M. Night Shyamalan, az indiai származású filmrendező mindig valamilyen egyedi, kissé elvont filmmel borzolja a nézők idegeit. Olyan neves filmek fűződnek a nevéhez, mint pl. Jelek, A falu vagy az idei év slágersorozata, a Wayward Pines. Ez a filmje kissé elüt a többi alkotásától, s hogy ez jót tett-e neki vagy sem, az mindjárt kiderül.

Az esemény a Central Parkban, New York szívében kezdődik. Az emberek élik mindennapi életüket. Ki kutyát sétáltat, ki a gyerekekkel játszik, van aki olvas, és van, aki zenét hallgat. Amikor váratlanul mindenki megáll, s mint egy jó Windows, ami lefagyott, úgy állnak, bambán, üres tekintettel bámulva a semmibe. Majd lassan az összes ember megmozdul, s végez önmagával. Néhány percel később egy közeli építkezésen az emberek minden félelem nélkül vetik magukat a mélybe, ezzel halálra zúzva magukat.

Ugrunk egy kicsit, és főszereplőnket, Elliotot éppen a helyi középiskolában találjuk munkahelyén, amikor bejelentik, hogy terrortámadás érte a várost. A terroristák gyilkos idegmérget bocsájtottak a levegőbe, ami öngyilkosságra késztet mindenkit. Elliot úgy dönt, hogy feleségével, Almával, és barátjával, valamint annak családjával elhagyja a várost, és Philadelphiába mennek, ahol biztonságosabb. Útközben a vonatukat megállítják, mondván, megszakadt a kapcsolat a központtal. Miközben várakoznak az újraindulásra, egy helyi bárban megtudják, hogy a támadás az egész keleti partot érte, és nem terroristák állnak mögötte. A kormány tanácstalan, az emberek egyre elkeseredettebbek, s a gyilkos méreg egyre csak terjed, ők pedig a veszélyzóna kellős közepén vannak.

Bevallom, egy igazán izgalmas, misztikumokkal teli, velőtrázó horrorfilmet vártam Shyamalan alkotásától az alapsztori végett, hiszen a lehetőség megvolt benne. Ám sajnos az indiai rendező nem így gondolkodott. Ő úgy vélte, a horrorelem ne legyen olyan erősen jelen, inkább csak mint egyfajta könnyed ízesítés legyen megtalálható a filmben, s helyette a drámát rakta előtérbe. Ugyanis Az esemény inkább egy dráma, mint horror, akciónak meg sehogy sem nevezhető. Senki se várjon tehát velőtrázó sikolyokat kiváltó, rémületkeltő jeleneteket, vagy az ágy mögé bújós, paráztatós részeket. Akció abszolút nincs jelen, ahogy a feszült, izgalmas részek is csak elvétve találhatók. S azok is néhol már már komikusan hatnak.

{spoiler} Azért az már inkább mulatságos, mintsem feszülten izgalmas rész, mikor öten lesprintelik magát a szelet. {/spoiler}

Itt a horror mindösszesen az öngyilkosságok enyhébb brutalitásán, illetve azon a minimális feszültségen csíphető el, mikor szereplőink próbálják túlélni az éppen őket fenyegető, pusztító méreg jelenlétét. Ezzel azt mondanám, hogy még nem is lenne baj, ha a film az elején egész jól felvezetett misztikumot képes lenne fenntartani egészen a legvégéig. Ám ehelyett már a fele előtt ellövik a megoldást, s utána a dráma veszi át a gyeplőt. Ugyanis a filmben legfőképpen karaktereink szenvedését, illetve belső viszályait kísérhetjük figyelemmel. Ez egy alapvetően horrornak beharangozott filmnél erős negativitással hat. A főszereplő hölgy pedig ezt a "szenvedő" érzést csak fokozza olyan szinten bárgyú tekintetével, hogy azt legszívesebben egy papírzacskóval takartam volna el. De legalább Mark Wahlberg, a főszereplőnk, normális alakítást nyújtott, s a velük lévő kislány sem idegesített fel a szokásos gyerekkarakterekre jellemző nyafogós, duzzogós, idétlen viselkedéssel. Maga a megoldás, melyre a film épül, nekem nagyon bejött. Nem szokványos, az tény, de ez Shyamalantól ez elvárható volt. S ami miatt kissé kitűnik a film az indiai rendező többi alkotása közül, az az üzenete, amit magában hordoz. Ám erre az üzenetre már mindenki saját maga jöjjön rá, hogy talán így elgondolkodhasson a világon.

Az esemény alapjai szilárdak. Kár, hogy az építmény, melyet ráhúztak, már nem azt adja, amit adhatna nekünk. Kissé unalmas, kevésbé horror, inkább drámai vonala miatt sajnos nem azt a hatást váltotta ki belőlem a film, mint amit vártam tőle. De a film megoldása, s az üzenet, amit hordoz, egy ponttal feljebb tornázta az értékelést még így is. Aki kedveli az indiai rendező filmjeit, nyugodtan tegyen vele egy próbát. Mindenki másnak csak akkor ajánlom, ha felkészül egy csipetnyi horrorral fűszerezett drámára.

6/10

IMDb **| **mafab