Köszönjük a UIP-Duna Filmnek, hogy megnézhettük a filmet, és a remek fogadtatást is!

Az ókori hercegnő, kinek életét igazságtalanul oltották ki, évezredek óta nyugszik kriptájába temetve, mélyen a sivatag kérlelhetetlen homoktengere alatt. Legalábbis eddig így hittük. Ám most életre kel, és a világra szabadítja régóta felgyülemlett bosszúvágyát, és az ezzel járó elképzelhetetlen borzalmakat.

Akartam, hogy A múmia rebootja jól sikerüljön, hisz melyik klasszikusszörny-rajongó szájában ne futna össze a nyál a hír hallatán, hogy egy univerzumba terelődnek? A Universal stúdió konkrétan 2010 óta akarja lefektetni az első alapkövet, és nem vártam volna sokat, csak egy szórakoztató akcióhorrort, telis-tele a múmianővel. Viszont ezek után a stúdió vagy nagyon gyorsan átvariálja az elképzeléseit, immáron negyedjére, vagy temessék vissza az összes rémet, mielőtt még meggyalázzák az emléküket.

A film elején szépen kezd felépülni egy gótikus hangulat, köszönhetően a középkori jeleneteknek, de az Egyiptomban játszódó szekvencia is kellően jó atmoszférát teremt, Ahmanett hercegnőnek (Sofia Boutella) pedig egyetlen pillantása elég ahhoz, hogy megbabonázza a nézőt. Aztán megérkezik Tom Cruise, akit ezúttal nem a ripacs színészi játéka miatt kezdtem szidni gondolatban, mert szerintem ő egy remek színész, ha komolyan gondolja a szerepét, hanem azért, hogy miért nem fogta és dobta tűzre a forgatókönyvet, annak írójával együtt. Az első erőltetett poénnál elkapott egy rossz érzés és kellemetlen előérzet, ami sajnos negyed órával később be is igazolódott. Nemcsak univerzumépítés terén akarja szolgaian másolni a Universal a Marvelt, hanem vicceskedős hangulatában is. Csakhogy,míg a Marvelnél nem mindig veszik magukat komolyan, és ízlés kérdésének megfelelően élvezhetőek a poénok, itt az atmoszféra szikrányi próbálkozásait is megöli. Azért az teljesítmény, hogy két óra alatt a temérdek nevetséges egysorostól még csak el sem mosolyodtam, és nem nekem nincs humorérzékem.

Cruise Neil Jordannel meg Stanley Kubrickkal dolgozott együtt, tudja, milyen a jól megírt párbeszéd. Miért nem állt Alex Kurtzman rendező elé, hogy márpedig ő nem mond ki ilyeneket? A másik óriási hiba, hogy míg a 2010-es Farkasember egy remek hangulatú, gótikus gore-horror volt, Az ismeretlen Drakula pedig egy gyönyörűen fényképezett, szintén gótikus atmoszférájú, de már a jelenbe is átívelő akcióhorror, addig A múmia azt sem tudja magáról eldönteni, hogy milyen műfajt, milyen stílust képvisel. Érződik, hogy horrornak szánták, az 1999-es változattal ellentétben, annak viszont nem elég ijesztő, mert a félelmetes szituációknak a súlyát azonnal elveszik a viccek. Horrorvígjátéknak rendkívül kínos, és kérdem én, van bárki is, aki kíváncsi lenne majd arra, hogy esetleg a Frankenstein menyasszonyának tomporán hahotázik Quasimodo és Van Helsing? Akciónak pedig abszolút nem pörgős és látványos, bizonyos jeleneteknél konkrétan semmit nem láttam, mert minden összefolyt. Azt sem értettem, miért ültetik a jelenbe a cselekményt, ha a gótikus elemektől képtelenek elszakadni?

A film minimális pozitívumai pedig teljes mértékben el lettek fecsérelve. Sofia Boutella zseniális múmianő, badass, ijesztő, gyönyörű, igéző, vérbeli gonosz, ehhez képest pedig körülbelül 10 percet szerepel benne, az előzetesben látott jelenetei vannak egy-két perccel megtoldva. Javier Botet remek adottságai is szinte csak másodpercekre vannak megmutatva, sokakkal ellentétben pedig úgy gondolom, Russell Crowe tökéletes dr. Jekyll, akinél végre először jól érződik, hogy Mr. Hyde alteregója az alkoholizmus metaforája. Ha a film komolyan veszi magát, és a tehetségtelen rendező lecövekel egy műfaj mellett, akkor A múmia egy döcögős, de szórakoztató nyitánya lehetett volna a Sötét Univerzumnak, de így inkább mindenki nézze újra az 1932-es vagy az 1999-es változatot, mert nemcsak minőségben, még látványban is köröket vernek erre a förtelemre.

3/10

(Levente)

Nem vártam túl sokat az új Múmiától, csupán abban reménykedtem, hogy egy viszonylag korrektül kivitelezett akcióhorrort kapok, valamint hogy a Marvelt majmoló szörnyuniverzum-építésbe valamennyi okosságot azért belevisznek, és nem lesz annyira elcsépelt az egész. A legfrissebb Múmia azonban még a tisztes középszertől is távol áll: egy zavaros, stílustalan katyvasz, amit nagyon hamar el fogunk felejteni - és ez így is van rendjén.

A sztori nagyvonalakban olyan, mint a legtöbb Múmia-installációé: kincsvadászok feltárnak egy ősi egyiptomi sírt, ami egy gonosz múmiát és egy félelmetes átkot rejt. A múmia most hölgy, de megint manipulatív. Az eredeti, '32-es darab egy időtlen klaszikus, horrorisztikus történet a szerelemről és a hatalomvágyról. Az 1999-ben készült remake (a folytatásokat most hagyjuk) a szerelmi történetet ugyan megtartó, de egy könnyedebb hangvételű, működő humort tartalmazó kalandfilm, szerethető szereplőkkel és nyaktörő akciókkal. Az új Múmia legfontosabb ismertetőjegye, hogy lefekszik az aktuális trenddel, az oly divatos univerzumépítéssel, de nem ad cserébe semmit: ez a Múmia ostoba, kapkodva megírt, és még jobban kapkodva megrendezett, önálló hanggal egyáltalán nem rendelkező fércmunka.

Fel nem tudom fogni, hogy bízhattak rá egy ilyen fontos projektet Alex Kurtzmanra, aki eddig egyetlen (felejthető) filmet dirigált, és aki olyan filmek forgatókönyvírója, mint A csodálatos Pókember 2, vagy a Cowboyok és űrlények. Kurtzman pillanatokra sem tud atmoszférát teremteni, ami egyrészt azért van, mert főleg jump scare-ekben gondolkodik, másrészt azért, mert a film "humora" (kénytelen vagyok idézőjelbe rakni) kinyír minden próbálkozást. Nem azzal van a baj, hogy viccelődnek, hanem azzal, ahogyan: a Brendan Fraser-es Múmia néha játékos, olykor cinikus humora tökéletesen szuperált abban a miliőben, ahol a cselekmény játszódott, plusz az nem is akarta komolyan venni magát. Az új Múmia meg egyszerűen fogja a Marvel-féle humort, és lustán, változtatás nélkül használja fel. Csakhogy míg a Marvel sohasem veszi komolyan magát (még a darkosabb tónusú történeteiben sem, a sötétség a felszínen marad - bár ettől függetlenül van drámai erő a filmjeikben), addig a Múmia zombikkal és gyerekgyilkossággal tarkított, baljós, erősen sötét közeggel operál, amelyben kissé furán (értsd: nagyon kínosan) hatnak azok a vicceskedések, amelyeket a legdrámaibbnak szánt jelenetekben is a képletbe erőltetnek (hjajj, az a finálé...), ráadásul ezek nincsenek is jól megírva, izzadságszagú jópofiskodás és műmájerkedés az egész.

De legalább látványos lenne! Ám nem az. Bár Boutella megjelenése jó, és a szarkofágok is szépen néznek ki, a CGI alapvetően gagyi. Az akciójelenetek? Az egyik író Christopher McQuarrie volt, aki párszor már dolgozott együtt Cruise-zal (Titkos nemzet, Jack Reacher). Miért nem ő rendezte a filmet? McQuarrie remek akciórendező, ezt a legutóbbi Mission Impossible-filmben is bizonyította. Ha ő dirigál, valószínűleg legalább az akciójelenetek rendben lettek volna, így viszont egyetlen épkézláb sincs: leginkább sötétben, agyonvágva, fantáziátlanul, unalmasan folynak a küzdelmek. Na jó, a repülőgépes jelenet (amivel rengeteget promotálták a filmet) kivételt képez, de arra sem mondanám, hogy "aztaaa", ám kétségtelen, az még a film jobb momentumaihoz tartozik.

A színészek terén akadnak pozitívumok, de a pocsék rendezés és a slendrián forgatókönyv őket is a kárhozatba taszítja: Crowe jól hozza Jekyllt/Hyde-ot, simán ellopná a show-t, már ha lenne show. Boutellának van kisugárzása, és érezhetően komolyan veszi a szerepét, ám motivációi zavarosak, a dialógusai meg pocsékok - ő mindenképpen jobb filmet érdemelt volna. Tom Cruise már egy kicsit más eset: neki egy vívódó karaktert kellett megformálnia. Ez Cruise limitált színészi képességeivel akkor sem nagyon ment volna, ha figurája több lenne egy lazán felskiccelt szépfiúnál. És az épülő univerzum őt helyezi a középpontba... Már látom is magam előtt, ahogy a Múmia végleg képregénykarakterré válik, összefog a SHIELD-del... izé, bocsánat, a Prodigiummal, és megküzd a Dwayne Johnson alakította Farkasemberrel, miközben Frankenstein menyasszonyának mellén poénkodnak. Pofátlanul, pénzsóváran átvették a Marvel stratégiáját, csak éppen abba nem gondoltak bele, hogy ez az Universal-rémekkel így, ilyen formában nem fog működni.

A múmia tehát halmozza a borzalmakat, csak éppen nem a jó értelemben. Horrornak egy vicc, akciófilmnek mérhetetlenül gyenge, az univerzumépítősdiről pedig nem kívánnék többet szólni. Őszintén meg lennék lepődve, ha ez a film nem bukna hatalmasat, a Universal kezdheti elfelejteni ezt az egész Dark Universe-t. Nyugalmat éreznék, ha nem folytatnák tovább a klasszikusok kiherélését.

U.i.: a 3D teljesen felesleges, a kapkodó akciók közben fejfájást okoz.

3.5/10

(Lewis)

IMDb | mafab