Elmondtuk nektek, hogy mely filmeket tartottuk az évtized horrorjainak és azt is, mik voltak 2019 legjobbjai. A 2019-es évet azonban még nem zártuk le, mert nem mehetünk el szó nélkül azok mellett az alkotások mellett, amik csúfot űztek szeretett műfajunkból. Akik a CreepyShake oldalt megtöltik tartalommal élnek-halnak a creepységekért. Sokszor elnézőbbek vagyunk egy-egy filmmel szemben, mert látjuk bennük az igyekvést és/vagy a műfaj szeretetét. Előfordul olyan is, hogy ismerjük már jól az alkotót, tudjuk, hogy milyen és ezért nem szóljuk le annyira, mert nem is számítunk tőle többre. Ugyanakkor azt nem szeretjük, hogy ha kiüresítik a műfajt és pénzgyárnak nézik. Úgy gondoljuk, hogy a horror a legőszintébb filmes műfaj a világon. Pontosan azért, mert itt aztán tényleg minden belefér, ezért is szeretjük annyira. Soha nem fognak tudni olyan élesen véres görbe tükröt mutatni az emberiségnek semmilyen más műfajban, mint a horrorban.

Mivel az ingerküszöb sok tekintetben magasabb lett az elmúlt években és rengeteg más műfaj is belekóstolt egy-két jelenetig a horrorba, így egyre nagyobb az érdeklődés az ebbe a zsánerbe tartozó filmek iránt és bizony cseng is rendesen a kassza. A műfajhoz mindig is hozzátartoztak a folytatások, de az ötlettelenség azért eddig elkerülte többé-kevésbé (persze minden évben akad jópár rettenet). 2019-ben viszont elérte a horrort a franchise, sequel, reboot, remake, spinoff cunami és pusztulatos, lelketlen, profithajhász alkotások láttak napvilágot. Mi most kiválasztottuk a 10 legbántóbbat ezek közül, holott jól tudjuk van még bőven kreálmány, ami felférne erre a listára. Rangsorolni nem fogunk közöttük, mert tök mindegy, hanyadik helyet foglalnák el a listán, a lényegen ez nem változtat: ezek a filmek bántották a horror szerelmeseit és nem a műfaj jó értelmében tették ezt.

Black Christmas - Fekete karácsony

Nem elég, hogy önmagában is pocsék, de még aljas módon képes egy kultklasszikus horror mestermű címe mögé bújni, amihez igazából az égvilágon nincs is semmi köze, csak annak hírnevét meglovagolva próbálja ránkerőszakolni a végtelenül irritáló és károsan erőltetett politikai üzenetét. - Murdock

A Fekete karácsony egyszer már kapott egy remake-t és attól sem voltunk elájulva, de az még sörrel elment. Viszont erre a mostanira egyszerűen nincsen mentség. Nincs bajom azzal, ha a jelen problémáit megfogalmazzák a filmekben. Kellenek a különböző értelmezések, akár egyetértünk velük, akár nem. Az azonban, hogy beleszuszakolunk egy rendkívül bunkó és ártalmas üzenetet egy filmbe, kihasználva az előd kultstátuszát, na az több, mint bicskanyitogató. 2019-ben volt jópár szemét horrorfilm, de azt hiszem, nálam ez kapná az első helyezést, ha kiosztanánk ilyet. - eN.Dé.

Countdown - Halálod appja

Az alapkoncepció is annyira röhejes, hogy magát a filmet sem lehet komolyan venni. Szerencsére ezzel valamennyire tisztában voltak az alkotók. Ugyanakkor mégsem lett vígjáték, viszont sima horrornak meg botrányosan gyenge. Így természetesen a listán van a helye.  Nem tudom mi van manapság a Blumhouse-zal, hogy rendszeresen olyan alkotások mögé állnak be, amelyek egy trailer erejéig sem tűnnek izgalmasnak, érdekesnek vagy minőséginek... - Ákos

Egy alapjában véve viszonylag ártalmatlan, de még is egy teljes mértékben felesleges, ötlettelen, és ostoba film, ami ezerszer agyonjáratott klisékből építkezik, miközben látványosan dagonyázik a középszerűség mocsarában. - Murdock

The Silence

Ez a film igazi kakukktojásnak is tekinthető lenne ezen a gyászos listán, hiszen alapvetően egy közepes – és felejthető – alkotást tisztelhetünk személyében. Annak azonban oka van, hogy John R. Leonetti, amerikai rendező – akinek anno ’97-ben a Mortal Kombat 2 - A második menet című „klasszikust” is köszönhettük – filmje felkerült a listára. Ez a film a szegény ember Hang nélküle – ami bár Tim Lebbon 2015-ben született azonos című írása alapján született –, aminek elkészültét szinte semmi sem indokolta. Az alkotók valószínűleg úgy gondolták, hogy a Hang nélkül sikerét meglovagolva ezzel az alkotással némi költőpénzre tehetnek szert. Tévedtek és durván el is késtek. Ha ez a film mondjuk 2016-ban vagy 2017-ben jelenik meg talán többet is éreztünk volna vele kapcsolatban. Többet a mindent átható szánalomnál. - Gaerity

Sokszor dicsérem a Netflix érdemeit, ugyanakkor a sok minőségi alkotás mellett rengeteg már-már élvezhetetlen produkciója is van. Hiába szeretem Stanley Tuccit és tartom ígéretes színésznőnek Kiernan Shipkát, ez bizony nem menti meg a The Silence-t. Jótól lopni nem bűn tartja a mondás, de ebben a filmben majdhogynem csak lopás van... Ráadásul nem kicsit „merít” az alig két éve megjelent Hang nélkül és Birdbox párosból (de még órákig lehetne sorolni az ötletadókat, amelyekből sikerült összeollózni a scriptet) ami miatt nem csak felmerül, hanem pontosan tudjuk, hol láttuk már a képernyőre vitt ötleteket. Így eredeti ötletek híján a The Silence kiszámítható és a végletekig unalmas marad. Inkább Scorsese-től nézzétek meg Silence-t, azt már lehet filmművészetnek nevezni.  - Ákos

Pet Sematary - Kedvencek temetője

Stephen King kultklasszikusának felesleges folytatása után tudtuk, hogy ennél nem lehet lejjebb… Tévedtünk. Ez a remakenek nevezett förmedvény a Mester művének megcsúfolása, egyben a tavalyi év egyik legnagyobb csalódása. - K-ED

Nagyon nagy Stephen King rajongó vagyok, annyira, hogy még a rosszabb alkotásokra is szoktam mentségeket keresni. Ám a Kedvencek temetője komolyan felbosszantott. Ugyanis teljesen kiüresítette az eredeti alkotás mondanivalóját, ami egyébként az előző feldolgozásban ott volt. Ez a film a tipikus példája annak, hogy csak azért készült el, mert Stephen King lázban ég a filmvilág és ők is akartak egy szeletet a pénztortából. Arra meg nincs mentség, hogy egy olyan jó színészt teljesen elpazaroljanak, mint John Lithgow. A készítőkre szívesen ráküldeném a pszichomacskát. - eN.Dé.

Brightburn - A lángoló fiú

Hol is kezdjem? Talán ott, hogy én vártam ezt a filmet. Igazság szerint ebben a képregények által uralta filmes világban, én nagyon várom, hogy jöjjön egy horrorfilm is a témában. Mert igény is és lehetőség is lenne rá. Csak ugye az a fránya a pénz... Szóval, amikor kiderült, hogy jön egy antiszuperpasi film, ráadásul James Gunn producerkedésével, akkor eléggé lángra kaptam, de sajnos súlyos égési sérüléseket szereztem, amikor megnéztem a filmet. Volt egy jó koncepció, amivel aztán nem kezdtek semmit. Teljesen buta, ötlettelen, kusza valami lett a végeredmény, aminek sokkal-sokkal nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Több tüzes fricskám nincs, így ezzel le is zárnám ezt a témát. Oltogasson tovább K-ED. :) - eN.Dé.

Egy rendkívül jó alapanyagból egy közepesnél is rosszabb zagyvaságot sikerült összehozni. Az antisuperman explicit jeleneteinél egyebet nem tudunk pozitívnak tekinteni. A kormányba harapó állkapocs azért odaba... vágott. :D - K-ED

Hellboy

A Neil Marshall által rendezett, szánalmasan sikerült Hellboy örömkönnyek között kulcsolhatja rá vörös mancsait az Év Legrosszabb Filmjének járó díjra. Pokolian fájó, szinte minden szórakoztató pillanatot nélkülöző játékidőre számíthat az a szuicid hajlamú film- és képregényrajongó, aki életének két teljes óráját képes erre az „alkotásra” szánni. Hellboy-t az alkotók sikeresen visszaűzték a pokol legeslegmélyebb bugyraiba, hogy onnan csak nagyon hosszú idő elteltével térhessen majd vissza. Ez azonban csak eshetőség. Hiszen ha bármikor ilyen formában tér majd vissza, akkor valószínűleg utoljára találkozhatunk vele a mozitermek gyöngyvásznain. Talán jobb is lesz így, de remélem, akkor megteszi majd azt, amit ezúttal elszalasztott és magával rántja a végtelen mélységbe azokat is, akik karakterét így meggyalázták. - Gaerity

David Harbour maradjon a Stranger Thingsnél, Jovovich kisasszony pihenje ki a hat RE fáradalmait még pár évtizedig. Kérjük vissza Perlmant és Del Torot. Több szót nem is érdemel ez a film. - K-ED

The Curse of La Llorona - A gyászoló asszony átka

Nem tudom, miért vagyok még meglepődve azon, hogy ez nem sikerült. Igazából csak magamat okolhatom, amiért folyton reménykedem abban, hogy a Démonok közöttel beindított franchise nem csak a pénzről fog szólni, hanem valódi, a zsánert okosan használó darabok is kikerülnek majd a kezeik közül. Hát ez megint nem jött össze, pedig ismét volt egy nagyon jó és érdekes alapanyag, amivel aztán olcsó rémisztgetésekre sem futotta a készítőktől. Gyászosan pocsék lett ez a film. - eN.Dé.

Számomra a mai napig felfoghatatlan, hogy a meglehetősen részletes alapanyag (értsük akár a Warren házaspár feljegyzéseit, vagy ebben az esetben az eredeti mexikói legendát) és a kiválóan megalkotott démoni karakterek (Apáca, Annabelle, Gyászoló asszony) ellenére mégsem sikerül egy épkézláb filmet összehozni. Lassan ott tartunk, hogy a Démonok között univerzum minőségileg teljes csődöt mond a franchise építés terén, ugyanakkor kassza szinten biztos jól állnak. Nem hiszem, hogy elég csak a külsőségekre és a jumpscare-ekre alapozni egy ilyen népszerű sorozatnál, főleg úgy, hogy az első perctől kezdve pontosan tudjuk mi lesz a fináléban. - Ákos

Annabelle Comes Home - Annabelle 3

És ha már gyászoltunk az előbb, akkor gyászoljunk tovább. Csak ismételni tudom azt, amit leírtam már a kritikában is: Gary Dauberman-t zárják már el egy vitrinbe. Ez az ember klisét klisére tud csak pakolni és azt is rosszul csinálja. Az Annabelle 3 belebegteti nekünk 3 percre a Warren házaspárt, hogy aztán kapjunk egy szokásos: a démon a házban terrorizálja a népet horrort. Persze bemutatunk közben pár új lehetséges spinoff karaktert is, hogy aztán jöjjön a vörös lámpás baba és a bú meg bá. Semmi egyedi nincs már ebben a babában, simán csak fejbe kellene rúgni, mert félni azt nem tudunk tőle, viszont komolyan bánt már, hogy a harmadik felvonást kell végigszenvednem vele és nagyon úgy tűnik, hogy nem ez volt az utolsó. - eN.Dé.

Ismét egy jó példa arra, amiről A gyászoló asszony átka kapcsán is szó esett: a pénzhajhászás megöli a minőséget. Az Annabelle 3 is egy külsőségekre nagy hangsúlyt fektető, de amúgy lelketlen alkotás, amit csak azért készítettek el, hogy tovább üssék a pénzcsináló vasat. Unalmas, jumpscare cunamit felvonultató, pusztán a névre építő alkotás. - Ákos

Polaroid

Főszerkesztőként nekem jut mindig az a szerep, hogy megnézek mindent, amitől esetleg az íróinkat az agyhalál veszélye fenyegetné. Veszélyességi pótlék ugyan nem jár ezért, de hát vigyáznom kell a csodálatos íróink szellemi épségére és még elbírom ezt a sok vackot. Legalábbis ezzel szoktam nyugtatni magam, hogy aztán a pusztulatos alkotás megtekintése után a fejemet a falba verjem. A Polaroid legalább nem remake, vagy reboot, vagy spinoff, de kb. ennyi pozitívumot tudok elmondani róla (bár az látszik, hogy a készítők bőven merítettek a japán horrorokból). Ez pusztán csak egy rossz film, ami ismeri a sablonokat, csak semmit nem tud kezdeni velük. A szereplők olyan egysíkúak, mint egy darab papír, a történet olyan egyszerű, mint a faék és a kivitelezés is pocsék lett. Még egy jó, véres hentelést sem kapunk. Igaz nem bántott a film annyira, mint a listán szereplő többi alkotás, de ez nem mentség, így csont nélkül van helye a legrosszabbak között. - eN.Dé.

Happy Death Day 2U - Boldog Halálnapot! 2

Az első rész tetszett az időcsavaros sztorijával, a folytatásban azonban már előjöttek a logikai bakik tömkelegei, ráadásul érződik rajta a pénz iránti izzadtságszag. - K-ED

Ésss ismét egy folytatás. Egy buta, idióta folytatás, ami nyomokban sem tartalmaz horrort, mégis annak akarja eladni magát. Hiába van benne Jessica Rothe, egyszerűen ezt a filmet nem lehet megmenteni. Színtiszta hülyeség, súlytalan alkotás, amit tényleg csak azért csináltak, mert kellett a pénz. Hallottuk ezt a kifogást már sokszor, sok helyen, de felmentés nem jár érte. Ezt a filmet nem kellett volna megcsinálni és akkor nem vetülne árnyék az első felvonásra. - eN.Dé.