Ma, amikor az univerzumépítés korát éljük a filmvilágban nem árt felidéznünk, hogy az egymással összefüggő történetek, karakterek, szereplők, helyszínek megjelenése nem új keletű gondolat. Ennek a szemléletnek pedig az egyik legjelesebb képviselője a horroríró, Stephen King. King hihetetlen komplex és bonyolult világot épített fel az évtizedek folyamán, egy olyan világot, amiben minden műve hol szorosabb, hol lazább kapcsolatban van egymással, az egész középpontjában pedig A Setét Torony (The Dark Tower) című, hét plusz egy kötetes regényciklusa áll. Az író azonban nemcsak kitalált világokban gondolkodik, karakterei igazi hús-vér emberek, akikben igen gyakran felismerhetjük magát a szerzőt is. Nem véletlen, hogy igen sok művében író a főszereplő, akinek küzdelmei és félelmei King érzéseiből születik meg az oldalakon. Könyvet lehetne írni arról, hogyan vélekedik King az írásról, annak folyamatáról, az írói és rajongói lélektanról, valamint arról, hogy az általa felépített univerzumban elhelyezkedő történetek és szereplők, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a cikkben igyekszem bemutatni nektek a kapcsolódásokat, a visszatérő karaktereket, helyszíneket, a King világ elgondolását, valamint az írásról alkotott képét és a hozzá kapcsolódó írói karaktereket. Sorra veszem majd a könyvekben és a filmekben felbukkanó utalásokat, de már most leszögezném, hogy mindezt a teljesség igénye nélkül fogom megtenni, hiszen több mint 50 regényről, 10 novelláskötetről, 14 egyéb művéről és több mint 50 filmes adaptációról, sorozatról beszélhetünk.
A kiindulópont - „A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte.”
Kétség sem férhet hozzá, hogy minden története A Setét Toronnyal hozható összefüggésbe és az ott felvázolt világgal. A regényfolyam első kötete 1982-ben jelent meg. King még egyetemista korában írta meg A Setét Torony I: A harcos (The Dark Tower I: The Gunslinger) című első kötetet, amit aztán további hét regénnyel egészített ki. A regényciklus címét Robert Browning, a viktóriánus korszak egyik legjelentősebb költőjének Childe Roland to the Dark Tower Came című verse után választotta és ez a vers ihlette az egész regényfolyamot is. A ciklushoz kiegészítő kisregény is tartozik, Eluria nővérkéi (The Little Sisters of Eluria) címen, mely az első kötet cselekménye előtt játszódik. Magyarul King Minden haláli novelláskötetében jelent meg, valamint a Robert Silverberg által szerkesztett Legendák című antológiában, melybe sok más szerzővel együtt felkérésre írtak történetet saját világukra. A sorozathoz képregények is tartoznak, melyek közül az első kettő jelent meg magyarul A harcos születése és A hosszú hazaút címen.
A történet központi alakja Roland, aki az utolsó harcos. Roland kortalan, különböző világokban létezik, szófukar, megfontolt, rögeszmés karakter. Egy igazi magának való westernfigura a kemény és csöndes típusból. Az idő előrehaladtával Roland társakat kap maga mellé, akikkel együtt igyekszik eljutni a Setét Toronyhoz, ami a különböző világokat egymástól elválasztó tengely. Társai Jake, egy kisfiú, akinek utolsó emléke saját halála volt; Detta Odetta Susannah, a színesbőrű tudathasadásos nő, aki egy teljes más idősíkban elhelyezkedő Amerikából kerül közéjük; Eddie, aki a függőségétől és apjától menekülve kerül mellé; Callahan atya, akit a Borzalmak városából (Salem's Lot) ismerhetünk; valamint Csi, aki egy beszélő mókus. A kötetekben az ő utazásuknak lehetünk tanúi, azt kísérhetjük figyelemmel, ahogyan ez a csoport igyekszik eljutni a Toronyhoz. Az utazást pedig nem a szokványos értelemben kell elképzelnünk, hiszen akkor nem Kingről beszélgetnénk. Ez az utazás egyszerre zajlik világokon át, földrajzi értelemben vett térben és a főhős, Roland lelkében. Nemcsak a világ megmentéséről van itt szó, hanem Roland jellemfejlődését, változását is figyelemmel kísérhetjük. Minket azonban most nem ez érdekel, hanem a világ és a mítosz, amit King a Torony köré épített.
Nos, mivel a Torony ennek az univerzumnak a tengelye, ami világokat választ el egymástól, így érthető módon minden világgal kapcsolatban van. Éppen ezért King előszeretettel veszi elő karaktereit és szerepelteti a regényciklusában, illetve saját magát is beleírja a történetekbe és beszélget a karaktereivel. King és Callahan atya mellett felbukkan Ted Brautigan (Atlantisz gyermekei - Hearts in Atlantis) és Patrick Danville (Nem jön szememre álom - Insomnia) is, ám szinte minden kötetét lehet kapcsolni valamelyik másik könyvéhez/könyveihez.
A Setét Torony első kötete szorosabb kapcsolatban áll a Lisey történetével (Lisey's story), az ****AZ-za**l (IT), a Rémálmok bazárával (The Bazaar of Bad Dreams) és a Fekete házzal (Black House). A második kötetnek köze van a Végítélethez (The Stand), a Mobilhoz (Cell) és A ködhöz (The Mist). A harmadik kötet A rendcsinálókkal (Regulators) és a Rémület a sivatagban (Desperation) * című művel van összefüggésben. A negyedik kötethez a Minden halálit (Everythings Eventuel) és A két Roset (Rose Madder) lehet kapcsolni, míg az ötödikhez a Borzalmak városát és A sárkány szemét (The Eyes of the Dragon). A hatodik kötet szintén a Borzalmak városához kapcsolódik. A hetedik könyvhöz köze van a Rémautónak (From a Buick 8) és ***A ragyogásnak (The Shining)**, a nyolcadik kötet pedig az Atlantisz gyermekeivel, a Nem jön szememre álommal, a Végítélettel, valamint A talizmánnal (The Talisman) áll szorosabb kapcsolatban.
Mindezeket látva, ha elfogadjuk azt, hogy A Setét Torony King univerzumának a középpontja, amibe ki-be járnak a karakterek és ami tényleg elválasztja egymástól a világokat, akkor mindezt úgy kell elképzelnünk, mint King univerzumának tengelyét. Ha pedig ez így van, akkor azt is láthatjuk, hogy az író összes könyvében megjelenő furcsa entitások, gonosz szellemek, lények, démonok stb. mind-mind azért jelennek meg, mert megsérült a Torony. Gondoljunk csak az AZ-ra, amiben ott van a Teknős, ami nem más, mint egy toronyőr, de maga AZ is eszünkbe juthat, vagy gondoljunk A ragyogás entitásaira a Panoráma Hotelben, vagy a Danny történetének folytatásában, az Álom doktorban (Doctor Sleep) olvasható szektás lényekre (Igaz Kötés), akiket a fájdalom éltet és természetesen ott van a Feketébe öltözött ember/Walter/Randall Flagg több néven futó karakter, aki fel-fel bukkan a történetekben. A Fekete Házban szerepel a Bíbor király, aki a Legfőbb gonosz és aki azon ügyködik, hogy elpusztítsa a Toronyt, valamint A ködben is a világok közötti hasadás (thinny) okozza a felfordulás, ami szintén utalás a regényciklusra. A sort pedig a végtelenségig lehetne folytatni, megjelenésüket pedig vissza lehet vezetni a világokat egymástól elválasztó Toronyhoz, valamint a Jó és a Gonosz harcához.
Minden mindennel összefügg
Ám nemcsak A Setét Toronyban és -ra vannak utalások. King több regényében is említést tesz más történeteiben megjelenő karakterekről, helyekről és eseményekről. Sőt, olykor még a könyveiből készült filmekre is visszautal a szerző. Lássunk ezekre is pár példát, hogy jobban megismerhessük Stephen King világának kapcsolódásait.
- A Tortúrában (Misery) mesélnek Pomeroy-ról (Annie egyik áldozata), aki egy new york-i magazintól éppen Sidewinderbe tart, hogy lerajzoljon egy leégett szállodát, amit a gondnok gyújtott fel, mert megőrült. Paul is visszaemlékszik egy esetre, amiben megemlít egy bizonyos Mrs. Kaspbrak-ot. A hölgy nem más, mint Eddie Kaspbrak édesanyja az AZ-ból.
- A Nem jön szememre álom című kötetben nem csak A Setét Toronyra utalnak, hanem az AZ-ra is. Itt arról esik szó, amikor három fiú megtámadott egy Mellon nevű homoszexuális fiút.
- A Mr. Mercedesben szó esik ***Christine***-ről (ami mondjuk nem csoda, hiszen az autó itt is központi szerepet kap), valamint szintén az AZ-ra is van utalás, pontosabban az abból készült filmre, mert van egy álarc, ami Pennywise-t formálja.
- A Hasznos holmikban (Needful Things) is találhatunk utalást, ami mondjuk érthető, hiszen Castle Rockban járunk, ami számos King regény helyszínéül szolgált. Így tehát szó esik Cujo esetéről, Thad Beuamont-ról és az őt követő halálos árnyékáról, valamint szóba kerülnek A könyvtári nyomozó (The Library Policeman) című kisregény főszereplői is.
- A Halálos árnyékban (The Dark Half) is beszélnek Cujoról, valamint George Bannerman seriffről. A seriff kapcsán szó esett Frank Dodd esetéről is, aki ugye A holtsávban (The Dead Zone) szerepel. Egyébként erről az esetről szó esik az AZ-ban is.
- Az AZ-ban mindemellet van utalás a Végíteltre, Christine is felbukkan benne, illetve Bill Denbroughs keménykötésű munkáit a Viking Kiadó adja ki, míg a papírkötésűeket a Signet. Ugynezek Stephen King munkáinak kiadói is. Amikor pedig Richie Tozier feltűnik Derry-ben, a WZON-t hallgatja, ami Kingnek és feleségének a tulajdonában lévő rádióállomás.
- A Napkutyában (Four Past Midnight) szó van arról, hogy Thad Beuamont és a felesége végül elváltak.
- A Bilincsben (Gerald's Game) című regényben utalás történik a ***Doloresre***, de ugyanez vissza is megtörténik, a kompon apa és lánya között lezajló jelenetnél. A Doloresben többször szó esik Shawshankről is, ami ugye A remény rabjai börtöne. A Shawshank-i Állami Börtönről továbbá beszélnek a 11/22/63-ban, A búra alattban (Under the Dome) is.
- Az Éjszakai műszakban (Night Shift) található, A még egyet útravalónak című novellában szó esik a kísérteties városról, amit Jerusalem's Lotnak hívnak.
- Az Állattemetőben (Pet Sematary) szintén felbukkan Cujo és az általa véghezvitt pusztítás története.
- A rémkoppantókban szó esik A talizmán főszereplőjéről, Jack Sawyer-ről, A holtsáv John Smithéről, Ludlow-i mikmak indiánok temetőjéről (Állattemető), Pennywise is felbukkan, illetve szót ejtenek benne Jack Nicholsonról és a baltájáról. Ebben a regényében Charlie McGee-hez kapcsolható a Bóti/Műhely nevű létesítmény leégése is szerepel. Illetve King még saját magát is megemlíti magát méghozzá nem valami pozitív értelemben: „Azután meg jó cowboyregényeket ír, amikre az ember ráharaphat, nem pedig ilyen kitalált szörnyetegekkel meg mocskos szavakkal teli könyveket, mint az a Stephen King nevű fickó, aki Bangorban lakik.” Valamint, amikor Bobby felfedezi az űrhajót, akkor egy Floating Dragon című novella jut az eszébe, melynek szerzője Peter Straub. Tommy pedig egyszer azt hiszi, hogy lát egy bohócot*,* hol máshol, mint a kanálisban. A WZON egyébként itt is megemlítésre kerül többször is.*
*
- 11/22/63 című regényében szó esik George Denbrough-ról és egy helyi lakosról, aki bohócnak öltözve gyilkolta a gyerekeket. A történet főhőse Jake Epping Derryben találkozik Richie Tozierrel és Beverly Marshhal is.
- A holtsávban szóba kerül egy bizonyos szalagavató bálon történt rettenetes tragédia is ***(Carrie)***.
- Dick Halloran, a Panoráma szakácsa pedig nem más, mint az a férfi, aki megmentette Mike Hanlon (AZ) apját.
- Kurt Dussander, Az eminens (Apt Pupil) nácija korábban ügyfele volt Andy Dufresne-nek (A remény rabjai).
- Evvie Chalmers, aki Castle Rock legöregebb lakója és szerepel a Cujo-ban is, nem más, mint Polly Charmers nagymamája (Hasznos holmik).
- A Műhely/Bóti/The Shop nevű titkos ügynökség, akik el akarták kapni Charlie-t (A tűzgyújtó) voltak azok, akik igyekeztek elzárva tartani azt a vírust (gikszer kapitány), ami a Végítéletben pusztított. Sőt A rémkoppantókban is ők jönnek kivizsgálni az esetet, de megemlítik őket a Langolierekben is.
- Alan Pangborn Castle Rock seriffje szerepel a Halálos árnyékban, A Napkutyában, a Hasznos holmikban, A rémkoppantókban, a Tóparti kísértetekben (Bag of Bones), A holtsávban és A testben (The Body).
- Randall Flagg/Walter o'Dim benne van A Setét Toronyban, a Végítéletben, A sárkány szemében, az Atlantisz gyermekeiben, Gwendy's buttonban és a Rémület a sivatagban című regényekben.
- Cynthia Smith a Rémület a sivatagban stopposa feltűnik A két Rose-ban is.
- A két Rose-ban a falon van egy kép Susan Day-ről Anna Stevenson irodájában. Susan Day-nek volt szerepe a Nem jön szememre álomban.
- Johnny Marinville-t, aki szintén a Rémület a sivatagban egyik szereplője szintén megemlítik A holtsáv és a Nem jön szememre álom című kötetekben.
- Ellen Carver (Rémület a sivatagban) egy olyan könyvet olvas, melynek címe: Misery in Paradise.
- A Nem jön szememre álom című novelláskötetben van egy említés a kis Gage-re (Állattemető), pontosabban az ő cipőjét árulják benne és megemlítik, hogy a kisfiú Ludlowban elgázolta egy kamion.
- Georgie Denbrough-t a Mount Hope Temetőben temették el. Gage Creed-et ugyanide temették el először.
- A két Rose-ban felbukkannak a következő regénycímek: Miserys Lover, Miserys Journey, sőt igen fontos szerepük van ezeknek a könyveknek.
- A talizmánban George Hatfield a Thayer Iskola tanulója volt. A ragyogásban is így hívták azt a fiút, akit Jack kitesz a vitacsapatból.
- Mort and Amy Rainey (Titkos ablak, titkos kert/The secret window) mielőtt elváltak Derryben éltek.
A holnapi napon folytatjuk barangolásunkat tovább Stephen King multiverzumában. Górcső alá vesszük az író által kitalált városokat, az írásról és magáról szőtt gondolatait, a filmes adaptációkat, az azokban található utalásokat és pár cameót is.
