A dán What We Become-nak (Sorgenfri) a plakátja fogott meg igazán, ami egyszerűen gyönyörűen sikerült, és valamiféle vámpírtörténetre asszociáltam belőle, így nagy várakozásokkal ültem le elé. A természetfeletti faj kapcsán melléfogtam, mivel nem vámpírokról, hanem zombikról van szó a cselekményben, de nem csüggedtem, mert egy északi zombihorror kapcsán valami nagyon rideg, nagyon steril és kemény filmet vártam, de sajnos csalódnom kellett.
Sorgenfri egy létező kisváros, olyan, mint egy zöldövezet kis része, nagyon családias, tiszta, rendes emberek élnek ott, mégis innen burjánzik ki a film fertőző cselekménye, mivel a lakók hétköznapi életét egy zombijárvány rázza meg. Eleinte a híradóban csak egy betegségre hívják fel a figyelmüket, de nem sokkal később az egész lakónegyedet karanténba zárják, a kiérkező katonák pedig nem finomkodnak: a fertőzötteket agyonlövik. Nem tudjuk, ki a zéró páciens, hogyan indult el a fertőzés, mi okozta, mik a kormány tervei.
Igen, csupán ennyi a történet, mintha a spanyol [REC]-et lecsupaszították volna, kiherélték volna, és a társasházból a fertőzést a zöldövezetbe vitték volna. Még ha ennyire egyszerű is a történet, vártam volna, hogy na majd a különleges látásmóddal vagy a naturalista ábrázolással elvarázsolnak, de sajnos még ez sem történt meg. Míg a franciák A horda című zombi filmjükkel operatőri munka terén tették oda magukat, óriási csalódás, hogy az északi filmekre jellemző képi világot nem használták ki a rendezők. A történet nemhogy egyszerű, de abszolút érdektelen is, a másfél órás, rövid játékidőt még ez sem tudja kitölteni, mert egészen az utolsó tíz percig várnak a cselekmény beindulásával, csakhogy addigra az érdeklődésemnek már emléke sem volt.
A színészek korrektek, de nem érződik a fent már képbe hozott [REC]-kel kapcsolatban az a feszültség, a pánik, hogy barátok, szomszédok egymás halálát nézik meg, egymás ellen fordulnak és titkolóznak, míg az idegeink elpattannak. Annak örültem, hogy a plakát jelenet formájában is megjelenik, de csak két másodpercre, ami sajnos édeskevés. Nagy csalódás számomra a What We Become, mert lehetett volna sokkal kreatívabb horror is.
4.5/10