Azt hitted, hogy ha a tenger helyett az úszómedencét választod, nem üthet be a krach? Csak mert a medencében nem jöhet szembe egy cápa vagy valamilyen óriásszörny (esetleg óriáscápa)? Hát rosszul hitted. Még egy ilyen ártalmatlannak tűnő helyen is bajba kerülhetsz. A 12 Feet Deep egy (elvileg) megtörtént esetet dolgoz fel.

Jonnanak (Alexandra Park) és Bree-nek (Nora-Jane Noone), a két testvérnek rémálomba illő gyerekkora volt, de igyekeznek új életet kezdeni. Bree úgy néz ki, sínen van: nemrég kapott jegygyűrűt a barátjától. Jonna azonban most jött ki a drogelvonóról, és még nem igazán találja a helyét. Ketten uszikálnak és veszekednek a tragikus ifjúkorukon egy szép nagy medencében, azonban a figyelmetlen uszodamenedzser (Mr. Jigsaw, azaz Tobin Bell szerepe nyúlfarknyi) záráskor rájuk zárja a medence puszta kézzel áttörthetetlen fedelét. A baj az, hogy hosszú hétvége jön, és az uszoda ilyenkor zárva tart. Az még nagyobb baj, hogy Bree cukorbeteg, az idő tehát ellenük dolgozik, sürgősen ki kell jutniuk a medencéből. A nem túl rózsás helyzetet egy szadista alkalmazott, Clara (Diane Farr) is bonyolítja, aki nem tervezi, hogy segítséget nyújt a lányoknak.

A 12 Feet Deep nem olyan feszült, mint a hasonló alapszituval rendelkező Élve eltemetve és a 127 óra, de működik: nem sok vizet zavar, de jól elvan a saját medrében. Tulajdonképpen nem is egy thriller, hanem egy dráma, amelyben a két szorult helyzetben lévő testvér, miközben a megoldást keresik, jól megbeszélik az egymással és a sötét múltú családjukkal kapcsolatos sérelmeiket. A katarzis pedig nem marad el, se nekik, se nekünk. Matt Eskandari határozottan és érzelmesen, de a hatásvadászatot kerülve vezényzi le filmjét, és még írni is tud: Bree és Jonna értelmes fiatalok, érthető emóciókkal és motivációkkal. A csak látszólag nagyon gonosz Clara figurája is jól át van gondolva, fontos helye van a cselekményben.

A "lányok bajba jutnak a vízben" helyzetet vette alapul az idei év legjobban sikerült cápás horrorja, a 47 Meters Down is, de míg abban hihetetlenül blőd párbeszédeket adtak a szereplők szájába, addig a 12 Feet Deepben alaposan megírt, a cselekményt szépen támogató sorokat kaptak jobb sorsa érdemes lányaink, akiket a viszonylag ismeretlen Alexandra Park és Neil Marshall egyik barlangászcsaja, Nora-Jane Noone kellő hozzáértéssel jelenít meg. Az operatőri munkát is meg lehet dicséri: nem könnyű egy medencét másfél órán keresztül érdekesen venni, de Byron Werner remek beállításokat tesz a néző szeme elé.

Semmi eredeti nincs benne (kivéve a helyszínválasztást), ám mégis érdemes benevezni a 12 Feet Deepre, mert a készítők vették a fáradtságot, hogy írjanak karaktereket (azoknak meg jó szövegeket), akiknek embert próbáló kalandja - a nagyobb meglepetések hiánya ellenére - leköti a nagyérdemű figyelmét.

6.5/10

IMDb