Ez a thriller olyan, mint egy sunyi kiskölök: a megjelenése egész jó, mutatósan van felöltözve, illedelmesen kezet nyújt, szépen bemutatkozik. Ám miután bementek a szobába, hogy csinálj neki egy pohár kakaót, megmutatja, milyen is igazából: felugrik az asztalra, tombolni kezd, majd fogja a zsírkrétát, és nekiesik a fehér falnak. Te meg csak ott állsz, nézel ki a fejedből, és nem tudod eldönteni, hogy melyik kezeddel verj le neki egy hatalmasat. Aztán végül úgy döntesz, hogy leülsz az egyik sarokba, és megvárod, míg befejeződik ez a természeti katasztrófához hasonlító tevékenység.

Manapság is rengeteg a jó thriller, de a Bezárva nem tartozik közéjük. Volt egy okésnak látszó alapfelállás, ízléses csomagolással, remek színészekkel, aztán ennyi, semmit nem sikerült kihozni belőle. A Shut In egy semmiről és senkihez sem szóló nagy adag katyvasz, ami annyira buta, hogy még a fejed is belefájdul.

A gyermekpszichológus Mary (Naomi Watts, huhú!) egyedül neveli mostohafiát, Stephent (Charlie Heaton). A fiú folyamatosan segítségre szorul, gyakorilatilag vegetatív állapotban van - fél évvel ezelőtt lebénult egy autóbaleset miatt, amelyben apja életét vesztette. Kettecskén éldegélnek egy takaros vidéki házikóban. A nő rendelője a házuk melett található, szomszéduk csak egy van, amúgy teljesen egyedül vannak. Mary fáradt. Szereti Stephent, ugyanakkor egyre többször fordul meg a fejében, hogy beteszi egy speciális otthonba. Egy nap a nő új pácienst kap, az aranyos, ám félénk süketnéma Tomot (nocsak, Jacob Tremblay A szobából), aki hamar szimpatikus lesz számára. Tom egy este váratlanul megjelenik Maryéknél, ám amilyen gyorsan felbukkan, olyan hamar el is tűnik. Mary hiába keresi a fiút, nem talája. Hamarosan egyre furcsább hangokat és zörejeket hall a lakásban, és mintha Tomot látná álmaiban... Ja igen, és még egy hóvihar is nehezíti a helyzetet, ami miatt a ház lakói kénytelenek a négy fal közt maradni.

Maga a kiindulópont nyílván nem egy Memento-szint, de ennél azért jóval többet is ki lehett volna hozni belőle. A Bezárvát nem érdekli semmi, holott akadnak itt érdekes dolgok: az anyaság kérdésköre, a mostohákhoz való viszony, az újrakezdés motivuma, de nem. Magasról tojik mindenre (beleértve a képeteket is). Na, jó, egyvalami azért mégiscsak lázba hozza. Történetesen az, hogy mennyi ostobaságot és "ezt még komolyan gondolták 2016-ban?" jelenetet tud prezentáni röpke 90 perc alatt.

A cselekmény bénácska jump scare-ek, (egyáltalán nem) creepy kölykök és unalmas futkározások láncolata mentén szerveződik, olyan istentelenül gyenge megoldásokkal, hogy nem tudod, hogy marad a film a vetítővásznon. Nem igazán tudom, hogy mi egyebet mondjak egy olyan alkotásra, amely "kamuijesztés" gyanánt egy mosómedvét dob az ember képébe. De akár tovább is mehetnénk: a fentebb felvázoltakkal ellentétben nem, Maryéknek marhára nem lenne muszáj a házban maradni (egyébként a Bezárva viszonylag korrektül van felvéve, legalább a fényképezést nem sikerült elszúrni), de hát kell még pár idegesítő jelenet és természetesen le kell zavarni a finálét is, ahol már tényleg beáll a klinikai halál állapota: "Bújjunk el a szekrényben, mert az már a Halloweenben is marhára bejött". Még jó, hogy az "azt hitted, hogy a gyilkos halott, de visszatér egy utolsó seggbe rúgás erejéig" közhelyt kihagyták. A befejezésben lévő csavart pedig nem igazán tudom értékelni, mert mire ehhez a ponthoz értünk, már tényleg nem voltam kíváncsi az egészre.

És itt van Naomi Watts, akit szeretek, imádok, ölelek, csókolok, de fogalmam sincs, hogy mit keres ebben a filmben. Komolyan. Jól játszik, de nincs körülötte film - valamiféle bizarr vákuumban próbálja meg eladni az eladhatatlant (Naomi, légyszi, rúgd ki az ügynöködet). Jacob Tremblay pedig (aki akkorát alakított A szobában, hogy nem a fal, hanem a Jack Nicholson adta a másikat) végtelenül alulhasznált: nagyon keveset van szem előtt, akkor is főleg kapucniban. Ezért nem érte meg szerepeltetni - bár az "ezért nem érte meg" az egész produkcióra ráhúzható...

A Bezárva a tökéletes antithriller: az égvilágon semmit nem akar átadni. Ellenben a hülyeségeket a végletekig feszíti, feszültségkeltésből hatalmasat hasal, és még egy normális ijesztésre sem képes. Az év egyik legrosszabb filmje.

3.5/10

IMDb | mafab