Bár már lezártam top 10-es listámmal a Francia extrém rovatomat, fognak még akadni friss francia horrorok, melyekről természetesen be is fogok számolni. Alexandre Bustillo és Julien Maury 2007-ben egy felejthetetlen gore-t tettek le az asztalra A betolakodó formájában, s bár nem mindenkinek nyerte el a tetszését, egyöntetűen elmondható, hogy egy eredeti, kreatív és elképesztően naturalista, gyomorforgató és nyers horrort sikerült feltálalniuk. Az óriási sikert arató film után a kritikusokat és nézőket megosztó gótikus vámpírhorrorjuk, a Halovány jött, és most itt az ideje, hogy legfrissebb filmjükről is beszámoljak, a ***2014-es Among the Livingről (Aux yeux des vivants)***.

A betolakodó után és a francia horrorok fényében igen nagy elvárásokkal ültem le a film elé, és bizony csalódnom sem kellett, mert ez egy vérfagyasztó film, egyetlen, de annál nagyobb hibával.

A nyitójelenet azonnal megalapozza a nyomasztó, elborult hangulatot. A francia horrorok királynője, Béatrice Dalle megismétli magán A betolakodó vajúdáslevezető módszerét, de előtte megpróbálja gyermekét – akit mi nem látunk – eltenni láb alól.

Ugrunk időben és helyszínben, három kamasz ellóg az iskolából, hogy szabadidejüket sütkérezéssel és cigizéssel töltsék. Kalandvágyukból megpróbálják felgyújtani a helyi farmer pajtáját, majd felfigyelnek egy eddig ismeretlen furgonra, ami egy kocsit húz maga után. A rejtélyes furgon a rég elfeledett filmstúdióba, a Blackwoodba tart, a fiúk pedig követik. Miután a sofőr elment, körülnéznek, de a vontatott kocsi csomagtartójában látott megkötözött nő látványa rádöbbenti őket, hogy jobb lett volna nem keresni a kalandot.

A film első fele tipikus slasherről árulkodik, olyan, mintha az Aki bújt, aki nem horrort összemosták volna a Nem félekkel.  A gyilkos természetesen megneszeli a hívatlan látogatókat, s bár nem tudja őket elkapni, utánuk ered, hogy egész családjukkal egyetemben kiirtsa őket.

Amit a rendezők összehoztak, most is kifogástalan, a képi világ gyönyörű, a gyerekszínészek pedig meglepően hitelesek. A gyilkos arcát csak a legvégén pillanthatjuk meg, ami miatt végig hihetetlen feszült marad a film. Mikor ilyen horrorokat nézek, mindig rádöbbenek, mennyire okosan is lehet ijesztgetni, mert ebben az esetben egy darab jump scare-t sem kapunk, csakis a jól kigondolt, okos rémisztgetést, amitől elképesztően hátborzongatóvá válik az egész atmoszféra. Annak ellenére, hogy horror terén megkapjuk az elvárt nyers gore-tengert és a vérfagyasztó képsorokat, van egy óriási hibája a filmnek, ami nem más, mint a forgatókönyv. Csak homályos utalásokat kapunk a gyilkos kilétét illetően, s mikor a vége felé premier plánban megmutatták, nekem rögtön lett egy teóriám, hogy ki is lehet, mi is lehet, de sajnos a magyarázat elmaradt. Olyan, mintha egy jelenet kimaradt volna a gyilkos kilétét, motivációját illetően, sajnos nem lett kerek egész a film. A rendezőpár zseniális, de forgatókönyvírókat kellene fogadniuk, mert ehhez nem értenek. Aki szereti a francia horrorokat és a két úr munkásságát, nem fog csalódni, így ajánlani tudom az Among the Livinget.

Szerintem: 7/10

IMDb | mafab