A Q-ügyosztály eseteit taglaló filmek hatalmas népszerűségnek örvendenek és ezt meg is tudom érteni. A skandináv krimi remekei ezek a filmek, két nagyon jó karakterrel, izgalmas és kegyetlen történetekkel. A filmekről már írtunk az oldalra, most pedig megnézzük az ezek mögött meghúzódó könyvet és azt, mennyire sikerült adaptálni ezeket.
2007-ben indult a múlt kegyetlenségeinek nyomába Carl Mørk és Assad. A regény a Nyomtalanul címet kapta. Mørk kiváló nyomozó ugyanakkor nem egyszerű személyiség. Személyes tragédiája, amiben egy társát elveszítette, a másik kollégája pedig egy életre megnyomorodott nagyon rányomta a bélyegét a lelki világára és az amúgy sem könnyű természete még elviselhetetlenebb lett. Senki nem akar vele dolgozni, miközben minden adottsága megvan hozzá, hogy a legjobbak között legyen. Végül az alagsorban találja magát a Q-Ügyosztály vezetőjeként. A sötét helyen még sötétebb ügyeket rejtő akták sorakoznak, amiket nem sikerült a múltban megoldania a rendőrségnek. Mørk nincs oda a feladatért, teljesen unottan lapozgatja a papírokat és nem nagyon akar kezdeni semmit magával. Ebbe az állapotba robban be Assad, a kis arab bevándorló, aki egy nyughatatlan, tettre kész természet, akinek eredetileg a takarítás és a kávéfőzés lenne a feladata, de hamarosan a dolgok sűrűjében találja magát. Merete Lynggaard politikusnő lezáratlan ügye felébreszti Mørkben a kopót és nekilát kibogozni, mi történt a fiatal és tehetséges nővel.
Először is leszögezném, hogy a könyv adaptálása elég jól sikerült, sőt vannak olyan dolgok, amiben sokkal jobbat is alkottak, mint Jussi Adler-Olsen. A Merete Lynggaard ügyet nagyon jól megalkották, jól felépítették. Pontosan tudták, mi az, ami a mozgókép esetében felesleges és mit kell megtartaniuk. A könyv persze sokkal részletgazdagabb volt ez igaz, de nem maradt bennem hiányérzet a filmet látva.
Ugyanakkor a regényben sokkal nagyobb hangsúlyt kap Mørk magánélete és az a tragédia, ami teljesen tönkre vágja őt lelkileg. Assad a Nyomtalanulban kicsit háttérbe szorul és ami a lényeg: mind a ketten teljesen más személyiségek. Carl sokkal összetettebb személyiség a könyvben (igaz a filmben őt elég jól eltalálták), a karaktere jóval bonyolultabb és éppen ezért sokkal több részletet kapunk az életéről, a kapcsolatairól, mint a filmben. Az ő esetében egyszerűsítés történt a könyvhöz képest. Ez leginkább a kapcsolataira igaz.
Assad azonban sokkal "idegenebb" a regényben. A szavakat is rosszul használja, nem ért egy csomó kifejezést és merőben máshogy néz ki a fizikuma is. Sok rejtély veszi körül, nem nagyon lehet tudni, mi történt vele a múltban, milyen kapcsolatoknak köszönheti a munkáját és azt sem, mi van a családjával. Sőt, még azt se tudjuk, hol lakik. Kettejük kapcsolata nagyon nem azt a képet adja, mint amit a filmben láthattunk. Mørk jóval elutasítóbb, Assad pedig egyáltalán nem egyenrangú társa. A filmben teljesen másképpen ábrázolták őket és őszintén megmondom, hogy Assad karaktere nekem sokkal jobban tetszett a filmes adaptációban, mint a könyvben. Persze itt sincsen vele baj, csak Fares Fares baromi jó színész. :)
A regény felépítése egyébként nagyon jó, olvasmányos, érdekes és izgalmas. Könnyen fogyasztható és ha az ember belekezd, akkor alig bírja letenni. A múlt és a jelen váltakozásai hasonlóak a filmben látottakéhoz. A regény persze sokkal szövevényesebb, több mindent feltár előttünk, több mindenre koncentrál, de ezeket maximálisan tudja uralni az író. Sokkal összetettebb képet kapunk, mint a filmben és Mørk karaktere is jóval bonyolultabb. Csak egy-két mellékszálnál éreztem azt a közepe felé, hogy engem ez annyira nem érdekel és térjünk vissza a lényeghez, de ez is elhanyagolható hiba, sőt lehet valakinek pont ezek miatt tetszik jobban a történet.
Én nagyon szerettem azt a hangulatot, világot, amit Jussi Adler-Olsen megalkotott nekünk. Ez egy nagyon különleges hangulatú és nagyon érdekesen megírt vérbeli skandináv krimi, amiből nem hiányozhat a szívet tépő drámai vonal sem. Borongós, szomorkás, néhol elég beteg, jó sok cselekményszállal bíró, de azokat szépen a helyére rakó történetet kaptunk. Letehetetlen olvasmány.
Pontszámom: 8/10