Rendezte: Mark Atkins

Az alábbi kritika még Halloweenre készült, ám technikai okokból végül nem került ki, ami utólag belegondolva nem is baj, hiszen purga cameója sok embert felvillanyozott. Most viszont előkerestem a megírt cikket, leporoltam és be is mutatnám ezt az Asylum-gyöngyszemet.

Igen, jól sejtitek hogy a film a Halloween mockbustere, de igazából a címen kívül semmi kapocs nincs a kettő között, bár egy laikus ember, mikor leveszi a DVD-polcról, könnyen hiheti azt, hogy ez a klasszikus széria egyik epizódja, aztán otthon csak fogja a fejét, hogy miféle szörnyűséget merészelt venni.

Történetünk expozíciója a világ legelkapkodottabb két jelenetéből áll. Kapunk egy fiút, aki az ágy alatt bujkál, miközben két betolakodó zaklatja a szüleit. A gyerek megpróbál elmenekülni, ám ekkor a két férfi fejbe lövi anyucit, majd a golyó eltalál egy gázcsövet, aminek hatására a fiú arca megég. Ezután ugrunk tíz évet, és láthatjuk, ahogy egy ápoló ijesztgeti a megégett arcú srácot, aki erre bepöccen, megöli az ápolót és kisétál az épületből egy magára tekert lepedővel (!!).

Már itt megmutatkozik a hátránya annak hogy én ezt írásban értékelem, ugyanis a képsorok már a legelső perctől olyan ótvar látványt nyújtanak, hogy le se lehet írni. A kamerával megállás nélkül csinálják a közeliket, és rángatózik az egész. A vágás nagyon gagyi, a gyilkos arcát pedig megcsodálhatjuk azonnal, ami igazából nem értem, miért volt jó a készítőknek, hiszen nagyon béna maszkja van. Ilyenkor illik takargatni, ám ők erre büszkék voltak. De mindezen felülkerekedik az expozíció hossza. Ez a mesélés 3 percet vesz igénybe, ami azt jelenti, az ember csak kapkodja a fejét, hogy mi a csuda történik. Olyan gyorsan ledarálják, mintha megszabták volna, hogy ez a jelenetsor nem lépheti át a három percet. Kaotikus és gagyi.

Na de haladjunk tovább. Megismerkedünk egy fiatal társasággal, akik éppen Halloween-partit szerveznek valahol az isten háta mögött. A filmben olyan, hogy jellem, nem létezik, inkább csak élő biodíszletek vannak, akik meghalnak. De még azt sem lehet rájuk mondani, hogy egysíkúak, mivel mindenki csak úgy van. És emellé még hülye arcokat is vágnak. Különösen igaz ez a rendőrre, aki végig úgy néz, mintha egy kiéhezett szexuális bűnözőt dobtak volna be egy babaköszöntő buliba.

Na de azért a többiek sem piskóták:

Mintha csak a Ne légy áldozat és az Ifjúsági református műsor stábtagjai álltak volna össze.

Egyedül két ember lóg ki a sorból, két leszbikus csaj, akiknek természetesen jut elég sok csók- és pettingjelenet is.

A társaság amolyan alfahímje elsüt egy rossz Halloween-tréfát, ami miatt kijön a perverz arcú rendőr és elküldi a társaság nagy részét. Ezután kiderül, hogy, mit ad isten, pont abban a házban buliznak, amiben a gyilkos anyját is megölték. A gyilkos persze egyenként legyalulja őket, amiről az ember elsőnek azt gondolná, hogy bűnös élvezet, igazi gore, vérfürdő lesz belőle, de sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit, mivel a gyilkosságok el lehet képzelni, milyen minőségűek.

Undorító vágás, pocsék beállítások, fertelmes színészi alakítás, amit a magyar szinkron csak fokoz. Nem egyszer fordul elő a filmben, hogy a két szereplő egymással beszélget, de a hangjuk párhuzamosan hallatszik. Arról nem is beszélve, hogy az egész el van csúszva vagy egy másodpercet, így sokszor azt sem lehet tudni, hogy éppen ki beszél kinek…

Slasher mivolta végett kapunk több cicit is, bár sokszor nagyon öncélú. Konkrétan vannak jelenetek, amikor a kamera szándékosan rázoomol a lány mellére, miközben üldözi őt a gyilkos. Viszont volt egy valóban tetszetős jelenet, pontosabban az, amikor a két leszbikust szemeli ki, de ahelyett, hogy sikítoznának, mint egy Brazzers-filmben, inkább harcba száll vele az egyik, és kis híján péppé veri. Nem nagy dolog, de nem vártam ilyet pont egy Asylum-produkciótól. Viszont ennyiben ki is merült minden pozitívum.

Fordulatra sem kell számítani, viszont kapunk egy teljesen felesleges csavart, plusz a megszokott „a gyilkos még életben van”-csattanót, ami teljesen logikátlan, hiszen mikor kivitték a hordágyat, akkor nem vették észre, hogy nem az a holttest van a lepedő alatt, hanem egy másik?? Mindegy is, kár ezen rágódni.

A film egy nagyon amatőr, blőd, semmitmondó agyrohasztó förmedvény, amit egyenesen a pokol legmélyebb bugyrában egy fortyogó üstben kotyvasztottak, de mégis van valami morbid bája, ami miatt nem tudok úgy haragudni rá. Az egész olyan szinten nevetséges, hogy elfogja az embert a káröröm. A színészi alakítások, a technikai megoldások, a történet és úgy anblokk az egész film maga olyan rossz, hogy az már szórakoztató. Persze attól még egy hulladék, de ivós bulikra tökéletes, de persze csak azok fogják ezt élvezni, akik ismerik az Asylum stúdió munkásságát, és fel tudnak készülni. Akik úgy ülnek le, hogy nem ismerik a stúdiót, még csak nem is hallottak róla, és ne adj’ isten megveszik pénzért, na ők valószínűleg átkozni fogják a napot, mikor leemelték a DVD-polcról.

A két legtehetségesebb színész veszedelmes tekintete. Komolyan, ez a kedvenc jelenetem a filmből! :)

Értékelés: 3/10 (csak a szórakozási faktor miatt)

IMDb | mafab