Az Amerikai pszicho (American Psycho - 2000) Bret Easton Ellis leghíresebb és legbotrányosabb, azonos című könyvének filmadaptációja. A központi alak Patrick Bateman nappal Wall Street-i befektetési bankár, éjszaka szadista sorozatgyilkos. A könyvben leírt szexuális és erőszakos tartalmak a vásznon nem jelennek meg direkt, csak sejtetően, mégis egy igazán felkavaró és gondolkodtató alkotás.
Az Amerikai pszicho (American Psycho - 2000) Bret Easton Ellis leghíresebb és legbotrányosabb, azonos című könyvének filmadaptációja. A központi alak Patrick Bateman nappal Wall Street-i befektetési bankár, éjszaka szadista sorozatgyilkos. A könyvben leírt szexuális és erőszakos tartalmak, a vásznon nem jelennek meg direkt, csak sejtetően, mégis egy igazán felkavaró és gondolkodtató alkotás.
A történet az 1980-as évek végén játszódik, a film tökéletesen vissza is adja a kor stílusát és atmoszféráját. Patrick (Christian Bale) első szám első személyben meséli el mindennapjait, meg-megszakítva pár dialógussal. A férfi és kollégái megtestesítik a kor „yuppie” stílusát, milliók álmát. Bateman is gazdag család sarja, a Harvardon végzett, majd apja vállalatánál lett alelnök mintegy 26 évesen, Manhatten leggazdagabb negyedén bérel lakást, minden reggel rutinszerűen ápolja külsejét, különböző tornagyakorlatokkal, növényi maszkokkal az arcát, az öregedés meggátlása végett. Hiú és hedonista, imádja a méregdrága kiegészítőket, öltönyöket, Valentinot, ahogy kollégái is, akikkel együtt jár el péntekenként klubokba, ahol alkoholizálnak és kokainoznak. Mindig mindenről van véleményük, bár erősen úgy érzem nem a sajátjuk az, de mindig a lehető legintellektuálisabban próbálják kifejezni szinte semmit mondó, vagy közhelyeket felsorakoztató monológjaikat. Felszínesek és érzelemmentesek, másokat és természetesen egymást kritizálják, mind divat, mint életfelfogás vonatkozásban. Képesek irigykedni egymás névjegykártyájára is, melyek szinte ugyan úgy néznek ki. Tipikusan azok az emberek, akiktől hányingert kap az, akinek egy csekély humorérzéke is van.
Patrick felszínes gondolatait néha megszakítják erőszakos monológok is, amik, akkor törnek elő, ha valami nem tetszik neki, vagy valaki nem csinálja azt, amit ő akar, ezeket a gondolatokat csak ő maga hallja, de nekünk, mint nézőknek épp elég vérfagyasztó. Bár érzelmei nincsenek, leszámítva a kapzsiságot és dühöt, megkérte Evelyn Williams (Reese Witherspoon) kezét, aki női megtestesítője, tipikus „szorít a gyémánt cipő” szindrómás. Kölcsönösen csalják egymást, hisz nem szerelemből vannak együtt. Patrick éjszakánként titkos életet él, hajléktalanokat, éjjeli pillangókat gyilkol és kínoz. Ezek a jelenetek, egy ominózus kivételével nincsenek konkrétan bemutatva, amely a későbbiek tükrében egyáltalán nem is lesz baj. Az identitás csere végigkíséri az egész filmet, konkrétan senki nem tud pontosan semmit a másikról, nincsenek személyiségek, szinte láthatatlan ez a réteg, bárkivel össze lehet keverni bárkit. Patrick elmeállapota a cselekménnyel egyenes arányban egyre elborultabbá válik, tettei erőszakosabbak és összezavartabbak lesznek. A film vége felé kérdésessé válhat minden, Bateman létezése is.
Szerintem ez egy hihetetlenül felkavaró film, egy sorozatgyilkos-portré, semmit nem konkretizál, és én ezt szeretem, még napokkal később is a cselekményen gondolkodom, annak ellenére, hogy már nem egyszer láttam. A rendezőnő Mary Harron legjobban sikerült filmjének tartják. Sajnos a könyvet még nem olvastam, csak ismerem a különbségeket az adaptáció és közte, de a könyv ismerete nélkül is élvezhető a film. A színészi alakítások tökéletesek, Bale-t, Jared Leto-t és Chloe Sevigny-t is zseniális színészeknek tartom. Egy nagyon érdekes, de nem egyszerű filmről van szó, mindenkinek ajánlani tudom.Az Amerikai pszicho (American Psycho - 2000) Bret Easton Ellis leghíresebb és legbotrányosabb, azonos című könyvének filmadaptációja. A központi alak Patrick Bateman nappal Wall Street-i befektetési bankár, éjszaka szadista sorozatgyilkos. A könyvben leírt szexuális és erőszakos tartalmak, a vásznon nem jelennek meg direkt, csak sejtetően, mégis egy igazán felkavaró és gondolkodtató alkotás.
A történet az 1980-as évek végén játszódik, a film tökéletesen vissza is adja a kor stílusát és atmoszféráját. Patrick (Christian Bale) első szám első személyben meséli el mindennapjait, meg-megszakítva pár dialógussal. A férfi és kollégái megtestesítik a kor „yuppie”-stílusát, milliók álmát. Bateman is gazdag család sarja, a Harvardon végzett, majd apja vállalatánál lett alelnök mintegy 26 évesen. Manhatten leggazdagabb negyedén bérel lakást; minden reggel rutinszerűen ápolja külsejét, különböző tornagyakorlatokkal; növényi maszkokat tesz az arcára, az öregedés meggátlása végett. Hiú és hedonista, imádja a méregdrága kiegészítőket, Valentino-öltönyöket, ahogy kollégái is, akikkel együtt jár el péntekenként klubokba, ahol alkoholizálnak és kokainoznak. Mindig mindenről van véleményük, bár erősen úgy érzem, nem a sajátjuk az, de mindig a lehető legintellektuálisabban próbálják kifejezni szinte semmitmondó vagy közhelyeket felsorakoztató monológjaikat. Felszínesek és érzelemmentesek, másokat és természetesen egymást kritizálják, mind divat, mint életfelfogás vonatkozásban. Képesek irigykedni egymás névjegykártyájára is, melyek szinte ugyanúgy néznek ki. Tipikusan azok az emberek, akiktől hányingert kap az, akinek egy csekély humorérzéke is van.
Patrick felszínes gondolatait néha megszakítják erőszakos monológok is, amik akkor törnek elő, ha valami nem tetszik neki vagy valaki nem csinálja azt, amit ő akar. Ezeket a gondolatokat csak ő maga hallja, de nekünk, nézőknek épp elég vérfagyasztó. Bár érzelmei nincsenek, leszámítva a kapzsiságot és dühöt, megkérte Evelyn Williams (Reese Witherspoon) kezét, aki női megtestesítője, tipikus „szorít a gyémántcipő”-szindrómás. Kölcsönösen csalják egymást, hisz nem szerelemből vannak együtt. Patrick éjszakánként titkos életet él, hajléktalanokat, éjjeli pillangókat gyilkol és kínoz. Ezek a jelenetek, egy ominózus kivételével, nincsenek konkrétan bemutatva, amely a későbbiek tükrében egyáltalán nem is lesz baj. Az identitáscsere végigkíséri az egész filmet, konkrétan senki nem tud pontosan semmit a másikról, nincsenek személyiségek, szinte láthatatlan ez a réteg, bárkivel össze lehet keverni bárkit. Patrick elmeállapota a cselekménnyel egyenes arányban egyre elborultabbá válik, tettei erőszakosabbak és összezavartabbak lesznek. A film vége felé kérdésessé válhat minden, Bateman létezése is.
Szerintem ez egy hihetetlenül felkavaró film, egy sorozatgyilkos-portré, semmit nem konkretizál, és én ezt szeretem, még napokkal később is a cselekményen gondolkodom, annak ellenére, hogy már nem egyszer láttam. A rendezőnő Mary Harron legjobban sikerült filmjének tartják, groteszk hangulat, paradoxon cselekmény. Sajnos a könyvet még nem olvastam, csak ismerem a különbségeket az adaptáció és közte, de a könyv ismerete nélkül is élvezhető a film. A színészi alakítások tökéletesek, Bale-t, Jared Letót és Chloë Sevignyt is zseniális színészeknek tartom. Egy nagyon érdekes, de nem egyszerű filmről van szó, mindenkinek ajánlani tudom.
Szerintem: 8/10
A könyvnek és a filmnek van egy spinoffja, a Vonzás szabályai címmel, mely Patrick öccsére, Seanra fókuszál, aki "érzelmi vámpír": mások kihasználása élteti.
A film kapott egy folytatást is Mila Kunis főszereplésével, de köze sincs a történethez, szót sem érdemel.