Tim Burton
(1958. 08. 25.)
Isten hozott Tim Burton világában, fáradj beljebb!

*„Mindig is hamis színben tüntettek fel. Tudjátok, akár bohócnak is öltözhetnék és nevethetnék a boldog emberekkel, de még akkor is azt mondanák, hogy sötét lelkületű vagyok.” - Tim Burton
*

Tim Burton 1958. augusztus 25-én, Timothy Walter Burton néven látta meg a napvilágot, Jane Rea és William Reed Burton gyermekeként, Burbankben, Kalifornia államban. Édesanyja egy macska témájú ajándékbolt tulajdonosa volt, édesapja, a korábbi baseball játékos pedig a Burbank Park és Rekreációs Központban dolgozott.

A gyerekkora nagy részét a Los Angelestől mindössze 20 kilométerre lévő, jelenleg 105 000 fős szülővárosában töltötte. A festés, rajzolás és a filmek iránti szeretete és affinitása már az általános iskolában megmutatkozott. Az egyik legrégebbi animációs filmjét, a The Island of Doctor Agort, ami valójában H. G. Wells Doktor Moreau szigete című sci-fi könyvének az adaptációja, 13 éves korában készítette.

Az érettségi után a McBean Parkwayben található kaliforniai Művészetek Intézetében (California Institute of Arts) tanult karakteranimációt. Ebből az időből származnak a King and Octopus és a Stalk of the Celery Monster című alkotásai. Az első egy nagyjából fél perces filmecske, amiben egy trónnak kinéző széken üldögélő polipot láthatunk, aki csirkecombot dob a padlóban kialakított börtönbe zárt nagydarab fickónak.

A második kisfilm valamivel hosszabb, és habár fekete-fehérnek indul, az utolsó néhány másodpercben kiszínesedik. Másfél percben bemutat egy rémisztő fogorvosi rendelőt és az ott tevékenykedő fogorvost, akinek csinos hölgyasszisztens helyett egy multitaskingra abszolút alkalmas hatkezű, palackorrú szörny jutott.

Állítólag ennek a műnek köszönhette, hogy miután 1979-ben végzett a Művészetek Intézetében, azonnal animátori munkát kapott a Walt Disney Studiosnál. A karrierje itt nem volt éppen hosszú életű. 1982-ben előrukkolt a Vincent című stop motion technikával készült animációs rövidfilmmel, amivel a gyerekkori példaképe, Vincent Price munkássága előtt tisztelgett, aki egyébként a film narrátora is.

A nem egész hétperces mű a kedvesnek és jól neveltnek tűnő, valójában inkább antiszociális személyiségzavarral küzdő és a szociopata személyiség korai jeleit mutató, hétéves Vincentről szól, aki olyan szeretne lenni, mint a névrokona, Vincent Price.

A kisfilmet bemutatták a Chicagói Filmfesztiválon, ahol nem csak erős pozitív fogadtatásban részesült, hanem díjat is nyert. A sikeren felbuzdulva 1982-ben megjelentette élete első élőszereplős munkáját, a Jancsi és Juliskát (Hanzel and Gretel), ami nem más, mint amire a cím alapján számíthatunk, a Grimm-mese feldolgozása. Egyetlenegyszer, 1983-ban, Halloween napján mutatták be a tévében. Azt követően hosszú éveken át azt pletykálták, hogy a film elveszett, míg nem 2009-ben a Modern Művészetek Múzeumában bukkant fel újra, manapság pedig akár a YouTube-on is megnézhetjük.

1984-ben egy újabb élőszereplős alkotás következett, a Frankenstein és a Kedvencek temetője ihlette Frankenweenie. A film Victorról és a feltámasztott kutyájáról szól, aki a visszatérése után is ugyanúgy képes szeretni, mint előtte. (Kritika az eredetiről és a remake-ről itt.)

Az igazi áttörést az 1985-ös PeeWee nagy kalandjai (Pee-Wee’s Big Adventure) című nagyjátékfilm jelentette, amivel beírta magát Hollywood történelmébe. A főhős kalandjai akkor kezdődnek, amikor ellopják a mindennél jobban szeretett biciklijét, és az államokon keresztül egy show-műsorban érnek véget. Ekkor ismerkedett össze Danny Elfman zeneszerzővel, akivel azóta legalább 14 alkalommal dolgoztak együtt.

Az 1988-as Beetlejuice - Kísértethistória (Beetlejuice) alapozta meg a sötét komédiákkal fémjelzett karrierjét. A film egy mókás emberűzésről szól, amiben a napjaikat szellemként tengető fiatal párnak kizárólag Beetlejuice képes segíteni. Legalábbis ők ezt gondolják.

A saját produkciós cégének létrehozása kitűnő alkalmat biztosított neki arra, hogy a Warner Brothers megbízására közreműködjön a Batman filmadaptációjának elkészítésében. 1989-ben megjelent a Batman - A denevérember, majd 1992-ben a Batman visszatér Michael Keaton főszereplésével. Az 1995-ös Mindörökké Batman már Burton és Keaton nélkül készült, aminek az egyik lehetséges okáról így nyilatkozott a rendező:

„Emlékszem, eljátszottam a gondolattal, hogy csináljunk még egy részt. És emlékszem, elmentem a Warner Bros.-hoz egy megbeszélésre. Aztán beszélgettünk, hogy ezt is meg tudnám csinálni, meg azt is. Ők meg előrukkoltak azzal, hogy Tim, nem akarsz most inkább egy kisfilmet csinálni? Valami olyasmit, ami rád jellemző. Nagyjából fél óra után rákérdeztem, hogy akkor nem akarjátok, hogy csináljak még egyet? Mire ők, oh, nem, nem. Nem arról van szó. Mire én: szóval nem. Ismerlek titeket. Ezen a ponton be is fejeztük a megbeszélést.”

Panaszra azonban nem volt oka, az 1990-ben készített filmje, az Ollókezű Edward (Edward Scissorhands) azóta kultuszfilm lett, és az Oscar-díjra jelölés mellett számos díjat is bezsebelhetett érte.

1990-ben a New York-i és a Los Angeles-i filmkritikusok díjazták az alkotást, 1991-ben Hugo-díjat kapott, 1992-ben pedig elnyerte a legjobb látványtervezésért járó BAFTA-díjat, a Science Fiction, Fantasy és Horrorfilmek Akadémiája által kiválasztott legjobb fantasy filmjének járó díját, valamint a legjobb külföldi filmnek adott spanyol Saint Jordi-díjat is.

Ekkor dolgozott először együtt Johnny Depp-pel, akivel azóta számtalan olyan sikeres közös produkciót tudhatnak maguk mögött, mint az Ed Wood, a Charlie és a csokigyár vagy a Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya.

A Burton-Depp duóhoz később a BAFTA-díjas Helena Bonham Carter színésznő is csatlakozott, aki 2001-ben A majmok bolygója forgatása során ismerkedett meg a rendezővel. Még abban az évben összejöttek, és a kapcsolatuk 13 évig tartott, ami során két gyermekük született, Billy Raymond és Nell. Mindenki meglepetésére a házaspár londoni otthona három különálló házból állt, amit folyosók kötöttek össze egymással. Állítólag az egyik házban Helena lakott, a másikban Tim, a harmadikban pedig a gyerekek a dadájukkal. A szeparált együttélést az összeegyeztethetetlen szokásaikkal magyarázták; Tim alvászavara miatt imádott éjszakába nyúlóan tévézni, míg Helénának teljes csöndre volt szüksége a pihenéshez.

Habár a saját otthonukban csak ritkán találkoztak, a filmkészítések során bepótolhatták a külön töltött időt, hiszen 2001 óta 7 produkcióban is együtt dolgoztak.

Tim Burton a négy évtizedesnél is hosszabb munkássága során 36 filmet rendezett, és 23 film producere volt. A filmezés mellett hétszáznál is több festmény, rajz, szobor és egyéb művészeti alkotás fűződik a nevéhez. A műveit 2009 és 2010 között a Modern Művészetek Múzeumában (New York) tekinthették meg az érdeklődők. Aki lemaradt az élményről, az jelenleg a hivatalos honlapján pótolhatja azt, amit elszalasztott, a kicsi szuperhőst követve, vagy megvásárolhatja a 430 oldalas, több mint 1000 illusztrációt tartalmazó könyvét, ami a The Art of Tim Burton címet kapta.