A CreepyShake-aktákon belül nem csupán sorozatgyilkosokról, paranormális jelenségekről, démonokról, pszichológáról olvashattok, hanem szeretnénk leásni a kriptozoológia mélyére is, ismertetve a világ legismertebb és egyben legrejtélyesebb lényeit.

1966. november 15-én megszületett az egyik legismertebb és legfélelmetesebb – s szerintem leghihetőbb – városi legenda, illetve Amerika legrejtélyesebb lénye, a Molyember. Mai cikkünben az egy éven át tartó észlelésekről olvashattok, illetve egy filmről, melyet a beszámolók ihlettek.

Roger és Linda Scarberry, Steve és Mary Mallette, és az ő unokatestvérük, Lonnie Button együtt kocsikáztak azon a bizonyos november 15-ei éjszakán, cél nélkül, Point Pleasant környékén. A West Virginia Ordnance Works mellett haladtak el, ami egy elhagyatott, második világháborús robbanóanyag-gyártó üzem volt. Hamarosan úgy érezték, nincsenek egyedül, a kerítésen túl egy vörösen izzó szempárt pillantottak meg. Bár halálra voltak rémülve, kiszálltak az autóból, hogy megnézzék maguknak a lényt, amit így írtak le:

„Úgy nézett ki, mint egy ember, de magasabb volt, talán két méter lehetett, esetleg kicsivel több, és hatalmas szárnyai voltak.”

Félelmükben azonnal visszaszálltak a kocsiba, s rögtön útnak indultak, csakhogy a rejtélyes alak utánuk iramodott, és repülve majdhogynem utolérte a 160 km-rel száguldó autót. A fiatalok magukon kívül voltak, mikor a városba értek, de sikeresen lerázták a szárnyas teremtményt, azonnal a helyi seriffhez mentek. A seriffel karöltve visszatértek a gyár helyszínére, de hűlt helyét találták üldözőjüknek. A Scarberry házaspár, miután hazaért, újra látni vélte a Molyembert, a látomás után pedig még egy poltergeist jelenséggel is meggyűlt a bajuk.

November 16-án, azaz másnap újra feltűnt a Molyember. Mr. és Mrs. Raymond Wamsey, valamint Marcella Bennett és kislánya, Teena egy ismerősüknél vendégeskedtek, a robbanóanyaggyár közeli házában. A vendégeskedés problémamentesen zajlott, mikor viszont útnak indultak volna, Marcella észrevette, hogy valami fekszik az autó mögött. A vörösen izzó szemű lény aztán felállt, és elrepült.  Azonnal visszasiettek a házba és értesítették a rendőröket, csakhogy a lény visszatért, a tornácukra szállt, és onnan vizslatta a halálra rémülteket. A rendőrség semmit sem talált, a Molyember eltűnt, mire kiérkeztek.

November 24-én öt szemtanú is látni vélte, ahogy a Molyember a gyár közelében repül. A Molyembert sokszor látták az 1928-ban épült Silver Bridge környékén is, mely összekötötte Point Pleasantöt Gallipolisszel, az Ohio folyón keresztül. A híd 1967. december 15-én minden előzmény nélkül és máig ismeretlen okokból leszakadt, a legnagyobb forgalomban, magával rántva rengeteg tehetetlen embert. 46 ember vesztette életét aznap, a Molyember pedig eltűnt. Sokan úgy gondolják, ő maga volt a halál hírnöke, míg mások figyelmeztetésként értelmezik az alakját.

1966 és '67 között több mint 100 bejelentés érkezett a titokzatos Molyemberről, kit még napjainkban is látni vélnek. 2001. szeptember 11-én is látni vélték a tragédia után. Steve Moran készített egy fotót, melyen állítólag a Molyember látható, ahogy a World Trade Center közelében repül, s több szemtanú is beszámolt egy rejtélyes repülő emberről. A tragédiához köthető egy ide kapcsolódó beszámoló is, melynek valóságtartalma sohasem fog kiderülni:

„Valaki azt mondta, hogy miután az első gép becsapódott az egyik toronyba, azonnal a lifthez menekült, hogy minél hamarabb lejusson az alsóbb szintekre, de mikor az ajtók kinyíltak, egy félelmetes, vörösen izzó szemű lény állt vele szemben. Ettől aztán annyira megijedt, hogy végül a lépcsőt használva rohant le a földszintre. Bár a szóban forgó személy amúgy is az alsóbb szintek valamelyikén tartózkodott, megesküszik rá, hogy a Molyember mentette meg az életét. Az ikertornyok liftjeiben ugyanis csaknem 200 ember vesztette életét a tragédia ideje alatt.”

A lény alakját rengeteg teória övezi első megjelenése óta, a beszámolók szinte mindenben egyeznek: a lény több mint 2 méter magas, szárnyai vannak, színe szürkés, szemei vörösen izzanak, olyan, mint egy óriási molylepke. Vannak, akik úgy vélik, a lény mutáció eredménye, melyet a Point Pleasant-i gyár egyik robbanása váltott ki. Mások úgy hiszik, hogy egy nagytestű madár volt, hisz vijjogó hangjáról többen is beszámoltak, ahogy sokak szerint nyaka sem volt, emiatt pedig sokan gondolják, hogy valamilyen bagolyfajta lehetett.  Vörös szemeire a rávetülő fény adhat magyarázatot, ahogy többen gondolják úgy, hogy egy, a gyárban történt robbanás kihatott a helyi madárállományra, s ennek következtében nőtt ekkorára. Az arrafelé honos madárfajták szárnyfesztávolsága van, hogy 3 méter, így gondoljunk csak bele, sötétben milyen rémisztő lehet a közvetlen közelben egy ilyen madár, ami könnyen szülhetett meg ilyen legendás lényt.

Természetesen vannak, akik a katonaság és a CIA számlájára írják a lényt. Akkoriban rengeteg ufóbejelentésre került sor a környéken, a helyiek pedig sok fekete ruhás embert láttak a környéken kérdezősködni a Molyember ügyében. A katonai kísérlet hívői úgy gondolják, hogy a Molyember egy elrontott kísérlet eredménye. Mások úgy gondolják, hogy a történéseket megelőző 1955-es években bejelentett idegen járművel érkezett földönkívüli vagy földönkívüliek által kreált lény volt a Molyember. Olyan vélemények is akadnak, melyek szerint a lény nem létező életforma, hanem természetfeletti entitás, egy szellem, vagy éppen a gonosz földi hírnöke, esetleg őrangyal, de akár egy indián átok is lehet. Egy biztos, a Molyember örökre beleégette magát a legendák és a város történelmébe. Két fénykép is készült róla, melyek hitelessége megkérdőjelezhető, de a város és sokan mások a mai napig hisznek a lényben. Point Pleasant mindne évben megrendezi a „Molyember Fesztivált”, parkot neveztek el a lényről, 6 méter magas szobrot állítottak neki a város főutcáján, valamint 2002-ben megjelent a Molyemberről szóló film is, melyet Absvrd fog nektek bemutatni.

(Levente)

**Megszólít az éjszaka **

A Richard Gere főszereplésével készült Megszólít az éjszaka (eredeti nevén The Mothman Prophecies) John Keel 1975-ös, azonos címmel rendelkező könyve alapján és a Levente által az imént bemutatott Point Pleasant-i katasztrófa eseményeit alapul véve készült el. John Keel könyve aféle oknyomozás, spekulációhalmaz, amely az 1966 és '67 közti események hátterét kívánja fejtegetni.

A film első perceiben megismerkedünk John Kleinnel és feleségével, Maryvel. A pár idillinek mondható élete egy szemvillanás alatt megváltozik, amikor a hazafelé tartó autóúton Mary hirtelen elrántja a kormányt, mert egy feléjük röpülő, szárnyas fekete alakot akar elkerülni. Ennek következtében John és Mary kórházba kerül, ahol nem az autóbaleset okozta sérülések miatt szembesülnek sokkoló tényekkel. Egy rutinvizsgálat során ugyanis Mary agyában egy rákos daganatot fedeznek fel, amely már egy ideje fejlődik a nő szervezetében, ennek köszönhetően pedig gyógyíthatatlannak bizonyul.

Ugrunk két évet az időben, felesége halála óta John nem képes megtalálni régi önmagát, ezek mellett pedig továbbra is értetlenül áll a Mary által kényszeresen papírra vetett különös alak mibenlétét illetően. Halála előtt ugyanis Mary többször lerajzolta azt a kreatúrát, amelyet látni vélt a baleset estéjén, ám ezt sokan betegségének tudják be. John azonban hamarosan maga is egy bizarr jelenség részese lesz, amely után úgy dönt, latba vetve minden tudását és képességét, megpróbálja összerakni a gigászi kirakóst, amelynek megoldása talán véget vethet a saját magánéletében dúló viharnak is.

Amikor először láttam a Megszólít az éjszakát, azonnal lebilincselt a történet egyedisége, így a film vége után természetesen magam is elkezdtem utánaolvasni a Molyember történetének. A sokszor unalomig ismételt, közhellyé sorvadó "based on true events" címke ezúttal megálja a helyét, és talán ez utólag is ad egy képzeletbeli pluszpontot a mű osztályzása során.

A színészi játékkal természetesen semmi probléma nincsen, csakúgy, mint a sztorit ihlető események bemutatásával, a készítők csupán annyit tettek hozzá adalékként, amely szükségesnek bizonyult a szórakoztatás érdekében. Azért emelem ki ezt a pontot, mivel rengeteg olyan filmmel találkoztam már, ahol a feltüntetett valós eseményeket szinte elnyomta a forgatókönyvíró fantáziája. A hangulat kiválóan eltalált, az összkép valahol egy vegyes műfaj benyomását kelti, amelyben a krimitől a thrilleren át a horror elemei is megfelelő arányban érvényesülnek.

A Megszólít az éjszaka, úgy gondolom, remekül kivitelezett alkotás, amely képes arra, hogy akár több műfaj szerelmeseit is magához vonzza, többszöri újranézés során is szórakozást biztosítva.

Értékelés: 8/10

(Absvrd)

IMDb

Mark Pellington remek filmje mellett nem is olyan sokára Elekes Gergő és Gallai József produkciójában láthatjuk viszont a Molyembert. A 2016-ra tervezett, Moth című filmről már mi is beszámoltunk, további részleteket pedig a film hivatalos Facebook-oldalán találhattok.