2017 nemcsak jobbnál-jobb filmekben bővelkedett, hanem kiemelkedő színészi teljesítményeket is kaptunk mind a filmek, mind pedig a sorozatok világából. Ebben a listában összeszedtük, kik voltak szerintünk 2017 legjobbjai. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem rangsor szerint kerültek felsorolásra a listában szereplő művészek, mert szerintem lehetetlen különbséget tenni közöttük és hogy őszinte legyek, nem is kell. Mind egytől-egyig csodálatos játékkal örvendeztettek meg minket. Lássuk tehát 2017 legjobb alakításait.

Legjobb filmes alakítások

Thomas Jane - 1922 (kritikánk | IMDb | mafab)

Többször is leírtuk, hogy 2017 egyértelműen a Stephen King adaptációk éve volt, az 1922 pedig szerkesztőségünk egyik kedvence lett. Ebben pedig hatalmas szerepe van a főszerepben feltűnő Thomas Jane-nek, aki véleményem szerint élete legjobbját nyújtotta. Nyers volt, erőteljes, ugyanakkor nagyon is esendő. Jane teljesen átlényegült a szerepében, tökéletes volt a hanglejtése, a tartása. Kétségkívül elvitte a hátán a filmet.

Michelle Pfeiffer - anyám! (kritikánk | IMDb | mafab)

Hát igen, Michelle Pfeiffer minden kétséget kizáróan az egyik legjobb színésznő és már nagyon kijárt neki egy jó szerep. Darren Aronofsky pedig megadta ezt neki és a színésznő nem is volt hálátlan. A hideg futkosott tőle az ember hátán, egészen vérfagyasztóra és kegyetlenre sikeredett az alakítása és habár Jennifer Lawrence is kitett magáért, Pfeiffernek még őt is sikerült lenyomnia.

A Vesztesek klubja gyerekszínészei - AZ (kritikánk | IMDb | mafab)

Lehetne itt azon vitatkozni, hogy ki volt közöttük a legjobb. Elmondhatnánk, hogy Sophia Lillis mennyire tökéletes Beverly volt, vagy Jaeden Lieberher egészen szívbemarkolóan játszotta el Bill-t és persze kiemelhetnénk Finn Wolfhard-ot is a nagyszájú Richie, vagy Jeremy Ray Taylort a hősszerelmes Ben szerepében. Ám az a nagy igazság, hogy így heten voltak ők tökéletesek. Mindenkinek meglehet a maga kedvence, de ez a hét gyerek (Chosen Jacobs - Mike, Jack Dylan Grazer - Eddie, Wyatt Oleff - Stanley, csak hogy ők se maradjanak ki) együtt volt igazán csodálatos.

Carla Gugino - Gerald's Game (kritikánk | IMDb | mafab)

Ha pedig már King-adaptációknál vagyunk, muszáj megemlíteni Carla Gugino csodálatos játékát is, amit a Gerald's Game című filmben mutatott nekünk. Mindig is úgy gondoltam, hogy nem adnak neki elég teret a rendezők és ebben a filmben ez a sejtésem maximálisan be is igazolódott. A színésznőnek egyedül kellett lekötnie a figyelmünket, rajta múlott, hogy tényleg jól sikerüljön a film és ő meghálálta ezt a feladatot. Egyszerre volt elesett és erős, beletörődött és harcos, rémült és bátor. Több arcát kellett megmutatnia egyetlen filmben, mint másoknak egy fél pályafutás alatt. Le a kalappal előtte.

Emma Both - Hounds of Love (kritikánk | IMDb | mafab)

Emma Both nem tartozik a nagyon ismert színésznők köze, de remélem a Hounds of Love után kicsit jobban felfedezi őt magának a szakma. Nagyon nehéz egyszerre üldözőt és üldözöttet, vadászt és vadat játszani, ráadásul olyan mélységekben kellett megmutatnia a függés állapotát, hogy szerintem ezt még így nem is láthattuk a vásznon. Úgy vélem, tökéletes alakítást nyújtott, nem lehetett eldönteni, hogy legszívesebben megfojtanánk, vagy megölelnénk.

Samara Weaving - The Babysitter (kritikánk | IMDb | mafab)

Szintén egy kevéssé ismert színésznő, aki azonban nagy lépést tett afelé, hogy még akár horrorkirálynővé is előléphessen. Samara Weaving maga volt a megtestesült szőke, bögyös, őrült tyúk, aki minden tinifiú álma és aki bizony sokkal őrültebb annál, mint amit el tudunk elsőre képzelni. Igazi grindhouse istennő volt, aki manipulatív, erőszakos, szexis és kegyetlen.

James McAvoy - Széttörve (kritikánk | IMDb | mafab)

Az egyszer biztos, hogy James McAvoy szét volt törve ebben a filmben és valami olyat mutatott nekünk, amire csak a legnagyobbak képesek. Elég volt kicsit változtatnia a nézésén és a tartásán és máris tudtuk, hogy egy újabb személyiségével van dolgunk. Ő aztán tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy egyszerre több karaktert is megmutasson nekünk és mindezt a színészi játékával érte el, nem pedig a sminkkel vagy a ruhával. Kétségkívül az idei év egyik legsokoldalúbb alakítását nyújtotta.

Catherine Keener - Tűnj el! (kritikánk | IMDb | mafab)

A nő, aki elérte, hogy ne tudjunk ugyanúgy ránézni többé arra az ártatlan teás csészére és kiskanálra. Elég volt csak kicsit kavargatnia a teáját és máris megfagyott bennünk a vér. Komolyan éreztem, ahogy megy fel bennem az ideg tőle. Az a mesterkélt vigyor, ami olyan kis cuki-muki volt, miközben kivert tőle a víz. Suttogott, kimért volt, miközben maga volt a megtestesült kegyetlenség. Nem kell ide balta ahhoz, hogy megijedjünk, elég hozzá egy kiskanál is.

Garance Marillier - Nyers (kritikánk | IMDb | mafab)

Habár én nem voltam oda a Nyerstől, sőt nagyon nem tetszett maga a film, azt azért el kell ismerni, hogy a fiatal Garance Marillier igazán tehetséges színésznő, aki kiváló alakítást nyújtott. Ebben a felnövéstörténetben tényleg fel kellett nőnie a hölgynek a feladathoz és ez sikerült is neki. Egy kis visszahúzódó virágszálból vált igazi ragadozóvá, a változást pedig árnyaltan és kellő érzékenységgel mutatta be nekünk a színésznő.

Bill Skarsgård - AZ (kritikánk | IMDb | mafab)

Tim Curry után azért nem volt egyszerű feladata az ifjú Bill Skarsgård-nak, hiszen sokan gondolták úgy, hogy nagy lesz rá az a bohócruha. Ám a fiatalember jött, látott és győzött, megadva nekünk egy merőben más, ugyanakkor idővel legalább akkora kultstátuszt elérő Pennywise-t, mint elődje. Nyájas volt, ugyanakkor visszataszító, kihasználta nemcsak a mimikája, hanem a magassága adta lehetőségeket is és megalkotott nekünk egy új, ikonikus főgonoszt. Alig várjuk a folytatást.

 

Legjobb alakítások a sorozatokban

Nicole Kidman - Hatalmas kis hazugságok (kritikánk | IMDb | mafab)

Kidman igazi nagyágyú, tehetséges színésznő és a Hatalmas kis hazugságokban nyújtott alakításával nemcsak a díjakat söpörte be a szezonban, hanem a mi szívünket is. Egy ilyen karakter megformálásához bizony nagyon kellett lelkierő és akarat. Nem volt ez egy könnyű szerep, de Nicole Kidman parádésan megoldotta a feladatot, tényleg megérdemel minden elismerést.

Millie Bobby Brown - Stranger Things (kritikánk | IMDb | mafab)

Habár még csak 13 éves, de korát meghazudtolóan játszik ez a fiatal színésznő. Millie Bobby Brown csodálatos csillag a színjátszás egén és látszik, milyen sokat fejlődött az első és a második évad között, pedig már az elsőben is kiemelkedett. Szinte fel sem lehetett ismerni annyit változott a karaktere és vele együtt ő maga is. Csak így tovább kishölgy.

Harry Treadaway - Mr. Mercedes (kritikánk | IMDb | mafab)

Nos, Harry Treadaway-nek egy igazi gusztustalan kis rohadékot kellett eljátszania, véleményem szerint King gonosz karaktereinek egyik leghányingerkeltőbbjét. Treadaway pedig képes volt megmutatni, tényleg mennyire undorító Brady karaktere. Egy pillanatra nem tudtam szeretni ezt az alakot, viszont annál inkább viszolyogtam tőle.

Drew Barrymore és Timothy Olyphant - Santa Clarita Diet (kritikánk | IMDb | mafab)

Drew Barrymore és Timothy Olyphant nagyszerűek voltak a Hammond házaspár szerepében, szintén abba a kategóriába tartoznak, amikor együtt kell őket megemlítenünk. Párosuk hihetetlenül jól működött együtt a vásznon és ez azért is volt lényeges, hiszen egy olyan házaspárt alakítottak, akiknek egy merőben szokatlan és embert próbáló helyzetet kell tudni kezelniük egymást segítve, fedezve és kiegészítve. Elvégre erről szól a házasság nem? A két színész pedig pontosan ezt tette, ráadásul egy merőben új arcukat mutatták meg a közönségnek.

Ben Daniels - The Exorcist (kritikánk | IMDb | mafab)

Az ördögűző sorozatnak nagyon sok mindent köszönhetünk, de ha csak egyet kell kiemelni, akkor az valószínűleg Ben Daniels szerepeltetése lenne. Marcus atya szintén nem egy egysíkú karakter, sokkal mélyebb árnyalatai vannak, mint azt az első évadban megmutatták nekünk, pedig Daniels már ott is kiemelkedett. A második évadban azonban mesteri szintre emelte a játékát olyan érzékenységet és tartalmat adva karakterének, ami egészen elképesztő.

Katherine Langford - 13 Reasons Why (kritikánk | IMDb | mafab)

A 13 Reasons Why egy nagyon komoly problémára igyekezett felhívni a figyelmet, éppen ezért nem is volt egy könnyen emészthető darab. Katherine Langfordnak jutott az a feladat, hogy egy halott lány öngyilkossághoz vezető útját mutassa meg nekünk. Nem egy könnyed szerep, ráadásul a karakter több lelki periódusát kellett megmutatnia a színésznőnek, aki nemhogy állta a sarat, de megugrotta a lécet érzékeny, odafigyelő és mérhetetlenül szerethető alakításával.

Elizabeth Moss - A szolgálólány meséje (IMDb | mafab)

A szolgálólány meséje a világ egyik legjobb sorozata és egyben legfontosabbja is. Nem csak az aktuálpolitikai helyzet miatt, hanem üzenete, története miatt is, ami nemcsak a nők, férfiak, aktuális, kollektív emlékező társadalmi szabályai szerint vannak meghatározva. Ez a történet sorozat formájába kívánkozott, hiszen létezik már belőle filmes adaptáció, de ott is nagyon jól érződik, hogy ezeket a karaktermélységeket, narrációs eszközöket, társadalmi berendezkedést képtelenség két órába sűríteni. A kivitelezés is egészen pazar és egyedülálló lett, hiszen rendkívül taszító módon tűnik egyszerre régiesnek, futurisztikusnak és hihetetlenül életszerűnek, közelinek, elérhetőnek. Viszont lehet, hogy mindez nem lett volna elég, ha nincs Elizabeth Moss, aki a filmtörténelem egyik legjobb alakítását nyújtotta Fredé (Offred - angol szinkronnal) karakterében. Az első perctől kezdve tudjuk imádni, szorítani érte és felnézni rá. Ő tette a szerepet felejthetetlen, példaértékű hősnővé. (Köszönet Levente kollégának a jellemzésért és kiegészítésért, nekem még pótolnom kell ezt a darabot. Ígérem én is hamarosan sort fogok keríteni rá. - eN.Dé. )

Alexander Skarsgård - Hatalmas kis hazugságok (kritikánk | IMDb | mafab)

Nicole Kidman mellett muszáj kiemelnünk Alexander Skarsgård-ot is, aki szintén nem kapott egy könnyű szerepet. Meg kellett mutatnia, milyen is egy bántalmazó jelleme, méghozzá annak minden vonásával együtt. Lelkileg nagyon megterhelő feladat lehet egy ilyen szerep eljátszása, ráadásul hirtelen kellett neki váltogatnia az érzelmeit is, de a színész bebizonyította, hogy képes rá és igazán maradandót nyújtott.

Jessica Lange és Susan Sarandon - Viszály: Bette és Joan (kritikánk | IMDb | mafab)

A királynőket hagytam a végére. Mert az kétségtelen, hogy ennek az idénynek ők voltak a királynői, akik két olyan színésznőt játszottak el, akiknek az élete csillogás helyett sötétséggel volt megtöltve. Joan Crawford és Bette Davis története sokkal több volt, mint két rivális viaskodása. Két megtört, ugyanakkor a végsőkig kitartó nőt láthattunk, akik ahelyett, hogy egymásba kapaszkodtak volna, inkább eltaszították a másikat. Jessica Lange-nek egy olyan szerepben kellett megmutatnia tehetségét, amihez nem sok támpontot kapott, hiszen Crawford életéről nem sokat lehetett tudni. Susan Sarandon-nak pedig meg kellett mutatni a nagyszájú, öntörvényű Bette Davis érzékenyebb, küzdelmesebb oldalát is. Mind a ketten csodálatos, szavakkal nehezen leírható munkát végeztek, mi pedig együtt említjük őket, ezzel is megmutatva, hogy együtt is lehet szerepelni, minden viszályt nélkülözve.