Francia extrém rovatom ötödik részéhez érkeztünk, és végre sort keríthetek a műfajon belüli kedvencem, és egyben a legmegosztóbb darab bemutatására. Ezt a horrort vagy imádni szokták, vagy nézhetetlen baromságnak tartják. Az oldal új funkciójának – a spoilergombnak – köszönhetően el tudom mondani saját értelmezésemet, melyet Ti is láthattok, ha már ismeritek a film kimenetelét, és a gombra kattintotok.

Marie (Cécile De France) és Alexia (Maïwen) kollégiumi barátnők, a szünidőt, utóbbi szüleinél töltenék vidéken. Érkezésük éjszakáján egy kamionos becsönget hozzájuk, módszeresen kivégzi Alexia családját, a lányt pedig magával viszi furgonjával. A film hátralevő részében Marie és a kamionos macska-egér játékát követhetjük végig. Leírás alapján egy mezei slashernek tűnhet, de sokkal több ennél. A kamionos tipikusan olyan, amilyennek egy prosti gyilkost el tudunk képzelni, valami elképesztően vérfagyasztó. A film egyik legjobb jelenete szerintem, mikor Marie megpróbálja eltitkolni jelenlétét a gyilkos elől. Végre nem olyan ostoba húzás, mint megkérdezni a sötétben; „Ki van ott?”. Ritka intelligensreakció ijedtségben beágyazni, a poggyászt összepakolni, elrejteni, a mosdókagylót kitörölni. A horror végig ehhez hasonló ötletekből építkezik, ezért nem értem, miért tartják baromságnak páran. Csúcspont ellenben a premier plános furgonos üldözés, mely alatt Muse-tól a New born szól. Az egyik legjobban eltalált jelenet, minden passzol, az idegrendszerünk már épp eléggé el van nyúzva és alig várjuk a végkifejletet. A színészi játékra nincs panasz, igazán tehetséges nők. Ez már a negyedik francia horror, melyben nők küzdelmét láthatjuk, így szerintem kijelenthetem, a műfaj első számú jellemzője, a karizmatikus, feminista felhanggal rendelkező hősnő. A rendezés kitűnő, Aja a remake-ek terén is bizonyított már, és szerencsére maradt a műfajnál, hozzá nagyon illik.

Most pedig leírnám saját véleményemet a filmről, csak akkor kattintsatok, ha láttátok már a filmet.

A horror elképesztő csavarja, hogy nincs semmiféle kamionos sorozatgyilkos, Marie a gyilkosunk. Nagyon sokan tartják; ez a csavar elrontotta az egész filmet, így nincsen semmi értelme. Marie szerintem egyértelműen leszbikus volt, többet érzett barátnője iránt, mely viszonzatlan maradt, vagy Alexia nem is tudta. A kamionos szerintem Marie gyilkos énje, akit ő maga kreált, hogy beleilljen a felállított történetébe. A lány skizofrén, a film elején láthatjuk a kórházban vagy elmegyógyintézetben, illetve a végén, mint egy keret, így én szerintem az egész filmet az ő szemszögéből láthatjuk, hogy szerinte hogyan zajlottak az események. Ő végezte ki barátnője családját, ő rabolta el Alexiát, hogy végül megmenthesse a haláltól. Kreált egy gyilkost magának, akit le kell győznie, közben csak saját maga az. Többszöri megnézés után jobban összeáll a kép, minden passzol, amit mi látunk, szerintem csak Marie verziója, képzelgése a gyilkosságokra kivetítve.

Remélem meghoztam a kedveteket a megnézéséhez, számomra abszolút kedvenc. Szerintem: 10/10

A 2003-as Magasfeszültség Alexandre Aja második nagyjátékfilmje, első horrorja, és bár a francia újhullámú extrém műfajba drámák is tartoznak, ez a film mondható a műfaj első darabjának, beindítójának. Előre leszögezném, nem igazán fogok tudni negatívan nyilatkozni a filmről, szerintem egy nagyon merész, nagyon okosan felépített filmről van szó.

Marie (Cécile De France) és Alexia (Maïwenn) kollégiumi barátnők, a szünidőt utóbbi szüleinél töltenék vidéken. Érkezésük éjszakáján egy kamionos becsönget hozzájuk, módszeresen kivégzi Alexia családját, a lányt pedig magával viszi furgonjával. A film hátralevő részében Marie és a kamionos macska-egér játékát követhetjük végig. Leírás alapján egy mezei slashernek tűnhet, de sokkal több ennél. A kamionos tipikusan olyan, amilyennek egy prostigyilkost el tudunk képzelni, valami elképesztően vérfagyasztó. A film egyik legjobb jelenete szerintem, mikor Marie megpróbálja eltitkolni jelenlétét a gyilkos elől. Végre nem olyan ostoba húzás, mint megkérdezni a sötétben: „Ki van ott?”. Ritka intelligens reakció ijedtségben beágyazni, a poggyászt összepakolni, elrejteni, a mosdókagylót kitörölni. A horror végig ehhez hasonló ötletekből építkezik, ezért nem értem, miért tartják baromságnak páran.

Csúcspont ellenben a premier plános furgonos üldözés, mely alatt Muse-tól a New Born szól. Az egyik legjobban eltalált jelenet, minden passzol, az idegrendszerünk már épp eléggé el van nyúzva, és alig várjuk a végkifejletet. A színészi játékra nincs panasz, igazán tehetséges nők. Ez már a negyedik francia horror, melyben nők küzdelmét láthatjuk, így szerintem kijelenthetem, a műfaj első számú jellemzője a karizmatikus, feminista felhanggal rendelkező hősnő. A rendezés kitűnő, Aja a remake-ek terén is bizonyított már, és szerencsére maradt a műfajnál, hozzá nagyon illik.

Most pedig leírnám saját véleményemet a filmről, csak akkor kattintsatok, ha láttátok már a filmet.

{spoiler}

A horror elképesztő csavarja, hogy nincs semmiféle kamionos sorozatgyilkos, Marie a gyilkosunk. Nagyon sokan tartják, ez a csavar elrontotta az egész filmet, így nincsen semmi értelme. Marie szerintem egyértelműen leszbikus volt, többet érzett barátnője iránt, mely viszonzatlan maradt, vagy Alexia nem is tudta. A kamionos szerintem Marie gyilkos énje, akit ő maga kreált, hogy beleilljen a felállított történetébe. A lány skizofrén, Münchausen-szindrómás. A film elején láthatjuk a kórházban vagy elmegyógyintézetben, illetve a végén, mint egy keret, így én szerintem az egész filmet az ő szemszögéből láthatjuk, hogy szerinte hogyan zajlottak az események. Ő végezte ki barátnője családját, ő rabolta el Alexiát, hogy végül megmenthesse a haláltól. Kreált egy gyilkost magának, akit le kell győznie, közben csak saját maga az. Többszöri megnézés után jobban összeáll a kép, minden passzol, amit mi látunk, szerintem csak Marie verziója, képzelgése a gyilkosságokra kivetítve.

{/spoiler}

Remélem meghoztam a kedveteket a megnézéséhez, számomra abszolút kedvenc.

Szerintem: 10/10

IMDb | mafab