Nos, ahogy az várható volt, a pilot után az a bizonyos lufi egy kicsit leeresztett. Történések most is voltak jócskán, elég sok új nyitószálat tettek elénk, de ahhoz képest, hogy mennyit vártam erre az epizódra, kicsit csalódottan keltem fel.

Kyle próbál rendet rakni maga körül, az otthonában, az életében, és születésnapi ajándékot küld régen látott kislányának, a távoltartási határozat ellenére is. Habár Wren nem szívesen folyik bele, de segít neki. Nagy hangsúlyt fektettek a gyermekkori traumák bemutatására, hogy az hogyan hat valakire a jövőben.

{spoiler}Sok flashbacket sűrítettek bele a rész első felébe (és a második sem kapott mentességet), láthatjuk, hogy szép gyermekkora volt, szeretetben, harmóniában, békességben élt az anyjával, addig a sötét napig... Addig, amíg az a valami nem bújt a nőbe, amíg nem lettek mindennaposak a verések és a rettegés. Ennek ellenére a pozitív érzések erősödnek benne, és már-már bűntudatot érez, mert Sarah kómában vegetál, azóta is. Egy kórházi látogatás után hirtelen ötlettől vezérelve megszökteti, hogy magához vegye. Miután a csínytevésre fény derül, Anderson tiszteletes megpróbálja lebeszélni az őrült tervről, de Kyle hajthatatlan, így hosszú tanakodás után újabb ördögűzést próbálnak meg, sikertelenül. Nehéz szívvel, de belátja, hogy a nő jobb ellátást kap a kórházban. Ám pár órával később meglátogatja egy fura férfi, aki nagyon sokat tud a megszállásról, és mint kiderül, ismerik egymást...

A tiszteletes amúgy sem unatkozik, próbálja a híveket újra nyájként terelgetni, többször felszólal, hogy össze kell fogniuk, mert a sötétség bizony már leselkedik rájuk, és nem tudni, ki lesz a következő áldozat. Kérése javarészt süket fülekre talál, sokan elítélik azért, mert szárnyai alá vette a rejtelmes múlttal rendelkező Kyle-t, és nem bíznak a döntéseiben. Az erdő viszont baljós meglepiket tartogat, úton-útfélen kibelezett mosómacikat szögeltek fel a fákra, és a rendőrök egy elhagyott bunkert is találnak, ahová valami vagy valaki be volt zárva, és nagyon ki akart jönni. Ennek a fele sem lesz tréfa, ebből tudni illik, hogy komoly dolgok következnek.{/spoiler}

Összességében halovány utalások vannak a jövőre nézve, jobban elmélyülhetünk a múltban, lassan körvonalazódni látszik a karakterek lényege, és hogy kinek milyen szerepet szántak a készítők.

Patrick Fugit és Philip Glenister még mindig nagyon jól alakít, és egyre több potenciált vélek felfedezni a rendőrfőnökben is. Az Outcast nincs tele az ördögűzéses dolgok kliséivel, nem válik paródiává, komoly és ijesztő tud maradni. Nagyon jól játszanak a fényekkel és az árnyékokkal, mindig azt szimbolizálva, amit éppen megkíván a történet. Kevesebb sokkoló és erőszakos jelenet volt, mint legutóbb, de nem hinném, hogy ez időhúzás, inkább egy lassabb magyarázat, hogy felkeltse a nézők érdeklődését.

{spoiler}Vajon a titokzatos férfi ki? Arról lemaradtam, hogy Kyle apja merre jár? Ejnye-bejnye lesz a kislánynak küldött ajándékból? Miért hat mindenkire máshogy a démon kiűzése? Mit jelent az erdő? És végül: ki a fene igazából Kyle, és miért ilyen fontos a gonosz oldalnak?{/spoiler}

A pontozást még mindig kihagynám, mert az előző részhez képest baromi gyenge, de látom értelmét a vontatott felvezetésnek. Szeretem a szereplőket, érdekel, hogy mit hoznak ki a továbbiakban.

IMDb | mafab