Fánkoslány unszolására néztem meg a ***2014-es A hangokat (The Voices)***, s bár fenntartásokkal kezdtem neki, igazán kellemesen csalódtam, sőt, a film bekerült a kedvenc horrorvígjátékaim közé!
Fánkoslány unszolására néztem meg a 2014-es A hangokat (The voices), s bár fenntartásokkal kezdtem neki, igazán kellemesen csalódtam, sőt, a film bekerült a kedvenc horror-vígjátékaim közé!
A rendezőnő, Marjane Satrapi ismeretlen volt számomra, A hangok, a negyedik filmje, mégis igazi sztárparádét tudott szerződtetni. Ryan Reynolds mellett Gemma Arterton és Anna Kendrick remekel.
Jerry (Reynolds) visszahúzódó, együgyűnek tűnő gyári munkás, barátai nincsenek, egyedül él kis lakásában macskájával, Mr. Whiskers-szel és kutyájával, Bosco-val, állatai jelentik számára az egyetlen vigaszt, velük tudja megbeszélni problémáit. A beszélgetéseket ez úttal szó szerint kell érteni, mivel az állatai beszélnek, sőt irányítják őt.
Természetesen ezt csak képzeli Jerry, a szocio – és pszichopata férfi, évek óta jár kezelésre, hogy kontrollálhassa magát, de ha nem szedi be piruláit, akkor állatai bizony felemelik a hangjukat. De Jerry-re is rámosolyog a szerencse, beleszeret Fionába, az irodai asszisztensbe, terveiről pedig ki is kéri állatai tanácsát, mely nem vehető életbiztosításnak.
Elsőre nem tűnik többnek a film egyszerű horror-vígjátéknál, de, ahogy telik a játékidő, és az ember belegondol a látottakba, rájön, hogy a film nem is áll messze a valóságtól, igazi jellemrajzot készítettek. Félelmetes belegondolni is Jerry igazi énjébe, melyet hihetetlenül jól érzékeltettek azzal a változással, amikor beveszi a piruláit. A humorfaktor nagyon groteszk és abszurd, nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, de én imádtam, főleg a macskát. Nagyon okos az egész forgatókönyv, jól van megírva minden párbeszéd, az eleinte kis féleszűnek tűnő Jerry egyre jobban szétáradó őrülete vérfagyasztó.
De ami igazán jóvá teszi ezt a filmet, az a színészi játék. Gemma Artertont a Byzanthium óta imádom, elképesztően gyönyörű nő, és szerintem jó színésznő. Anna Kendricket láttam már pár limonádéban, eddigi filmjei nem képviselik az én stílusomat, de itt remekel. Azonban az igazi meglepetést Ryan Reynolds jelentette, ő kölcsönzi a hangját az összes állatnak, amivel igazi személyiséget tudott nekik kölcsönözni, mikor vált ilyen jó színésszé?
A fentiek fényében gondolom nem meglepő, hogy erősen ajánlom A hangok megnézését, mindenki imádni fogja, aki szereti a fekete-humort!Fánkoslány unszolására néztem meg a 2014-es A hangokat (The voices), s bár fenntartásokkal kezdtem neki, igazán kellemesen csalódtam, sőt, a film bekerült a kedvenc horror-vígjátékaim közé!
A rendezőnő, Marjane Satrapi ismeretlen volt számomra, A hangok a negyedik filmje, mégis igazi sztárparádét tudott szerződtetni. Ryan Reynolds mellett Gemma Arterton és Anna Kendrick remekel.
Jerry (Reynolds) visszahúzódó, együgyűnek tűnő gyári munkás, barátai nincsenek, egyedül él kis lakásában macskájával, Mr. Whiskersszel, és kutyájával, Boscóval; állatai jelentik számára az egyetlen vigaszt, velük tudja megbeszélni problémáit. A beszélgetéseket ezúttal szó szerint kell érteni, mivel az állatai beszélnek, sőt irányítják őt.
Természetesen ezt csak képzeli Jerry, a szocio- és pszichopata férfi, évek óta jár kezelésre, hogy kontrollálhassa magát, de ha nem szedi be piruláit, akkor állatai bizony felemelik a hangjukat. De Jerryre rámosolyog a szerencse, beleszeret Fionába, az irodai asszisztensbe, terveiről pedig ki is kéri állatai tanácsát, mely nem vehető életbiztosításnak.
Elsőre nem tűnik többnek a film egyszerű horrorvígjátéknál, de ahogy telik a játékidő, és az ember belegondol a látottakba, rájön, hogy a film nem is áll messze a valóságtól, igazi jellemrajzot készítettek. Félelmetes belegondolni is Jerry igazi énjébe, melyet hihetetlenül jól érzékeltettek azzal a változással, amikor beveszi a piruláit. A humorfaktor nagyon groteszk és abszurd, nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, de én imádtam, főleg a macskát.
Nagyon okos az egész forgatókönyv, jól van megírva minden párbeszéd, az eleinte kis féleszűnek tűnő Jerry egyre jobban szétáradó őrülete vérfagyasztó. De ami igazán jóvá teszi ezt a filmet, az a színészi játék. Gemma Artertont a Byzanthium óta imádom, elképesztően gyönyörű nő, és szerintem jó színésznő. Anna Kendricket láttam már pár limonádéban, eddigi filmjei nem képviselik az én stílusomat, de itt remekel. Azonban az igazi meglepetést Ryan Reynolds jelentette, ő adja a hangját az összes állatnak, amivel igazi személyiséget tudott nekik kölcsönözni, mikor vált ilyen jó színésszé? A fentiek fényében gondolom nem meglepő, hogy erősen ajánlom A hangok megnézését, mindenki imádni fogja, aki szereti a fekete humort!
Szerintem: 8/10