Mint azt megszokhattátok, időről időre bemutatjuk a CreepyShake szerkesztőségi tagjainak személyes kedvenceit. Nomad és Varin összeállítását itt, Absvrd és Wooltur favoritjait itt, Levente és Fánkoslány toplistáját pedig itt olvashatjátok el. A sort Koimbra és Ralome tízese zárja.

Koimbra:

Toplistázzunk? Toplistázzunk... Oké, rendben, de mi kerüljön rá? És valahogy hosszú percekig a fentebb látható pózban álltam mozdulatlanul, kattogtak az agyamban a fogaskerekek, hogy mi kerüljön bele a felsorolásba.

Igazság szerint magam sem tudom, hogy mikor váltam filmfüggővé. Szüleim szerencsére nem tiltottak el egyetlen műfajtól sem, így azt néztem, amit akartam. Illetve úgy fogalmaznék, hogy amit tudtam. Ugyanis akkor voltam gyerek, amikor a fekete-fehér tévének épp leáldozóban volt, és kvázi volt két csatorna. Tehát – nem panaszkodásképpen – jobb híján osztrák és német szériákra tapadhattam rá (Tetthely, Derrick), de szerencsére bővült a választék. Szombat estére akadt valamiféle izgalmas thriller, esetleg horror, illetve beköszöntött a VHS-éra, és jöttek a hangalámondásos kazetták dögivel, átléptünk a Vico-korszakba.

Szüleim nem tiltottak semmit, bármit megnézhettem, csak egy dolog volt, amire valamiért azt mondták, hogy nem: A bárányok hallgatnak. Nem tudom, hogy miért, hiszen addig már túl voltam jó néhány szörnyes, inváziós, arclemállós, véres filmen, és azzal sem volt gond, hogy Chuck Norris halomra lőtte a vietkongokat. Szóval mindenevő vagyok, nézek mindent, amit tudok, de sajnos manapság egyre kevesebb időm jut rá és a blogolásra. Évekkel ezelőtt vágtam bele a FilmDroidba, ami leginkább híreket szállít, illetve gondolkodtam, hogy elindítok egy horrorral foglalkozó oldalt is. De végül úgy esett, hogy bekerültem a CreepyShake csapatába, és úgy tűnik, hogy jó néhány hónap múlva Magyarország vezető horroroldala leszünk. Bizony ám.

És hogy mi lenne a top 10 összeállítás? A dolog, Aliens, A cápahhh... Oké, oké. A legtöbb listában helyet kapnak eme klasszikusok. Szóval én inkább olyan horrorokat sorolnék fel, amik ezeken a remek alkotásokon kívül eszembe jutnak, szívesen, esetleg nosztalgiával gondolok vissza rájuk. Így a sorrendiségtől is eltekintenék.

Pandorum (2009) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Tudom, sokak szerint iszonyatos ez a sci-fi horror. De nekem rendszeresen eszembe jut. Remek atmoszféra, egy pillanatra sem ül le, végig tartja a színvonalat. És... Antje Traue eléggé badass volt.

Candyman - Kampókéz (1992) (kritikánk -- IMDb | mafab)

A film után arról beszéltünk, hogy vajon bele merjük-e mondani többször Kampókéz nevét a tükörbe. Öcsém odaballagott, a feszültség fokozódott, de nem tette meg.

Planet Terror - Grindhouse: Terrorbolygó (2007) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Irgalmatlanul jó szórakozás. Kellőképpen agyament, kreatív és humoros.

The Exorcism of Emily Rose - Ördögűzés Emily Rose üdvéért (2005) (kritikánk -- IMDb |** **mafab)

Na, valahogy így kell adrenalinpumpáló jeleneteket készíteni. Telitalálat.

The Mist -A köd (2007) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Frank Darabontnak kéne adni a King-könyvek megfilmesítési jogát, harmadjára is beletalált, méghozzá a középébe. A bezártság és a szereplők szorongása átragad a nézőre is, és a végén nem igazán lehet eldönteni, hogy a különféle lények vagy a vallási fanatizmus-e a félelmetesebb.

The Puppet Masters - A parazita (1994) (IMDb | mafab)

Kiben lehet bízni? Izgalmas, paranoid testmegszállós horror. Borzongató.

Fallen - Letaszítva (1998) (IMDb | mafab)

„Time is on my side.” Legyűrni egy természetfeletti gyilkost? Még az idő is neki munkál. Denzel Washingtonnak is kemény dió.

[REC] (2007) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az egyik legjobb found footage, amely az elején elkap, és végig a székbe szögez.

Eden Lake - Gyilkos kilátások (2008) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Ismerős az az érzés, mikor erősen viszket a tenyered, legszívesebben lekevernél párat a filmben látott karakternek? Na, itt még nagyobb a késztetés, és a film végeztével is jó ideig nem csillapodik az érzés.

Braindead - Hullajó (1992) (IMDb | mafab)

Szingaja!! Peter Jackson kissé morbid, gyomorforgató (tejsodóba fröccsenő genny) zombis alkotása, ami a vérengzéseket nagy adag humorral vegyíti.

+1: Lifeforce - Életerő (1985) (IMDb | mafab)

Űrbéli energiavámpírok, hangulatos és szórakoztató megvalósítás, az elejétől a végéig leköt.

+2: Ghost Ship - A szellemhajó (2002) (IMDb | mafab)

Szerintem már az első pár perc megadja a kellő lökést, majd a végén úgy állunk fel, hogy a szintet tartva egy emlékezetes, akciódús horrort láthattunk.

Ralome:

6-7, 8-9, 10. Nem, nem az alapokat ismétlem újra, csak kigyűjtöttem a kollégák cikkeiből, hogy ők hány évesen nézték meg életük első horrorfilmjét vagy -sorozatepizódját. Ebben a tekintetben nagyon kilógok a sorból. Ugyan gyerekkoromban én is sokat bámultam a tévét, de nem a filmek, hanem a játékok végett. Eleinte ez csak annyiban változott, hogy a tévé helyett a monitor előtt gúvadtam, aztán a zene lett az elsőszámú hobbi. Időnként persze néztem filmeket meg sorozatokat én is, bár nem túl gyakran, akkor is csak a legközismertebb produkciókat (Halálos fegyverek, Columbo stb.). A zseniális ballonkabátos nyomozó kedveltette meg velem a krimiket, innentől kezdve már kezdtem gyűjtögetni ezt-azt, elsősorban brit szériákat. Egy idő után azonban már ismételték önmagukat, így keresnem kellett valami újat, valami izgalmasabbat.

Mivel egyetlen horrort sem láttam korábban, én is leírtam a műfajt az ellenzők szokásos "érvelése" alapján: öncélúan erőszakos, gusztustalan, csak a belezésre meg a több liter vérre mennek stb. Így magam se tudom, miért kezdtem el egyáltalán horrorfilmkritikákat olvasni. Alighanem valami tetszetős szalagcím és a pillanatnyi erősebb nyitottság kombinációja által tettem meg az első lépést. Valószínűleg szerencsém is volt, hogy nem olyan filmekről olvastam, amik alapján egyből felhagytam volna az ismerkedéssel. Az érdekes cikkek hatására aztán elhatároztam, próbát teszek. 28 éves voltam ekkor, és mint a listából kiderül, itt is szerencsém volt, hogy egy igazán kiváló filmmel kezdtem.

A már említett krimirajongásból kiindulva elsősorban azokat a produkciókat szeretem jobban, amiben van suspense, van miért-kiért izgulni, és van rejtély, amin lehet agyalni. Ugyanígy lekötnek a (történetük, atmoszférájuk folytán) sötétebb, nyomasztóbb alkotások. Kevésbé szeretem a természetfeletti elemeket tartalmazó műveket, mert ott valahogy elveszik a realizmus, amibe könnyebben bele tudom élni magam. Olyan "van", hogy egy zakkant ember sorra gyilkolja le áldozatait, és alig tudják elkapni, mert mindig jókor van jó helyen (legalábis az utolsó pillanatig), ez csak valószínűtlen, de nem lehetetlen. Viszont szörnyek meg démonok "nincsenek". Természetesen ezekben a műfajokban is vannak kiváló alkotások, csak nem ezeket helyezem előtérbe. Elég szelektíven válogatom meg, hogy mit nézzek, bár a második helyezett példája is bizonyítja, hogy a nyitottság kifizetődő. Szóval lehet, hogy próbát kéne tenni a kollégák által megdicsért ausztrál found footage vagy ufós filmek valamelyikével :-)

A lenti összeállítás tartalmaz klasszikusokat és kevésbé ismert műveket is. Ha közös elemet kellene keresni, talán a hatás lenne az. Minden film szeretne hatással lenni a nézőre, szeretne feledhetetlenné válni, egyedi élményt nyújtani. Nekik sikerült a legjobban.

10. Eden Lake - Gyilkos kilátások (2008) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Ezt az elsők közt láttam, de az emléke még most is megvan. Ritka nyomasztó alkotás az elsötétített gyermeki "lélekről".

9. The Baby (1973) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Imádom az eredeti ötleteket. Ennyi év után ritkán sikerül újat mutatni, itt azonban összejött. A témával is, meg a szinte felülmúlhatatlan befejezéssel is.

8. The Ring - A kör (2002) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Az a videókazetta, pontosabban a rajta lévő felvétel a mi agyunkba is bele fog égni. Persze nem csak az, mind a két óra.

7. El orfanato - Az árvaház (2007) (kritikánk -- IMDb | mafab)

****A horrorfilmek jó része a személyes tragédiákról szól, itt átélhetjük az egyik legszomorúbbat.

6. The Others - Más világ (2001) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Talán a legijesztőbb alkotás, amit valaha láttam. A befejezés pedig egyszerűen zseniális.

5. Fallen - Letaszítva (1998) (IMDb | mafab)

Annak ellenére, hogy itt egy démonnal van dolgunk, a beleéléssel nem volt probléma. Bár a horrorjelleg kimerül egy szem jump scare-ben, gyakorlatilag hibátlan.

4. When a Stranger Calls [Back] - Ismeretlen hívás 1-2 (1979/1993) (kritikáink) -- IMDb | mafab / IMDb | mafab)

Az első rész első 20 percének ugyancsak helye van a legijesztőbbek közt. Ja és mondtam már, hogy imádom a zseniális befejezéseket?

3. Az összes, legalább 8 pontos slasher (példa -- IMDb | mafab)

Még a 46. után is megnézem a 47-et, mert ki tudja, mikor jön szembe egy újabb, ismeretlen gyöngyszem.

2. Parents - Hús a húsból (1989) (kritikánk -- IMDb | mafab)

"- Mit csinálnak a felnőttek? - Fogalmam sincs. Azt sose lehet tudni..." Nem hittem volna, hogy a horrorvígjáték műfaja működőképes is lehet. De a csodálatos zenék, a lökött szövegek, plusz a creepy szereplők egyvelege itt tökéletes.

1. Saw - Fűrész (2004) (kritikánk -- IMDb | mafab)

Soha nem felejtem el az elsőt. A mai napig nagyon örülök, hogy ezzel kezdtem, mert megalapozta a műfajhoz való hozzáállásomat is.