Amikor leültem megnézni A hulla (El cuerpo/The Body - 2012) című spanyol thrillert, nem tudtam róla semmit, előzetesét sem néztem meg, csupán csak a főszereplő nevét: Belén Rueda. Na ő az a nő, aki játékával a Júlia szemeiben első helyre küzdötte magát személyes kedvenceim listáján. A színésznőre már az Árvaházban felfigyeltem, a Júlia szemeivel egyik kedvencemmé vált, A hullával pedig olyan femme fatale-okkal említem egy napon, mint Sharon Stone. Készüljetek fel, miután megnéztem a ma bemutatni kívánt filmet, eldöntöttem, Belén Rueda összes filmjét meg fogom nézni és be fogom mutatni Nektek.

A nyitójelenetben egy hullaházi őr rohan át éjszaka az erdőn, és mikor kiér az úthoz, elütik. Egyetlen biztonsági kamera maradt épségben, a portán, mely rögzítette, hogy az őr valamire figyelmes lett, felment a hullaházba, majd halálra rémülten kirohant az erdőbe. Nem tudni, mitől rémült meg így az őr, de egy hulla eltűnt. A holttest a gazdag, befolyásos nőé, Mayka Villaverdéé (Belén Rueda) volt, így férjét azonnal behívják kihallgatásra. Valaki elvitte a holttestet, hogy halálában is ártson az asszonynak, az ügy felderítésében pedig csak a férj segédkezhet.

Álex (Hugo Silva) nyomokat talál az eset körül, olyan nyomokat, melyet csak a férfi és Mayka ismerhetett, illetve a hullarabló. Ezekkel a nyomokkal összeköttetésekben flashbackeket kapunk házastársi életükből. Mayka idősebb volt férjénél, de ez eleinte nem jelentett gondot, de szép lassan elhidegültek egymástól, ezért a férfi egy fiatalabb nő ágyában kezdte otthonosan érezni magát. Az ügyet vezető nyomozó, saját tragédiáját felemésztendő, jobban beleveti magát a nyomok követésébe, és lassacskán kirajzolódnak előtte az események, gazdag, intelligens, gyönyörű feleségről, nincstelen, intelligens férjről és egy szeretőről.

Tipikusan olyan krimithriller A hulla, amiért egyszerűen megveszek. Éreztem az első pillanattól kezdve, hogy egy remek filmet fogok látni, de még így is szolgált meglepetéssel. Ha nem tudnám, hogy spanyol film, simán rávágnám, hogy ez egy A-listás, hollywoodi thriller, David Fincher rendezésében. A rendezőt megemlítve, úgy gondolom, minden kételyt el fogok oszlatni a film körül, mert bár Oriol Paulo első nagyjátékfilmje, ő írta a Julia szemeinek forgatókönyvét. A zenei aláfestés tökéletesen hozza a műfaji hangulatot, alattomos, néhol már-már idegtépő, a nyomasztó atmoszféráról pedig a gyönyörű operatőri munka is gondoskodik. A tempó feszült és dinamikus, a vége felé pedig folyamatos csavarokat láthatunk. A színészi játék természetesen kifogástalan. A nyomozó és a férj is rendkívül jól alakítja a karakterét, Belén Rueda zseniális, ez gondolom senkinek sem újdonság, de aki meglepően jól játszik még, az a szeretőt életre keltő Aura Garrido. Mindenkinek lelkesen ajánlom a megtekintését, garantáltan nem fog csalódni, továbbiakban pedig számítsatok a rovaton belül hasonló filmekre, mert rabul ejtettek.

Szerintem: 10/10

IMDb | mafab