Daphne du Maurier regényei igazán jó suspense horror alapnak számítanak, és hozzáértő rendezéssel igazi klasszikusokká válhatnak, ahogy az történt A Manderley-ház asszonya és a Madarak esetében is. Nicholas Roeg Ne nézz vissza! (Don’t Look Now – 1973) című filmjéhez is az írónő művét vette alapanyagul, és bizony egy igazán nyomasztó, hátborzongató suspense-t tett le az asztalra.

Daphne Du Maurier regényei igazán jó suspense horror alapnak számítanak, és hozzáértő rendezéssel igazi klasszikusokká válhatnak, ahogy az történ a Manderley – ház asszonya és a Madarak esetében is. Nicholas Roeg Ne nézz vissza! (Don’t Look Now – 1973) című filmjéhez is az írónő művét vette alapanyagul, és bizony egy igazán ynomasztó, hátborzongató suspense-t tett le az asztalra.

John (Donald Sutherland) és Laura Baxter (Julie Christie) Velencébe utaznak, hogy John az egyik templomon dolgozhasson, mint restaurátor. A munka csak egy ürügy, a házaspár kislányuk tragikus elvesztésének emléke elől szeretne elmenekülni, otthon hagyva kisfiúkat, hogy feldolgozhassák gyászukat.

Egyik ebédjük alkalmával, Laura találkozik egy középkorú testvérpárral, kiknek egyik tagja egy vak nő, egy látó és azt állítja, hogy az elhunyt kislány boldog és békességre lelt. Nem is kell más, egy gyermekét elvesztő anyának, mint hallania, hogy kislánya békére lelt, de saját megbékélésével egyedül marad, férje elutasítja a látó nő vízióit. A két spirituális vénkisasszony misztikus módon mindig feltűnik a házaspár nyomában, mintha furcsa árnyékuk lennének. Laura barátságot alakít ki a nővérekkel, és reménykedik benne, hogy kapcsolatba léphet vízbefúlt kislányával. A vak asszony azt tanácsolja a nőnek, hogy férjével azon nyomban hagyják el Velencét, mert veszélyben vannak.

Laura, miután kisfia Angliában megsérül, hazautazik, hogy mellette legyen, hátra hagyja férjét, aki inkább a munkájába, mintsem az emlékekbe temetkezik. Az emlékek viszont feltörnek, mint kínzó álmok, látomásai vannak lánya halálának momentumairól, egyre frusztráltabbá és megrögzötté válik, keresi a vénkisasszony testvérpárt, feleségét is, miközben egy gyilkos üti fel a fejét Velencében.

Tipikusan lassú, drámai horror a Ne nézz vissza!, mely nagyon jól adagolja a feszültséget, a nyomasztó atmoszféra pedig a kezdetektől rányomja a filmre bélyegét, köszönhetően az ódon velencei épületeknek, sikátoroknak és ködnek. Sutherland és Christie is kifogástalan színészek, végig hiteles maradnak a szerepükben és azonnal a néző szívébe lopják magukat, így fájdalmukat szinte mi is átérezzük. A zenei aláfestés hihetetlenül gyönyörű, a komponálásért Pino Donaggio felelt, aki Brian De Palma Carrie horrorjának írta a zenéjét. Gyönyörű és szívszaggató, ahogyan a fényképezés is. Daphne Du maurier maga írt levelet Nicholas Roegnek a bemutató után, hogy gratuláljon a filmhez. Mindenkinek ajánlom, akik szeretik a lassabb, misztikus suspense filmeket.Daphne Du Maurier regényei igazán jó suspense horror alapnak számítanak, és hozzáértő rendezéssel igazi klasszikusokká válhatnak, ahogy az történ a Manderley – ház asszonya és a Madarak esetében is. Nicholas Roeg Ne nézz vissza! (Don’t Look Now – 1973) című filmjéhez is az írónő művét vette alapanyagul, és bizony egy igazán ynomasztó, hátborzongató suspense-t tett le az asztalra.

John (Donald Sutherland) és Laura Baxter (Julie Christie) Velencébe utaznak, hogy John az egyik templomon dolgozhasson mint restaurátor. A munka csak egy ürügy, a házaspár kislányuk tragikus elvesztésének emléke elől szeretne elmenekülni, otthon hagyva kisfiukat, hogy feldolgozhassák gyászukat.

Egyik ebédjük alkalmával Laura találkozik egy középkorú testvérpárral. Egyikük egy vak nő, egy médium, és azt állítja, hogy az elhunyt kislány boldog és békességre lelt. Nem is kell más egy gyermekét elvesztő anyának, mint hallania, hogy kislánya békére lelt, de saját megbékélésével egyedül marad, férje elutasítja a látó nő vízióit. A két spirituális vénkisasszony misztikus módon mindig feltűnik a házaspár nyomában, mintha furcsa árnyékuk lennének. Laura barátságot alakít ki a nővérekkel, és reménykedik benne, hogy kapcsolatba léphet vízbe fúlt kislányával. A vak asszony azt tanácsolja a nőnek, hogy férjével azon nyomban hagyják el Velencét, mert veszélyben vannak.

Laura, miután kisfia Angliában megsérül, hazautazik, hogy mellette legyen, hátrahagyja férjét, aki inkább a munkájába, mintsem az emlékekbe temetkezik. Az emlékek viszont feltörnek mint kínzó álmok, látomásai vannak lánya halálának momentumairól, egyre frusztráltabbá és megszállottá válik, keresi a vénkisasszony testvérpárt, feleségét is, miközben egy gyilkos üti fel a fejét Velencében.

Tipikusan lassú, drámai horror a Ne nézz vissza!, mely nagyon jól adagolja a feszültséget, a nyomasztó atmoszféra pedig a kezdetektől rányomja a filmre bélyegét, köszönhetően az ódon velencei épületeknek, sikátoroknak és ködnek. Sutherland és Christie is kifogástalan színészek, végig hitelesek maradnak a szerepükben és azonnal a néző szívébe lopják magukat, így fájdalmukat szinte mi is átérezzük. A zenei aláfestés hihetetlenül gyönyörű, a komponálásért Pino Donaggio felelt, aki Brian De Palma*** Carrie*** horrorjának írta a zenéjét. Gyönyörű és szívszaggató, ahogyan a fényképezés is. Daphne du Maurier maga írt levelet Nicholas Roegnek a bemutató után, hogy gratuláljon a filmhez. Mindenkinek ajánlom, akik szeretik a lassabb, misztikus suspense-filmeket.

Szerintem: 9/10

IMDb | mafab