Előző
[Ázsiai Extrém]
Ázsiai extrém 10. - 2LDK (2003)
Még az egyik korai írásomban fejtettem ki az 1976-os Omen mérföldkő fontosságát a 60-as, 70-es évek sátánkultuszában. Az Antikrisztus eljövetelét taglaló film méltán vált klasszikussá, és nőtte ki magát franchise-zá. Egy általam nagyon kedvelt második rész és még két felejthető mű készült, és lezárták a sorozatot. Bár voltak pletykák arról, hogy lesz egy ötödik film is, melyben már a felnőtt Delia történetébe nyerhetünk bepillantást, inkább készült egy értékelhetetlen felújítás, és jó időre magára hagyták a témát. Míg ördögűzős filmekről az utolsó bőrt is lehúzták, az Antikrisztus témájával nem sok alkotás foglalkozott ezután sem, így rendkívül megörültem, mikor hallottam a hírt, hogy sorozat készül, ami az eredeti, első film közvetlen folytatása lesz, a felnőtt Damiennel a középpontban. A sorozatok fénykorukat élik, sohasem hittem volna, hogy lassan több potenciál lesz a televíziózásban, mint a mozikban. Szívesen vesznek elő régi filmeket, régi ötleteket, és lehelnek beléjük új életet széria formájában, és ez a megvalósítás nagyon is jó. No de hogyan sikerült a várva várt Damien pilot epizódja?
Még az egyik korai írásomban fejtettem ki az 1976-os Omen mérföldkő fontosságát a 60-as, 70-es évek Sátánkultuszában. Az Antikrisztus eljövetelét taglaló film méltán vált klasszikussá, és nőtte ki magát franchiseá, egy, általam nagyon kedvelt második érsz és még két felejthető készült, és lezárták a sorozatot. Bár voltak pletykák arról, hogy lesz egy ötödik film is, melyben már a felnőtt Delia történetébe nyerhetünk bepillantást, inkább készült egy értékelhetetlen felújítás és jó időre magára hagyták a témát. Míg ördögűzős filmekről az utolsó bőrt is lehúzták, az Antikrisztus témájával nem sok film foglalkozott ez után sem, így rendkívül megörültem, mikor hallottam a hírt, hogy sorozat készül, ami az eredeti, első film közvetlen folytatása lesz, a felnőtt Damiennel a középpontban. A sorozatok fénykorukat élik, sohasem hittem volna, hogy lassan több potenciál lesz a televíziózásban, mint a mozikban. Szívesen vesznek elő régi filmeket, régi ötleteket, és lehelnek beléjük új életet, széria formájában, és ez a megvalósítás nagyon is jó. No de, hogyan sikerült a várva várt Damien pilot epizódja?
30 évvel az első film után vagyunk, Damien Thorn (Bradley James) harmincéves, fotóriporterként dolgozik, legfrissebb munkája pedig Damaszkuszba vezérelte, ahol a hadsereg a keresztényeket toloncolja ki, gondolván, terroristákat rejtegetnek. Damien munkatársával együtt van a tűzvonalban, és összefutnak a férfi exével is, akivel nem sikerült jó viszonyban elválniuk. Miközben a hadsereg erőszakosan lép fel, Damien segítséget nyújt egy öregasszonynak, aki a pillanatot kihasználva nevén nevezi őt, és régi emlékeket idéz fel, egy bizonyos ötödik születésnapról, és egy dadáról, aki ugyanezekkel a szavakkal ölte meg magát.
New Yorkba visszatérve Damien megpróbálja, a fényképek segítségével megkeresni a furcsa öregasszonyt, de sajnálatos módon egyetlen egy felvételen sem látszódik. Apropó fotóriporter, gondolom nem csak nekem volt nosztalgikus ez a foglalkozás, hisz az eredeti filmben a képek igazán ominózus szerepet töltöttek be, így vártam, hogy ismét elsütik ugyan azt a megoldást, de a készítők úgy látszik kreatívabbak ennél. A férfit azóta gyötrik emlékképek rottweilerekről, dadákról és szüleiről, mióta Damaszkuszban járt, nyugtalansága pedig kezd úrrá lenni rajta, exével, Kellyvel felkeresnek egy régészt, aki még 30 évvel ez előtt, egy bizonyos Buggenhagen-nel dolgozott együtt egy ásatáson, és szerintük bizonyítékot találtak arra, hogy az Antikrisztus megszületett, és átakarja venni az irányítást a Föld felett. Damiennek rá kell ébrednie, hogy bizony annak idején saját édesapja próbálta megölni, mivel minden jel arra utal, hogy ő maga az Antikrisztus. A sok egybeeső furcsaság mellett, régi fényképeken találja meg a furcsa öregasszonyt, és egy titokzatos nő is biztosítja védelméről, és kezdetekig visszanyúló ismeretségükről, Ann Rutledge (Barbara Hershey) személyében.
Az első részen nagyon érződött, hogy egy felvezető epizód, ami összeköti a 10 résznyi eseményeket az első filmmel, amit szerencsére nagyon igényesen oldottak meg, eredeti felvételeket felhasználva és manipulálva, hogy sorozatos karakterek is megjelenjenek az első filmben, illetve az eredeti, vérfagyasztó zene is visszaköszönt. Igazán nem tudnék kiemelni karaktereket egy rész után, a Damient játszó Bradley James ígéretesnek tűnik, egészen jól játssza el a hitetlen-hívő, jó-ébredező gonosz között őrlődő férfit. Meglepett, hogy már az első részben tudatára eszmél annak, hogy valójában ki is ő, de ennek fényében a következő 9 rész sok izgalmat rejthet magában. Akihez nagyon sok reményt fűzök az Barbara Hershey, és bár a színésznő arca már nem igazán mozog a sok botoxnak köszönhetően, kisugárzása és stílusa még mindig lenyűgöző, remélem, hogy egy hihetetlenül gonosz, taktikázós végzet asszonya lesz, kulcsfontosságú szereppel. Halálozásból is kaptunk már az első epizódban, kifogásom pedig nincs is ellenük. Bizakodásra ad okot a Damien nyitánya, remélem, nem fogok, azaz fogunk csalódni, mert jövő héten már szerkesztőtársam, Beneg^ fogja hozni az aktuális részt, és felváltva közöljük majd az epizódismertetőket, a végén pedig majd közös évadértékelővel.Még az egyik korai írásomban fejtettem ki az 1976-os Omen mérföldkő fontosságát a 60-as, 70-es évek Sátánkultuszában. Az Antikrisztus eljövetelét taglaló film méltán vált klasszikussá, és nőtte ki magát franchiseá, egy, általam nagyon kedvelt második érsz és még két felejthető készült, és lezárták a sorozatot. Bár voltak pletykák arról, hogy lesz egy ötödik film is, melyben már a felnőtt Delia történetébe nyerhetünk bepillantást, inkább készült egy értékelhetetlen felújítás és jó időre magára hagyták a témát. Míg ördögűzős filmekről az utolsó bőrt is lehúzták, az Antikrisztus témájával nem sok film foglalkozott ez után sem, így rendkívül megörültem, mikor hallottam a hírt, hogy sorozat készül, ami az eredeti, első film közvetlen folytatása lesz, a felnőtt Damiennel a középpontban. A sorozatok fénykorukat élik, sohasem hittem volna, hogy lassan több potenciál lesz a televíziózásban, mint a mozikban. Szívesen vesznek elő régi filmeket, régi ötleteket, és lehelnek beléjük új életet, széria formájában, és ez a megvalósítás nagyon is jó. No de, hogyan sikerült a várva várt Damien pilot epizódja?
30 évvel az első film után vagyunk, Damien Thorn (Bradley James) harmincéves, fotóriporterként dolgozik, legfrissebb munkája pedig Damaszkuszba vezérelte, ahol a hadsereg a keresztényeket toloncolja ki, gondolván, terroristákat rejtegetnek. Damien munkatársával együtt van a tűzvonalban, és összefutnak a férfi exével is, akivel nem sikerült jó viszonyban elválniuk. Miközben a hadsereg erőszakosan lép fel, Damien segítséget nyújt egy öregasszonynak, aki a pillanatot kihasználva nevén nevezi őt, és régi emlékeket idéz fel egy bizonyos ötödik születésnapról és egy dadáról, aki ugyanezekkel a szavakkal ölte meg magát.
New Yorkba visszatérve Damien megpróbálja a fényképek segítségével megkeresni a furcsa öregasszonyt, de sajnálatos módon egyetlenegy felvételen sem látszódik. Apropó fotóriporter, gondolom, nem csak nekem volt nosztalgikus ez a foglalkozás, hisz az eredeti filmben a képek igazán ominózus szerepet töltöttek be, így vártam, hogy ismét elsütik ugyanazt a megoldást, de a készítők, úgy látszik, kreatívabbak ennél. A férfit azóta gyötrik emlékképek rottweilerekről, dadákról és szüleiről, mióta Damaszkuszban járt, nyugtalansága pedig kezd úrrá lenni rajta. Exével, Kellyvel felkeresnek egy régészt, aki még 30 évvel ezelőtt egy bizonyos Buggenhagennel dolgozott együtt egy ásatáson, és szerintük bizonyítékot találtak arra, hogy az Antikrisztus megszületett, és át akarja venni az irányítást a Föld felett. Damiennek rá kell ébrednie, hogy bizony annak idején saját édesapja próbálta megölni, mivel minden jel arra utal, hogy ő maga az Antikrisztus. A sok egybeeső furcsaság mellett régi fényképeken találja meg a különös öregasszonyt, és egy titokzatos nő is biztosítja védelméről és kezdetekig visszanyúló ismeretségükről, Ann Rutledge (Barbara Hershey) személyében.
Az első részen nagyon érződött, hogy egy felvezető epizód, ami összeköti a 10 résznyi eseményt az első filmmel. Szerencsére nagyon igényesen oldottak meg, eredeti felvételeket felhasználva és manipulálva, hogy sorozatos karakterek is megjelenjenek az első filmben, illetve az eredeti, vérfagyasztó zene is visszaköszönt. Igazán nem tudnék kiemelni karaktereket egy rész után, a Damient játszó Bradley James ígéretesnek tűnik, egészen jól játssza el a hitetlen-hívő, jó-ébredező gonosz között őrlődő férfit. Meglepett, hogy már az első részben tudatára eszmél annak, hogy valójában ki is ő, de ennek fényében a következő 9 rész sok izgalmat rejthet magában. Akihez nagyon sok reményt fűzök, az Barbara Hershey, és bár a színésznő arca már nem igazán mozog a sok botoxnak köszönhetően, kisugárzása és stílusa még mindig lenyűgöző, remélem, hogy egy hihetetlenül gonosz, taktikázós végzet asszonya lesz, kulcsfontosságú szereppel. Halálozásból is kaptunk már az első epizódban, kifogásom pedig nincs is ellenük. Bizakodásra ad okot a Damien nyitánya, remélem, nem fogok, azaz fogunk csalódni, mert jövő héten már szerkesztőtársam, Beneg^ fogja hozni az aktuális részt, és felváltva közöljük majd az epizódismertetőket, a végén pedig majd közös évadértékelővel jelentkezünk.