A Démoni doboz (The Possession) Ole Bornedal 2012-es horrorja, ami egy újabb bőrt próbál lehúzni az ördögűzés témájáról, de azt kell, hogy mondjam, egész jól sikerült.
A Démoni doboz (The Possession) Ole Bornedal 2012-es horrorja, ami egy újabb bőrt próbál lehúzni az ördögűzés témájáról, de azt kell, hogy mondjam, egész jól sikerült.
Clyde nemrég vált el feleségétől, két lányukat pedig megosztva nevelik. A férfiú új életét új házban szeretné megkezdeni, a berendezkedéshez pedig gyerekeivel elmegy a szomszéd kirakodóvásárra. A kisebbik lány, Emily egy antik ékszerdoboznak tetsző tárgyat visz magával haza, és szinte azonnal megszállottjává válik. Itt felmerül a kérdés, hogy egy kislányt miért érdekel egy még csak nem is szép fadoboz, és miért játszik a rekeszeiben lévő kiszáradt molylepkével, fogakkal és hajjal, illetve miért alszik ezekkel, de tudjuk be a történet elengedhetetlen kellékének.
Emily egy láthatatlan barátra tesz szert, aki a dobozban lakik, az ő korában ez nem tűnik furcsaságnak senkinek, de személyisége fokozatosan kezd megváltozni. A doboz mellől nem mozdul, állandóan vele van, csöndesebbé, de agresszívabbá is válik, a molylepkék pedig folyamatosan körülötte repkednek. Egy atrocitás után az apa szinte megbizonyosodik róla, hogy a lányát valami hatalmába kerítette, ezért kutatómunkába kezd, a nyomok pedig az ortodox egyházhoz és a zsidó hitvilághoz vezetnek, mely szerint a doboz egy úgynevezett Dybbuk, és egy gonosz entitás bezárására használták.
A Dybbuk létező kifejezés, „belekapaszkodik”, „kötődik”, három évszázaddal ezelőtt jelent meg a zsidó irodalomban, illetve kabbalisztikus szövegekben. A gonosz entitást nevén szólítva lehet a dobozba parancsolni, ami börtönéül szolgál. Az ördögűző szertartást 9 férfi és egy rabbi végzi, akik a 91. zsoltár szövegét ismételgetik.
A Démoni doboz szinte teljesen a zseniális Ördögűző analógiájára épült, megszállott kislánnyal, láthatatlan baráttal és megtérő szülőkkel, mégis ezzel a mitológiai démonnal és dobozával egy új színt vitt a témába. A színészek nem kiemelkedőek, de nem is irritálóak, nekem a kislányok szinkronja túl hisztérikus volt, de az is elviselhető. A történet egyszerű, de sikerült pár igazán hajmeresztő jelenetet belecsempészni a horrorba, s bár klasszikussá nyilván nem vált, egészen élvezhető darab lett.
Szerintem: 6/10