Hamarosan betoppan a vásznakra az új Múmia (beharangozónk itt), amely a Universal studió szörnyuniverzumának alapkőletétele lesz (eredetileg Az ismeretlen Drakula indította volna a filmfolyamot, de az csúnyán befürdött, mind kritikailag, mind pedig nézettségileg): a neves stúdió a régi, klasszikus szörnyeit új köntösbe öltözteti, egyúttal egy közös univerzumba tereli őket, egymással szorosan összefüggő filmekkel. A receptet nyilvánvalóan a Marveltől vették, Hollywoodban mostanában mindenki az ő világépítősdi-koncepciójukat igyekszik másolni. Ha ránézünk a Marvel bevételi adataira, rögtön érthetővé válik, miért: az univerzumépítés, ismert és kedvelt franchise-ok, karakterek egy világba való összeboronálása, illetve a közös térben lévő szereplők önálló filmjeikkel való világtágítás temérdek pénzt hozott a konyhájukra.

A napjainkra jellemző filmes univerzumépítési trendet tehát a Marvel találta fel és járatta csúcsra, de fontos tudni, hogy a régmúltban is akadtak példák különböző karakterekből összeálló filmes világok megalkotására, ám azok soha nem értek el azt a szintet, mint a híres képregényes cég által kiépített birodalom. Összeállításunkban a „horroruniverzumokra” koncentrálunk, egyrészt megnézzük, milyen koncepciók, ötletek voltak a múltban, és ezekből mik valósultak meg, másrészt azt is megvizsgáljuk, hogy a jövőben milyen egyéb, a Universal szörnybirodalmán kívüli világépítési terveket szövögetnek a horrorfilmesek.

Universal-crossoverek

Bár a Universal fejesei a világukat egyértelműen a Marvel filmes részlege által megálmodott ötletek szerint pozicionálják, azért nekik is van egy kevés tapasztalatuk karakterek összetársításában. A '40-es években történt, hogy crossovereket dobtak piacra: az első ilyen a Frankenstein találkozik Farkasemberrel (Frankenstein Meets the Wolf Man, 1943) volt, amely a Lon Chaney Jr. által alakított Farkasembert tette meg főszereplőjének, aki az ellenszert keresi kórságára, ezért látogat el Frankeinstein kastélyába, ahol aztán megküzd a doktor alkotta szörnyszülöttel. A film nem feltétlenül koherens a studió régebbi darabjaival, és csak kronológilag tekinthető a Farkasember folytatásának. Ezt követte a Frankenstein háza (House of Frankenstein, 1944) és a Drakula háza (House of Dracula, 1945), amelyekben már a jó öreg vérszívót is bevették a buliba. Ezek az alkotások történetileg ugyan kapcsolódtak egymáshoz, színészek terén viszont csak Lon Chaney kötötte össze őket (Boris Karloff és Lugosi Béla hol beugrott, hol nem), aki a későbbiekben a stúdió mind a négy ikonikus rémét (Drakula, Frankeinstein szörnye, Múmia, Farkasember) eljátszotta.

A tinihorror-univerzum

Freddy Krueger, Jason Vorhees, Michael Myers, és az összes többi maszkos elmeroggyant egyetlen világba terelése már a '80-as évek közepén felmerült. Az ötletelésből a konkrét tárgyalások irányába Freddy „birtokosa”, a New Line Cinema, valamint Jason gazdája, a Paramount indult meg. Már úgy volt, hogy az évtized végén összeengedik a két rémet (A Péntek 13-sorozat hetedik részében, a Friss Vérben a Carrie-re hajazó Tina helyett Freddy Kruegerrel küzdött volna meg Jason), de aztán a két cég összeveszett a karaktereken és a történeten, és egy kis ideig nem álltak szóba egymással.

A változás akkor állt be az ügyben, mikor a Jason Manhattanben sikertelensége miatt a Paramount eladta a hokimaszkos ámokfutó jogait a New Line-nak – "vigyétek, csináljatok vele, amit akartok". A New Line tehát zöld utat kapott a két slasherrém összeházasítására, de úgy gondolták, hogy nem csapnak bele rögtön a lecsóba, hanem először fogják Jasont, és egy kis ráncfelvarrásban részesítik: így született meg a Final Friday: Jason Goes to Hell (ezt a részt már nem számozták),  amely ignorálta a legtöbb Péntek 13-folytatást, valamint új, démoni eredetet adott a kristály-tavi rémnek. De nemcsak a karaktert frissítették, hanem felvezették a Freddyvel való mérkőzést is: a film végén Jason meghal, elporlad, kultikus hokimaszkját pedig egy pengés kesztyű a föld alá húzza...

És nem ez volt az egyetlen meglepetés a '93-as keltezésű, amúgy nem túl jó slasherben: a film egy pontján ellátogatunk a Voorhees-család pincéjébe, ahol feltűnik a Necronomicon és a kardariai tőr - vagyis legalábbis azokra kisértetiesen hasonlító cuccok -, amelyek az Evil Dead-filmek híres tárgyai. Talán a híres könyv hozta vissza Jasont a halálból? Persze mint kiderült, ez csak egy aprócska poén volt, a kellékek nyilván Sam Raimiék tudta nélkül kerültek bele az alkotásba, de a New Line hamarosan elkezdett tárgyalni Bruce Campbellékkel, hogy Ash is szerepet kapjon a készülő filmben, sőt Michael Myerst és Pinheadet is szerették volna megszerezni, azonban a jogi hercehurcák, valamint a történet alakulása miatt senki nem csatlakozott, maradt a kétfős létszám. A Freddy vs. Jason végül csak 10 évvel később, 2003-ban látta meg a napvilágot. Ez alatt a 10 év alatt a New Line csak a forgatókönyvre 6.8 millió dollárt tapsolt el (18 különböző szkript készült...), de minden cent és szenvedés megérte: az Elm utcai gyerekgyilkos és a hokimaszkos ámokfutó közös filmjét a kritikusok langyosan fogadták, ám a fanok imádták, világszinten 114 millió dollárt termelt a kasszáknál, ezzel mindkét franchise történetében a legsikeresebb epizóddá vált.

A New Line mihamarabb szerette volna tető alá hozni a második részt. Ismét leültek Raimivel és Campbell-lel, azonban Asht megint nem sikerült a két rém mellé csapni - nem tetszett nekik az az elképzelés, hogy ez lett volna a Sötétség serege folytatása, plusz Campbell elhatárolódott attól, hogy a kivéreztetett slasherikonok között pózoljon, ebben ő nem akart részt venni. A Freddy vs. Jason vs. Ash később mégis megvalósult, igaz, nem mozifilmként, hanem egy 2007-ban megjelent, hatrészes képregény formájában, amihez később folytatás is készült The Nightmare Warriors címmel.

Alien vs. Predator

A Ragadozó és a Halál nem a nagyvásznon futottak össze először: a '80-as évek végén, a Dark Horse Comics jelentetett meg egy kiadványt, ahol a két űrrém szembeszáll egymással, a '90-es évektől pedig külön sorozatban csépelték egymást. Az Alien- és a Predator-univerzum később regények formájában is összefonódott, és bár ezek a nyomtatott kiadványok soha nem lettek olyan sikeresek, mint az Alien- és a Ragadozó-filmek, viszonylag sokan nyálazták át őket. Az 1990-es Predator 2-ben a Danny Glover által megformált kőkemény zsaru, Mike Harrigan hadnagy eljut a Ragadozó űrhajójába, amelynek falán egy xenomorphkoponya díszeleg. Bár ezt a rendező, Stephen Hopkins csak a poén kedvéért tette bele a filmbe, a 20th Century Fox, aki mindkét franchise-t birtokolta, elkezdett agyalni egy mozifilmen, amelyben a két fördmedvényt összeereszthetik.

A crossover ötlete ezután nem sokadt haladt, viszont az Alien 4 után Sigorney Weaver benne lett volna egy újabb folytatásban, de csak akkor, ha az első Alien-filmben látott bolygóra térnek vissza. Az 5. részhez sikerült megnyerni James Cameront, aki elkezdett dolgozni a szkripten, azonban a Fox megálljt parancsolt, mert mégis inkább a Ragadozó és a Halál összecsapását akarták elkészíteni, Ripley legújabb kalandját pedig jégre tették. Cameron buta húzásnak tartotta a két franchise keresztezését, és távozott, azzal a kijelentéssel, hogy többet soha nem is tér vissza az Alien-filmekhez.

Az Alien vs. Predator 2004-ben jelent meg (a folytatása 2007-ben), a végeredmény Cameront igazolta: a film híján van a feszültéskeltésnek, merő gagyiság az egész. A két szörnyeteg azóta külön utakon jár: a Predator folytatása jövőre érkezik, azzal a Shane Blackkel a rendezői székben, aki az 1987-es klasszikusban Schwarzi mellett feszített a guetamalai dzsungelben, és aki a Ragadozó első áldozata lett. Ridley Scott előzményfilmeket (Prometheus, Alien: Covenant) illesztett az Alien-univerzumba.

A Démonok között-univerzum

James Wan a Fűrész után csak kísértetházas-démonos horrorral jelentkezett, és bár megnéznénk tőle már egy merőben más zsánerfilmet is, kétségtelen, hogy nagyon ért az effajta riogatáshoz. Ennek legékesebb bizonyítékai a Démonok között-filmek, amelyek a híres paranomális-szakértő házaspár, Ed és Lorraine Warren aktáit dolgozzák fel, természetesen kisebb-nagyobb csúsztatásokkal. Az első részben szereplő hátborzongató játékbabáról, Annabelle-ről már készült egy spin-off, amelynek folytatása idén érkezik, és amelynek szinopszisa szerint egy rejtélyes apáca is felbukkan a történetben - könnyen lehet, hogy ez ugyanaz az apáca, aki a Conjuring 2-ben megkeserítette Warrenék életét. Az ő önálló filmje majd 2018-ban érkezik, és pletykálnak egy Crooked Man (Görbe ember)-filmről, szóval James Wan univerzuma is szépen terebélyesedik.

A Cloverfield-világ

A 2008-as Cloverfield remekül hozta össze a  found footage zsánert a sci-fivel. 2016-ban megjelent a semmiből a Cloverfield Lane 10, amely bár nem a kézikamerás film folytatása, de a két alkotás egy univerzumban játszódik. Idén pedig érkezik a sorozat harmadik része, a God Particle (Isteni részecske), amely az űrbe viszi a meglehetősen lazán összekapcsolódó, de mégis egy világ részét képező Cloverfield-filmeket. Egyes értesülések szerint a producer, J. J. Abrams további filmeket tervez, évenként egyet-egyet, amelyek mind részesei lennének a Cloverfield fantáziabirodalmának.

Insidous & Sinister

Pár éve merült fel, hogy a Blumhouse két legjobban jövedelmező franchise-át, az Insidoust és a Sinistert összekötik. Először azt rebesgették, hogy erre majd az Insidious 3. és a Sinister 2. részében kerül sor, később viszont már a 4. és 3. epizódokat emlegették mint összekötő kapcsokat. 2015-ben aztán eldőlt, hogy nem lesz univerzumépítés, mert a Sinister 2. része nem úgy muzsikált a kasszáknál, ahogy azt a Jason Blum által vezetett, kisköltségvetésű filmekre szakosodott produkciós cég szerette volna, így letettek arról, hogy elkészítsék a death metal rajongóra hajazó mumus harmadik rémisztgetéstúráját. Ugyanakkor nemrégiben kapott szárnyra a hír, hogy a Universal nemcsak nagyköltségvetésű filmeket szeretne univerzumába, hanem kisebb, szerényebb összegekkel készülő alkotásokat is, és ezeket a Blumhouse-zal közösen tervezik elkészíteni. Ha ez valóban igaz, és a Universal filmjei sikeresek lesznek, Jason Blum talán meggondolja magát, és beizzítják a saját világukat.

A Stephen King-univerzum

Azt már eddig is tudtuk, hogy Stephen King szereti összekötni a könyveit. Hogy miként és hol, arra most nem térnénk ki részletesen, mert abba mi is, és ti is belegebednétek (itt mindent áttanulmányozhattok). A lényeg, hogy néhány ilyen kapcsolat a King-kötetek filmadaptációiban is megjelenik, idén pedig szintet lép a King-moziverzum: jön a Setét torony adaptációja, amelynek előzetese a Ragyogásra, az (új) Azra és a Cujóra is utalást tett. Továbbá bejelentették a Castle Rock nevű sorozatot, ami abban a Castle Rockban fog játszódni, ahol rengeteg King-történet is, úgyhogy abban is számíthatunk néminemű univerzumkreálásra. Idén érkezik a Mr. Mercedes mozgóképes verziója, egy újabb Köd-adaptáció, az Az, valamint a Michael Flanagan által rendezett Gerald's Game is (előbbi kettő sorozat formájában, utóbbi kettő film lesz) - alakul a King-reneszánsz, az író munkái a '80-as évek óta nem voltak ennyire felkapottak.