Napjainkra már szinte divattá vált a régi nagy klasszikusokhoz hozzányúlni. A legtöbb esetben ez egyet jelent a lélektelen, iparos remake-eléssel, de nagy ritkán igyekeznek az eredeti széria történetét tovább vinni, megfűszerezve jó pár újítással. John Carpenter 1978-as Halloween-je megkerülhetetlen klasszikusa a műfajnak, ami nem kevesebbet tett, mint egy teljes alműfajt teremtett, és útjára indította a horror történelem egyik legikonikusabb gyilkosát, Michael Myerst. Az újrafeldolgozási hullám 2007-ben ezt a remekművet is utolérte, és Rob Zombie készített is egy eléggé megosztó filmet az alapanyagból. Viszont ugyanennek a filmnek a folytatása már eléggé rossz szájízt hagyott maga után a legtöbb nézőben. Ezek után jó pár évre parkoló pályára került kedvenc ünnepi gyilkosunk, és nagyon sokáig semmi biztosat nem tudhattunk a franchise sorsáról. Egészen mostanáig, amikor is kilenc év szünet után ismét egy Halloween film kerülhetett a mozikba. Viszont ezúttal nem egy újabb remake-el állunk szemben, hanem az összes eddigi folytatás eseményét eltörölve, egy új, alternatív folytatást kapunk az 1978-as eredetihez. Ráadásul még Jamie Lee Curtis is visszatér Laurie Strode szerepében, de még Michael Myers maszkját is ismét Nick Castle öltheti magára. Hovatovább még John Carpenter is jelentősen besegített a munkálatokban. Egyszóval nagyon bíztatóak voltak az előjelek, és sokan reménykedtek, köztük jómagam is, hogy a sok hányattatott év után, végre ismét egy tisztességes Halloween filmet kaphatunk, ami méltó lehet a nagy elődhöz.

40 év telt el a legendás 1978-as halloweeni mészárlás óta. Az események maradandó nyomot hagytak Haddonfield városán, de legfőképp Laurie Strode életén. Két házasságát és a lányával való kapcsolatát is felemésztette a Michael Myers-el kapcsolatos rögeszméje. Mindig is biztos volt benne, hogy egy nap vissza fog térni, és a 40 év alatt bőven volt ideje felkészülni rá, de emiatt jóformán a város különcévé is vált. Végül unokája bátorítására megpróbálja végre elengedni ezt a kényszerképzetét, és igyekszik normális életet élni a családjával. Csak hogy idén, halloween előestéjén végre bekövetkezik az, amire Laurie oly régóta várt. Michael Myers ugyanis megszökik, amikor több ápolttal együtt át akarják szállítani egy másik intézménybe, és ismét Haddonfield felé veszi az irányt. Michael pedig alaposan bepótolja a sok éves szünetet, és bebizonyítja, hogy okkal rettegtek tőle ennyi éven át. Csakhogy erre az éjszakára már Laurie is fel van készülve.

Az új részt David Gordon Green hozta tető alá, akinek ezelőtt még nem nagyon volt dolga horrorfilmmel, és ezt sokan rossz előjelnek tekintették. Viszont ahogy a mondás tartja, egyszer mindent el kell kezdeni valahol, és Green első barangolása a horror földjén eléggé hatásos lett, mivel igazi rajongóként vágott bele a projektbe. És ez teljesen meg is látszik a végeredményen. Ha mindenáron kötözködni akarnánk, akkor azt is mondhatnánk, hogy az új Halloween sokban másolja az eredeti első rész cselekményét. Ez viszont így nem igaz. Kezdetben azt is leszögezhetjük, hogy az alapsztoriból nem nagyon lehet túl sokat kihozni, vagy akár igazán érdemlegesen tovább húzni több filmen keresztül. A régi szériából például nekem a második rész, a negyedik rész, és a Húsz évvel később voltak azok az epizódok, amik értékelhetően és következetesen hozzá tudtak nyúlni Michael Myers történetéhez. Az összes többi már csak erőltetett és ötlettelen pénzhajhászásnak tűnik a szememben. Szerencsére a 2018-as verzió nem ebbe a ligába tartozik. A történet a jól ismert elemekből építkezik, nem ez fogja feltalálni ilyen téren a spanyolviaszt, de egy slasher horrortól többet nem is érdemes várni. Az is tagadhatatlan, hogy jó pár jelenetet és ikonikus momentumot megidéz az eredeti filmből, és még a folytatásokból is. Ezek viszont nem lelketlen másolások, hanem valódi és stílusos tiszteletadások a széria múltja előtt és kikacsintások a rajongóknak. Egy ponton még a Halloween 3.-ra is tesznek utalást, amit tényleg csak az igazi szemfüles rajongók szúrhatnak ki. És itt azt is le lehet szögezni, hogy az új Halloween-ben nagyon erős nosztalgia faktor. Nem csak ikonikus jeleneteket, de a régi hangulatot és azt az életérzést is tökéletesen megidézték, ami a régebbi részeket jellemezte. Ezt már a film főcíme is megerősíti bennünk, és ez egészen a stáblista végéig megmarad. Ugyanakkor a mostani világról és hangulatról sem feledkezik meg. A film úgy lesz modern, hogy közben végig hű marad az eredeti film értékeihez, és a készítők profi módon vegyítették ezt a két világot. Jól bemutatják a mai kor fiatalságát, és hogy rájuk hogyan hatna egy ilyen helyzet. Továbbá a modernitás jegyében bekerültek kisebb humoros jelenetek is. Ahogyan ezeket korábban más kritikákban beharangozták, kicsit féltem tőlük, de ez a félelem alaptalannak bizonyult. A humort egyáltalán nem viszik túlzásba; kisebb, természetesebb helyzetkomikumok ezek, amik pont arra jók, hogy a sok feszült és vérgőzös pillanat közt egy kicsit könnyítsenek a gyengébb idegzetűek szívén. Ez még így bőven belefért, és még összhangban is volt a cselekmény többi részével. Külön jó volt látni azt is, hogy a film nem kicsit önreflexív. A széria korábbi gyermekbetegségeire is visszautal, amik főleg a rajongóknak lehetnek még plusz kikacsintások. De az egyik jelenetben burkoltan még azt is levezetik, hogy a mai korban mennyire működőképes egy halloween film.

A modernitás szellemét tükrözi az is, hogy a film végig pörög. Mindig történik valami, a cselekmény egy pillanatra nem áll meg. Több érdekes szál is fut egymás mellett, amit rengeteg izgalmas pillanat is keresztülsző. Továbbá a body count is maximálisan a csúcsra van járatva. Slasher horrorhoz mérten rengeteg véres és változatos gyilkosságot kapunk, a műfaj szerelmesei egy percig sem panaszkodhatnak. Michael Myers talán még sohasem volt ennyire brutális és veszélyes. Bőven megindokolja nekünk, hogy miért rettegtek tőle a haddonfieldiek ennyi éven át, és Michael még most is, önmagában is félelmetes tud lenni. Abban a korban, amikor a legtöbb klasszikusnak az újrázása, vagy folytatása sok esetben meggyalázza az ikonikus karakterét és annak szellemiségét, kijelenthető, hogy Michael Myers maximálisan megőrizte a méltóságát. Egy pillanatra sem válik nevetségessé, és nem is parodizálják a figurát, hanem megkapjuk azt a lélektelen, feketeszívű, könyörtelen gyilkost, akihez már régen volt így szerencsénk. Michael még 61 évesen is igazi félelmet tud ébreszteni, és ez manapság hatalmas szó. A film többi szereplőjére sem lehet panaszunk, mindenki remekül hozza a maga karakterét, egészen a legkisebb mellékszereplőig is. De természetesen Jamie Lee Curtis az, aki kiemelkedik közülük. Mára már jóformán ő is teljesen egybeforrt Laurie Strode figurájával, és még most is csípőből kirázza a karaktert. Curtis remekül ábrázolta Laurie paranoiáját, lelki szenvedését, és a családjával való kapcsolatát. Amikor pedig ismét szembenéz Michael-el, az egyértelműen a film egyik legfeszültebb és legizgalmasabb pillanata.

Persze a Halloween nem egy hibátlan darab, ezt nem is lehet tagadni. Ahogy azt korábban írtam, igazi érdemi újítást nem visz a szériába, így nem fog a korábbi részek felé emelkedni, de egyértelműen a legjobbak között érdemes emlegetni. Mint horrorfilm, szintén remek alkotás, de a műfaj nagyjaihoz hasonlítva természetesen már jóval hátrább kullogna a sorban. A humoros jelenetek, még ha jobbára problémamentesen is lettek beillesztve a cselekménybe, az erre érzékenyebb nézőket még így is talán kizökkenthetik, de bőven nem fordulnak elő akkora számban, hogy ez probléma legyen. Illetve nagyjából a film háromnegyedénél volt egy csavar az egyik karakterrel kapcsolatban, ami eléggé elment volna egy olyan irányba, ami heves szemöldökráncolást váltott ki nálam, de szerencsére ezt a szálat hamar elvarrták. Ennél a résznél érhető tetten egyébként annak a jele is, hogy állítólag a film végét teljesen újraforgatták, mivel a tesztközönség nagyon nem volt megelégedve az eredeti befejezéssel. Ennek ismeretében örülök, hogy ez végül így történt, mert az a befejezés, amit így kaptunk, egy igazán katartikus és tökéletes lezárása mind a filmnek, mind pedig a franchise-nak. Természetesen a lehetőséget megadja egy esetleges folytatás elkészítésére, és ha a film jól teljesít a pénztáraknál, valószínűleg bele is vágnak, de én remélem, hogy erre nem kerül sor. Amit ugyanis itt kapunk, az egy tökéletes lezárása lenne mindennek, és igazán szép lenne, ha így érne véget a Halloween széria hosszú útja.

Egyszóval a 2018-as Halloween egy kiváló folytatás lett, amit a rajongók egyértelműen imádni fognak. Önmagában is problémamentesen megállja a helyét, így az új nézők is a keblükre ölelhetik, bár nekik legalább az eredeti első film ismerete szükséges lenne, hogy maximálisan értsék is az összképet. Viszont az egyértelműen tagadhatatlan, hogy Michael Myers idén tényleg visszatért, és megmutatta nekünk, hogy ki is ő valójában, és hogy mitől döglik az igazi horror.

8/10

IMDb | mafab