A Drakula-vámpír témából filmes téren rengetegen próbáltak már pénzt csinálni, ennek eredményeképp javarészt középszerű vagy értékelhetetlen alkotásokat kaptunk, ellenpólusként pedig megszületett néhány jó film. A Dracula Untold sajnálatos módon az előbbibe tartozik, a szokásos forgatókönyv szerint a lelkesítő trailert kiábrándultság követte.
Pedig minden szépen indult. Kivételesen egy picit úgy festett, történelmi szálat is belevisznek Vlad Tepes ill. Drakula bemutatásába, amiért az ember hajlamos volt megelőlegezni egy jó pontot. A történelmi keret szerencsére meg is valósult, és azon a ponton is túlestünk, hogy a rendező nem volt rest felcsapni egy történelemkönyvet. Azért hangsúlyozom ki ezt az elemet, mert rengeteg, sok esetben történelmi filmben is olyan idő- és képzavar volt, hogy csak lesett az ember. Görögökkel viaskodó akkádok és egyebek. A Dracula Untoldban történelmi szempontból minden a helyén van nagyjából, sőt még Vlad Tepes életének is utánanéztek.
A film elején rövid áttekintést kapunk arról, hogy a kis Vladot apja a törökök nevelésébe adta túszként, ami a vazallusi viszony folyománya volt. Vlad lelkivilága megsínylette az oszmán fogságot, de végül az ő oldalukon harcolt egy ideig, aztán hazatért és megszerezte Havasalföld trónját. Azonban a szultán újabb hódító hadjáratra indul, 1000 fiút kér janicsárnak (ne menjünk bele, hogy a hadjáratnak mi köze ehhez, a janicsárokat éveken keresztül képezték, de mindegy), valamint kéri, hogy, apjához hasonlóan, ő is adja túszként oda fiát, hogy a törökök nevelhessék. Vladnál ez kicsapja a biztosítékot, határozottan nemet mond az ajánlatra, nyomatékként pedig megöli a küldöncöket. Azonban rájön, hogy ennek mi lesz a hozadéka, és törni kezdi a fejét, hogy hogyan tudná megvédeni népét a sokszoros túlerőben lévő törököktől. Eszébe jut, hogy korábban két társával a közeli hegyen lévő barlangban szembekerültek egy ismeretlen, de erős természetfeletti lénnyel, akiről kis kutatás után kideríti, hogy egy vámpír. Miután tájékozódott, hogy milyen előnyökkel jár a vámpírélet, úgy gondolja, jó ötlet, ha ellátogat a barlangban élő vámpírhoz (akit egyébként a Trónok Harcából ismert Charles Dance alakít) és megkéri, tegye őt is azzá…
Ez után a pont után indulnak csak be igazán az események. Mindent megkapunk, amire vágyunk, és azt is, amire nem. Egy ilyen költségvetésű filmnél szinte természetes, hogy a CGI-jal létrehozott jelenetek szépen kivitelezettek, igényesek. Azonban magából a vámpírvonalból csak egy végletekig elcsépelt közhelysorozatot kapunk (égető nap, ezüst stb.), egyébként semmilyen mélységeiben nem foglalkozik a témával. Kapunk viszont bárgyú szerelmi szálat, dilemmákat stb. További érthetetlen és felesleges elem egy vámpír szuperhőssé való átformálása. Világos, hogy erősebb, gyorsabb, mint az ember, de itt erről többről van szó. Drakula kiszalad a többezres ostromló hadsereg ellen egyedül és mit meg nem enged magának, megöl belőlük rögtön ezer embert. Ez azért több a soknál..
Lehetne még tovább ragozni a dolgot, de röviden összefoglalva, egy újabb csalódás, amit a beígért hangzatos szövegek és látványos trailerek után kapunk. Nem kifejezetten idegborzolóan rossz film, de jónak a legnagyobb jóindulattal se nevezhető. Egyszer nézhető, aztán pedig könnyen felejthető.
Értékelés: 4/10