A kéz, amely a bölcsőt ringatja, a világot is igazgatja, szól a mondás. A 80-as évek elején és 90-es években a thrillerek és az erotikus thrillerek élték fénykorukat, mint például az Elemi ösztön, Végzetes vonzerő. Mindegyikük közös jellemzője a végzet asszonya, aki bármi áron eléri céljait. Ma személyes kedvencemet ajánlanám Nektek, illetve egy remake-et, mely szinte folytatásának tekinthető.
1992-ben mutatták be, Curtis Hanson rendezésében A kéz, amely a bölcsőt ringatja thrillert (The Hand that Rocks the Cradle), melyben megvan minden, ami az évtized ezen műfajú filmjeit jellemzi.
Ezeknek a műveknek a főszereplői szinte egytől egyig gyönyörű, végzetes szőke nők, királynői küllemmel és jeges érzelmekkel. Alfred Hitchcock is imádta az ilyen típusú nőket, hitchcocki szőkéknek is hívták őket, sugárzott róluk az intelligencia, a kifinomultság és a rejtélyesség. Mai első filmünk hősnője is a Marlene Dietrich, Grace Kelly, Tippi Hedren és Sharon Stone által képviselt típushoz tartozik, akit a csodálatos Rebecca De Mornay kelt életre. Peyton Flanders fiatal, várandós asszony, férje, Dr. Victor Mott elismert nőgyógyász. Egy kötelező vizsgálat alatt a doktor úr az esküjének nem megfelelően nyúl egy várandós nőhöz, aki fel is jelenti, majd sorban érkeznek más felháborodott kismamák beszámolói hasonló esetekről. A doktor, presztízsét és tekintélyét elvesztve, fejbe lövi magát. Mikor terhes felesége hajléktalanná válik, a pénzügyi zárolások miatt, elvetél. Miután megtudja, soha többé nem lehet gyermeke, bosszút forral az életét tönkretevő nő és családja ellen.
Claire Bartel (Annabella Sciorra) maga a megtestesült amerikai feleség, kedves, okos kislányával, odaadó, tudós férjével, babával a szíve alatt az égvilágon semmi problémája nincs, egyedül talán az asztmája. Mikor megszületik a gyermeke, bébiszittert fogad, hogy több ideje maradjon a kertészkedésre. A nő, Peyton kedves, halk szavú, segítőkész, de eltökélt szándéka tönkretenni a családot, Claire-től elvenni mindent, amit szeret, férjét, lányát és kisbabáját, ha már tőle is elvették mindezeket.
Nagyon szeretem ezt a filmet, nem is tudok róla semmi negatívat venni, gyerekkorom kedvence volt és még ma is bármikor szívesen ülök le újranézni. A 90-es évek egyik kiemelkedő thrillerre, végig izgalomban tudja tartani a nézőt, és aki szereti a manipulatív végzet asszonyait, annak csak ajánlani tudom!
Szerintem: 10/10
A 2010-es Anyák napja (Mother's Day) az azonos című 1980-as horror újragondolása. Középpontjában egy elmebeteg anyával, aki bármit megtenne „családjáért”, akkor is, ha annak tagjait úgy lopkodta össze különböző kórházak csecsemőosztályairól. Ki is lehetne a legtökéletesebb választás a szerep eljátszására, aki már bizonyította, hogy tud egyszerre számító, gonosz, manipulatív és kedves, kifinomult, illemtudó nő lenni? Persze, hogy Rebecca De Mornay! Bár nem A kéz, amely a bölcsőt ringatja folytatása, mégis tekinthető annak közvetve.
Rebecca De Mornay szinte ugyanazt a karaktert hozza, csak pár évtizeddel később, mikor már sikerült saját családot összeeszkábálnia. A Sohapi házaspárnál pinceparty van a közelgő forgószél miatt. A bulit megszakítja három fiatal férfi, állításuk szerint testvérek, és a legkisebbet meglőtték. A házibuli tagjai között szerencsére található egy orvos, aki ellátja a sebeket. Közben megérkezik az Anya, a maga kis horgolt kardigánjában, ápolónőcipőjében. A fiúk ugyanis a saját házukba törtek be, csak anyjuk és húguk elvesztette azt, míg ők bankokat raboltak. A fiúk által rendszeresen küldött pénzt az anyjuk nem kapta meg, így senki nem távozhat addig a buliból, míg elő nem kerül a pénz. Nagyon groteszk az egész film, ellentmondásos az anya karaktere.
Míg szerető és gondoskodó szülő akar lenni, téveszmékkel traktálja lánya fejét, hogy ne szeresse saját külsejét, tartsa magát távol minden idegentől, főleg a férfiaktól, csak azért, hogy vele maradjon. Tortát szolgál fel foglyaiknak, míg fiait felszólítja, törjék szét a ház urának kezét egy billiárdgolyóval, ha hazudik. Legkisebb fiának ő maga rendezi meg az első szexuális aktusát, az egyik fogva tartott nővel, és még sorolhatnám. Szerintem, ha nem Rebecca De Mornay játszaná a főszerepet, nem is lenne jó a film, tipikusan olyan, melyet egy ismert, jó színész visz végig a hátán. Ha ő nem lenne, egy sima home invasion filmet kaptunk volna, kreatív gyilkosságokkal. Nagyon nyomasztó és kegyetlen film, A kéz, amely a bölcsőt ringatja méltó utódja.
Szerintem: 8/10