Kimondottan szeretem a boszorkánysággal foglalkozó filmeket, viszont kevés igazán jó alkotás van a témában. Az Anjelica Huston főszereplésével készült Boszorkányok magasan a legjobb film, sorozatok tekintetében pedig a Salem viszi a prímet (első évad, második évad), mindkét esetben igazi aljas boszorkányok ténykedéseit nézhetjük végig, kertelés nélkül, tömény mágiával. Bár az 1996-os Bűvölet (The Craft) hagy kívánnivalót maga után, a boszorkányság témakörén belül igazán szórakoztató, nosztalgikus hangulatú tinihorror.
Kimondottan szeretem a boszorkánysággal foglalkozó filmeket, viszont kevés igazán jó alkotás készült a témából. Az Anjelica Huston főszereplésével készült Boszorkányok magasan a legjobb film, sorozatok tekintetében pedig a Salem viszi a prímet, mindkét esetben igazi aljas boszorkányok ténykedéseit nézhetjük végig, kertelés nélkül, tömény mágiával. Bár az 1996-os Bűvölet (The Craft) hagy kívánni valót maga után, boszorkányság témakörén belül igazán szórakoztató, nosztalgikus hangulatú tinihorror.
Egy katolikus középiskolába érkezik az újonnan környékre költözött lány, Sarah (Robin Tunney), aki egész hamar beilleszkedik, szerencsére nincs kitéve mások gyötréseinek, az iskola szépfiúja (Skeet Ulrich) is szemet vet rá, barátokra is szert tesz szinte azonnal, a sokak által kiközösített trió személyében. Nancy (Fairuza Balk), Bonnie (Neve Campbell) és Rochelle (Rachel True) boszorkánysággal fogllakoznak szabadidejükben, egy bizonyos Manon nevű istennek szentelik magukat, neki intézik szertartásaikat is. Mindegyiküknek van egy hőn áhított kívánsága, Sarah szeretné kissé móresre tanítani a fiút, aki becsapta, Bonnie népszerű és szép akar lenni, Rochelle bosszút akar állni a suli nagyszájú, rasszista méhkirálynőjén, Nancy pedig hatalmat akar minden áron. Négyüknek sikerül megidézniük istenségüket és hatalmából is elnyernek egy keveset, viszont hamar a fejükbe száll az adomány, s mikor egyikük kilépne, a többiek bosszút forralnak.
Az egyik gond ezzel a filmmel, hogy bár jócskán adottak a lehetőségek, egy sötét, ijesztő és véres horrorhoz, nem igazán használják ki, inkább csak a vége felé, ott viszont rendesen, és annak fényében kissé kár, hogy az odáig vezető egy óra inkább egy igazi 90-es évekbeli tini film. A 90-es évek hangulatát tovább erősíti Neve Campbell és Skeet Ulrich jelenléte, akik még ugyan abban az évben Wes Craven Sikolyával törtek be igazán a köztudatba. A színészi alakítások terén többször sajnos a túljátszás a jellemző, és inkább Fairuza Balk az, aki meg tudja csillogtatni tudását, holott ő is át-át esik a ló túloldalára. Egyébként ő, mint valós életben is Wicca hívő, tanácsokkal szolgált a készítőknek, hogy élethűen mutassák be a boszorkányságot. Szerepéért Anjelina Jolie volt még versenyben. A kivitelezés teljesen korrekt, igazi állatokat használtak, és, bár egyes trükkök mai szemmel kissé ódivatúnak tűnnek, kreativitásra vallanak. Mindenkinek tudom ajánlani, aki kicsit nosztalgiázni szeretne, vagy éppen a témán belül keres magának szórakozást.
Ahogyan a Horrorhíradóban olvashattátok érkezik egy remake is, ami állítólag inkább folytatás lesz.Kimondottan szeretem a boszorkánysággal foglalkozó filmeket, viszont kevés igazán jó alkotás készült a témából. Az Anjelica Huston főszereplésével készült Boszorkányok magasan a legjobb film, sorozatok tekintetében pedig a Salem viszi a prímet, mindkét esetben igazi aljas boszorkányok ténykedéseit nézhetjük végig, kertelés nélkül, tömény mágiával. Bár az 1996-os Bűvölet (The Craft) hagy kívánni valót maga után, boszorkányság témakörén belül igazán szórakoztató, nosztalgikus hangulatú tinihorror.
Egy katolikus középiskolába érkezik az újonnan a környékre költözött lány, Sarah (Robin Tunney), aki egész hamar beilleszkedik, szerencsére nincs kitéve mások gyötréseinek, az iskola szépfiúja (Skeet Ulrich) is szemet vet rá, barátokra is szert tesz szinte azonnal, a sokak által kiközösített trió személyében. Nancy (Fairuza Balk), Bonnie (Neve Campbell) és Rochelle (Rachel True) boszorkánysággal foglalkoznak szabadidejükben, egy bizonyos Manon nevű istennek szentelik magukat, neki intézik szertartásaikat is. Mindegyiküknek van egy hőn áhított kívánsága, Sarah szeretné kissé móresre tanítani a fiút, aki becsapta, Bonnie népszerű és szép akar lenni, Rochelle bosszút akar állni a suli nagyszájú, rasszista méhkirálynőjén, Nancy pedig hatalmat akar mindenáron. Négyüknek sikerül megidézniük istenségüket, és hatalmából is elnyernek egy keveset, viszont hamar a fejükbe száll az adomány, s mikor egyikük kilépne, a többiek bosszút forralnak.
Az egyik gond ezzel a filmmel, hogy bár jócskán adottak a lehetőségek egy sötét, ijesztő és véres horrorhoz, nem igazán használják ki, inkább csak a vége felé, ott viszont rendesen, és annak fényében kissé kár, hogy az odáig vezető egy óra inkább egy igazi '90-es évekbeli tinifilm. A '90-es évek hangulatát tovább erősíti Neve Campbell és Skeet Ulrich jelenléte, akik még ugyanabban az évben Wes Craven Sikolyával törtek be igazán a köztudatba. A színészi alakítások terén sajnos többször a túljátszás a jellemző, és inkább Fairuza Balk az, aki meg tudja csillogtatni tudását, holott ő is át-átesik a ló túloldalára. Egyébként ő mint valós életben is Wicca hívő tanácsokkal is szolgált a készítőknek, hogy élethűen mutassák be a boszorkányságot. Szerepéért Angelina Jolie volt még versenyben. A kivitelezés teljesen korrekt, igazi állatokat használtak, és bár egyes trükkök mai szemmel kissé ódivatúnak tűnnek, kreativitásra vallanak. Mindenkinek tudom ajánlani, aki kicsit nosztalgiázni szeretne, vagy éppen a témán belül keres magának szórakozást.
Ahogyan a Horrorhíradóban olvashattátok, érkezik egy folytatás is.
Szerintem: 6/10