A film kerettörténete nem túl bonyolult. Egy dokumentumfilmet forgató stáb szemszögéből követhetjük az eseményeket. Ángela Vidal és operatőre egy csapat, éjszakai műszakban dolgozó tűzoltó hétköznapját tervezik megörökíteni. A csapat hamarosan riasztást is kap, útjuk egy társasházba vezet, feladatuk pedig egy, a lakásában rekedt nő kiszabadítása, akit hamarosan meg is találnak. Itt azonban nem teljesen a vártnak megfelelően alakulnak az események, ugyanis a nőről hamar kiderül, hogy nincs teljesen hétköznapi állapotban. Gyors szóváltást követően nyakon is harapja az egyik rendőrt, akit ki akarnak vinni, hogy orvosi ellátásban részesítsék, azonban szembesülnek azzal, hogy a házat karantén alá helyezték. Így senki sem mehet se ki, se be, leszámítva a vegyvédelmi ruhában beérkező szakembert, aki felvilágosítja őket a helyzetről.
Innentől kezdve pedig megkezdődik a bent rekedt emberek (akikhez csatlakoznak a ház kétségbeesett lakói) élethalálharca. Könnyen lehetne mondani, hogy a [REC] az újdonság ereje miatt lett ekkora siker, azonban egyrészt a found footage már ismert volt a nagyközönség számára, jó pár éve, függetlenül attól, hogy akkoriban nem minden második filmet ebben a stílusban forgattak. Másrészt, például a vele egy évben érkező Paranormal Activity már jóval vitatottabb, megosztóbb műalkotás lett, holott ugyanazt a stílust képviselik. A [REC] ki tudta használni azokat a lehetőségeket szinte maximálisan, amiket maga a stílus tartogat magában. Az emberek viselkedése a valóságot tükrözi, nincsenek mesterkélt helyzetek, reakciók, amik kizökkentenék a nézőt. Örök dilemma persze, hogy ki az, aki ilyen helyzetben videózna, de ezt indokolhatjuk azzal, hogy az illető reménykedik abban, hogy mégis kijuthat élve a helyzetből, és meggazdagszik a felvételekből. Más kérdés persze, hogy egy ilyen helyzetben mennyi ideig maradna egy ilyen anyag a készítő birtokában, vagy hogy egyáltalán életben hagynák-e. Pozitívumként sorolható még fel a zombivírus kiváltójának kreatív tálalása. Nem a szokványos „egyszer csak kiszabadult egy vírus egy laborból stb. stb.” típusú, Resident Evil-féle közhelyet kapunk, hanem egy egészen más témával való összekapcsolódást.
Mindent összevetve, a REC rövid, 78 perces játékideje alatt garantált a szórakozás. Indokolt volt tehát, hogy az alacsonynak mondható 2 millió dolláros költségvetés több mint 32 milliós bevételt hozott a készítőknek, ezenfelül a film etalonná vált a found footage műfajban. Rá egy évre érkezett is az amerikai verzió, Quarantine néven, azonban az mérföldekre elmarad elődjétől. Jó tanács annak, aki még nem látta a filmet és kedvet kapott hozzá: semmiképp se magyar szinkronos verzióban nézze meg, mivel az egyébként pörgős, feszült hangulatot a remek intonálásokkal sikerült egy öltözői beszélgetés hangulatára redukálni.
Értékelés: 9/10
(További részek a sorozatból: [REC] 2 (2009), [REC] 4: Apocalipsis (2014))