10/10
Mestermű. Aki látta, nem felejti el.
Emlékekre márpedig szükség van.
Leonard nyomasztó életét a saját bőrünkön is megtapasztaljuk: Nolan belehelyezi a nézőt a főhős fejébe. Ezt úgy éri el, hogy az egész produkciót visszafelé járatja. A jelenetek sorrendje felcserélődik, előbb jön az okozat, utána az ok, a revanssal kezdünk, aztán a film végén kiderül, hogy Shelby vajon tényleg a felesége gyilkosát puffantotta-e le. Ja igen, és még flashbackek is színesítik a képet. Amíg elérjük a kiindulópontot, rengetegszer csapnak be minket, a jelenetek átértékelődnek, más megvilágításba kerülnek - de hát így jár az, aki nem ismeri a múltat. A mozaikdarabkák végül összeállnak, a puzzle részei a helyükre kerülnek, és nem marad más, csak a tátott száj.
Az új évezred talán legnagyobb filmélménye. Leonard feleszmél, mintha csak egy álomból ébredne. Mi folyik körülötte? Most... Mit is csinálok? Aha..., szóval üldözöm ezt a fickót (Lövés dördül.) Nem! Ő üldöz engem. Memóriazavara nehezebbnél nehezebb helyzetekbe sodorja, de nincs mese, a nyomozásnak haladnia kell, még akkor is, ha állapotát kihasználják: egyszerre két szobát bérel egy motelban, beleköpnek a sörébe, amit néhány pillanat múlva nyugodtan legurít... És mi a helyzet Teddyvel (Joe Pantoliano szintén remek), aki a barátjának mondja magát? Az ő szándékai sem egyértelműek. Ne bízz benne, hazudik! - ezt írja a fotójára Leonard. Na és a szépséges Natalie (Carrie-Anne Moss)? Ő is elvesztett valakit, ezért segít neked. Megbízhat-e egyáltalán valakiben?
Leonard Shelby (Guy Pearce legjobb alakítása) életét egyetlen cél vezérli: megtalálni azt a személyt, aki megölte és megerőszakolta feleségét, majd bosszút állni rajta. Leonard azonban egy rendkívül különös, gyógyíthatatlan betegségben szenved, amit a támadás okozta sokknak és a gyilkos ütésének köszönhet: anterográd amnéziája van, csak az előző 3-5 percre tud visszaemlékezni, a korábban történtek törlődnek tudatából, ugyanakkor a támadás előtti eseményeket képes feleleveníteni. Bosszút akar állni, betegsége azonban megnehezíti dolgát. Persze azért van néhány trükk a tarsolyában: polaroid képekkel dokumentálja minden lépését, nyomozása legfontosabb információit pedig magára varratja. Hogy mi sül ki ebből?
Christopher Nolan korunk egyik legnagyszerűbb rendezője, mindig valami érdekes és izgalmas dologba fog: legutóbb az űrbe repített minket (Interstellar), előtte az álmokkal foglalkozott (Eredet), még korábban a bűvészek varázslatmentes világába kalauzolt el bennünket (Tökéletes trükk), hogy a Joel Schumacher által mély gödörbe taszajtott Sötét lovag epikus feltámasztását már ne is említsem. Második nagyjátékfilmjét, a Mementót (Memento, 2000) viszont egyik alkotása sem múlja felül.
]emolaR - )-: keneygel avtídrof si kűteb a ygoh ,si tza inlánisc anlov ttellek gem kascsigém trézA[