Vannak, akik sok mindent megtennének a hírnév érdekében; a színésznői rivalizálásról talán a Mi történt Baby Jane-nel? mesél a legjobban, a téma pedig olyan jó, hogy igazából egy leendő AHS- vagy Scream Queens-évadot is rá lehetne húzni. Ugyanezzel az alapkoncepcióval operál az 1983-as Függöny (Curtains) is, mely bár közel sem egy remek film, tartogat igazán jó pillanatokat, egy remake pedig ráférne.

Vannak, akik sok mindent megtennének a hírnév érdekében, a színésznői rivalizálásról talán a Mi történt Baby Jane-nel? mesél a legjobban, a téma pedig olyan jó, hogy igazából egy leendő AHS vagy Scream Queens évadot is rá lehetne húzni. Ugyanezzel az alapkoncepcióval operál az 1983-as Függöny (Curtains) is, mely bár közel sem egy remek film, tartogat igazán jó pillanatokat, egy remake pedig ráférne.

Samantha Sherwood (Samantha Eggar – Poronytok) karrierje csúcsán van, elismert színésznő, mindenki fejből tudja szerepeit és minden lépését figyelik. Barátjával és egyben rendezőjével egyetemben legújabb szerepére az Audrára készülnek, ami egy őrült nőről szól, hogy hiteles legyen a játék, Samantha úgy gondolja, bevonul egy elmegyógyintézetbe, hogy első kézből tapasztalja meg milyen őrültnek lenni. Csakhogy rendezője átejti, az intézetben hagyja, hogy egy fiatalabb színésznővel készítse el a filmet, Samantha, mikor a hírről értesül, megszökik, hogy bosszút álljon.

Lassan kezdetét veszi az Audra forgatása, viszont még mindig nincs meg a főhősnőt alakító színésznő, ezért a rendező hat tehetséget invitál meg magához, hogy kiválassza az igazit egy-két napon belül. Egy vendéggel viszont nem számolt: Samanthával, aki biztos benne, hogy most nem fogják átverni. A színésznők megkezdik a versengést, van, aki a testével akar elérni valamit, van, aki természetes bájával, van, aki a tehetségével és van, aki inkább lemészárolja a vetélytársait…

Az alapkoncepció magában már nagyon feszült, hisz egy házba pár éjszakára összezárnak egy csapat olyan nőt, akik tényleg egy kanál vízben meg tudnák fojtani egymást, viszont a rendező, Richard Ciupka ezt nem tudta teljes mértékben kihasználni, és több helyen is leül a történet, pedig az indulatok igazán elszabadulhattak volna. Az ázsiai 2LDK-t tudnám még példaként felhozni, ahol szintén két színésznő várja a kiválasztást a rendező lakásán, miközben lerészegednek, majd egymás életére törnek, ott a feszültség végig ki van tartva, ahogy a már fent említett psycho-biddy Baby Jane klasszikusnál is.

Mégis van valami megkapó a Függönyben, ami nem más, mint a gyilkos, az igazi maszkos, késes slasher gyilkos, akinek a maszkja teljesen olyan, mintha Michael Myers női változata lenne, jelenléte pedig vérfagyasztó minden egyes alkalommal, az általa megkreált gyilkosságok pedig igen kreatívak. Szerencsére a kilétébe sikerült egy kis csavart csempészni, bár, ha a néző figyelmes, egy bizonyos jelenetnél rájöhet a tettesre. A színészek közül természetesen Samantha Eggart emelném ki, aki már a Porontyokban is egy veszedelmes nőt alakított és ezúttal sem kellett benne csalódni. A függöny mozgással fejezetekre tagolás pedig igazán különlegessé tette a filmet. Bár egy mezei slasher, mégis az alapkoncepció miatt és a gyilkos miatt érdemes megnézni.Vannak, akik sok mindent megtennének a hírnév érdekében, a színésznői rivalizálásról talán a Mi történt Baby Jane-nel? mesél a legjobban, a téma pedig olyan jó, hogy igazából egy leendő AHS vagy Scream Queens évadot is rá lehetne húzni. Ugyanezzel az alapkoncepcióval operál az 1983-as Függöny (Curtains) is, mely bár közel sem egy remek film, tartogat igazán jó pillanatokat, egy remake pedig ráférne.

Samantha Sherwood (Samantha Eggar – Porontyok) karrierje csúcsán van, elismert színésznő, mindenki fejből tudja szerepeit, és minden lépését figyelik. Barátjával és egyben rendezőjével legújabb szerepére, az Audrára készül, ami egy őrült nőről szól. Hogy hiteles legyen a játék, Samantha úgy gondolja, bevonul egy elmegyógyintézetbe, hogy első kézből tapasztalja, meg milyen őrültnek lenni. Csakhogy rendezője átejti, az intézetben hagyja, hogy egy fiatalabb színésznővel készítse el a filmet. Samantha, mikor a hírről értesül, megszökik, hogy bosszút álljon.

Lassan kezdetét veszi az Audra forgatása, viszont még mindig nincs meg a főhősnőt alakító színésznő, ezért a rendező hat tehetséget invitál meg magához, hogy kiválassza az igazit egy-két napon belül. Egy vendéggel viszont nem számolt: Samanthával, aki biztos benne, hogy most nem fogják átverni. A színésznők megkezdik a versengést, van, aki a testével akar elérni valamit, van, aki természetes bájával, van, aki a tehetségével és van, aki inkább lemészárolja a vetélytársait…

Az alapkoncepció már magában nagyon feszült, hisz egy házba pár éjszakára összezárnak egy csapat olyan nőt, akik tényleg egy kanál vízben meg tudnák fojtani egymást, viszont a rendező, Richard Ciupka ezt nem tudta teljes mértékben kihasználni, és több helyen is leül a történet, pedig az indulatok igazán elszabadulhattak volna. Az ázsiai 2LDK-t tudnám még példaként felhozni, ahol szintén két színésznő várja a kiválasztást a rendező lakásán, miközben lerészegednek, majd egymás életére törnek, ott a feszültség végig ki van tartva, ahogy a már fent említett psycho-biddy Baby Jane klasszikusnál is.

Mégis van valami megkapó a Függönyben, ami nem más, mint a gyilkos: az igazi maszkos, késes slashergyilkos, akinek a maszkja teljesen olyan, mintha Michael Myers női változata lenne, jelenléte pedig vérfagyasztó minden egyes alkalommal, az általa végrehajtott gyilkosságok pedig igen kreatívak. Szerencsére a kilétébe sikerült egy kis csavart csempészni, bár ha a néző figyelmes, egy bizonyos jelenetnél rájöhet a tettesre. A színészek közül természetesen Samantha Eggart emelném ki, aki már a Porontyokban is egy veszedelmes nőt alakított, és ezúttal sem kellett benne csalódni. A függönymozgással fejezetekre tagolás pedig igazán különlegessé tette a filmet. Bár egy mezei slasher, mégis az alapkoncepció miatt és a gyilkos miatt érdemes megnézni.

Szerintem: 6/10

IMDb | mafab