Az alábbiakban két olyan zombifilmet szeretnénk bemutatni, amelyek bár kilógnak kicsit a többi közül, semmiképpen sem rosszabbak, sőt... Aki még nem látta, nehogy kihagyja a Danny Boyle közreműködésével elkészített két filmet, mert zseniálisak.
28 nappal később...
Angliában elszabadul egy vírus, mely az áldozatokat megfertőzve agresszívvá teszi őket. Nem sokkal később az egész országon végigsöpör a dühkór, melynek következtében a városok elnéptelenednek, túlélők pedig alig maradnak.
Ebben az állapotban ébred fel Jim a kómából, aki 28 nappal korábban balesetet szenvedett. A férfi csak a kihalt Londont látja, így túlélők után kutatva járni kezdi a várost. Végül néhány bajtársával együtt felfedez egy katonák által felépített túlélőtábort, ahol azonban más értékrend szerint élnek az emberek, mint az normális lenne. Hogy ki is az állat, az ember vagy pedig az élőholtak, azt igencsak nehéz eldönteni a film végére, mindenesetre Boyle remekül élesíti ki a történetet egy ilyen szituációban valóban érdekesnek mondható kérdésre. A spoilergombra kattintva a film alternatív befejezéseiről olvashattok!
{spoiler}Érdekesség, hogy a filmhez több különböző befejezés is készült, melyek a DVD-extrák között megtalálhatóak. Az eredeti verzió szerint Jimet Selena és Hannah kórházba vitték volna, de a férfi nem élte túl a beavatkozásokat. A két nő végül a kórházból kifutva küzdött volna meg a zombikkal, ám a tesztközönség elutasította ezt a véget. Az alkotók, Danny Boyle és Alex Garland annyira ragaszkodtak ehhez a verzióhoz, hogy végül a stáblista utánra betették ezt a befejezést, így az bárki számára megtekinthető.
Egy másik változatban Jim szintén meghal a kórházban, miközben arra gondol, hogy elüti őt egy autó a biciklijén, ahogyan tette ezt a valóságban a filmben.
És végül volt egy radikálisan más befejezés, amely gyakorlatilag a film felétől másfelé vitte volna az irányvonalat. Itt Frank fertőződése után a trió gyógymód után indul, katonák pedig nem is jöttek volna be a filmbe. Jimék a katonai erődítmény helyett egy tudóscsapattal találkoztak volna, akik vérátömlesztéssel megmentik Franket. Jim itt beáldozza magát, életét adja, hogy Frank újra a lányával lehessen. Végül ezt Boyle-ék alaposan elvetették, hiszen mint azt a rendező elmondta, semmi értelme nem lett volna, ugyanis mint az a filmből kiderült, egy csepp vér is elég a fertőzéshez. "Mit csináltunk volna, leszívjuk a vérét, majd öblítővel kimossuk a vénáit?" - viccelődött Boyle. {/spoiler}
A 28 nappal később egy merőben új hangulatot teremt, egyike volt azon filmeknek, melyben a zombik először vedlették le megszokott kliséjüket, mely szerint lassú, bugyuta, rothadó hullák. Emlékszem, anno a művet kifejezetten művészfilmnek kiáltották ki, amely mondjuk manapság már kissé pejoratív jelző, de valóban egyedi hangulata és stílusa van.
Nagyon profin leforgatott film, amely különösen annak fényében dicséretes, hogy a városi jelenetekre olykor csak perceket tudtak szánni, hiszen napkeltekor kellett a kihalt várost vászonra vinniük. A már unalomig magasztalt atmoszféra mellett a film zenéje egészen lenyűgöző, nálam minden idők egyik legjobb számát hozta össze John Murphy, ami gyönyörűen illeszkedik a felcsendülésekor látható gore-hoz. Emellé egy fantasztikus plakát dukál, amely alighanem az As Above, So Below alkotóit is megihlette. Tényleg mindenkinek csak ajánlani tudom a 28 nappal későbböt, mert más, mint a megszokott zombifilmek, de a kategóriája talán legjobbja.
Értékelés: 10/10
(Varin)
28 héttel később...
A folytatásra öt évet kellett várnunk, a 28 héttel később 2007 tavaszán került a mozikba. A történet ugyanazt a szálat követi, mint az előző film, az első percekben megismerkedhetünk Donnal, aki feleségével és további négy emberrel egy elbarikádozott házban igyekszik túlélni a világot felemésztő dühkórt. Két gyereküket a katasztrófa előtti napokban egy iskolai táborba küldték, ezért úgy gondolják, ott talán nagyobb biztonságban vannak az őrült fertőzés elől. Egy darabig minden rendben megy, de egy nap egy zombihorda felprédálja a menedékhelyet, Don pedig élete legnehezebb döntését kell, hogy meghozza, végül feleségét is hátrahagyva, sikeresen megmenekül a helyzetből.
Kicsivel több, mint fél évet ugrunk az időben, a járvány elcsendesülni látszik, miután a fertőzöttek éhenhaltak, az emberiség maradéka pedig megkezdi a civilizáció újraépítését. Amerikai és NATO-segédlettel Londonban egy maximális biztonsági intézkedések közt irányított körzetet nyitnak meg, ahova az egészséges embereket és családjaikat szállásolják el. Don végül újra láthatja két gyerekét, akiknek az igazságot némileg torzítva, ám valóban megrendülve adja elő megmenekülésének történetét. Az idilli helyzet azonban hirtelen egy csapásra megváltozik, amikor a legváratlanabb módon ismét erőre kap a dühkór, azok pedig, akik az előző járványt túlélték, ismét az életükért küzdhetnek.
Mielőtt elkezdtem megírni a 28 héttel későbbről szóló cikket, úgy döntöttem, nem csupán a szóban forgó filmet, de az előzményét is újranézem, hogy így egy teljesebb kép alapján tudjam értékelni a látottakat. Ha egy nagy sikerű műhöz folytatás készül, az utódnak mindig nehéz dolga akad, hiszen a sikeres fogadtatáshoz minimum ugyanazt a szintet kell produkálnia, mint elődjének. A 28 héttel később esetében ez némiképp sikerült is, bár rengeteg eltérést tapasztalhatunk, amiknek köszönhetően a filmet akár egy másik műfajba is sorolhatnák azok, akik szeretnek különféle alkategóriákat létrehozni ilyen téren.
Az előzőekhez képest sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az akciófilmbe illő elemek, aminek köszönhetően a film második fele így inkább emlékeztet a 2004-es Dawn of the Deadre. Szerencsére azonban a film egészét nem csak a zombik elleni nonstop harc teszi ki, bőven akadnak remekül eltalált jelenetek, bár nem olyan mennyiségben, mint az első rész esetében. A mondanivaló alappillérét ezúttal Don döntésének megítélése adja, amelyet teljes mértékben a nézőre bíznak, a készítők gyakorlatilag tárgyilagosan mutatják be az eseményeket. Külön pont jár ismételten a zeneválasztásért, amelyet ismételten John Murphynek köszönhetünk.
A film utolsó képsorai után felmerül a kérdés a nézőben: hogyan tovább? Ami a lehetséges folytatást illeti, az évek során sokféle kijelentést hallhattunk a készítőktől. Amíg 2010-ben szinte biztosra vették, hogy nem lesz következő rész, az idő múltával ennek pont az ellenkezője kezdett körvonalazódni. 2013-ban Danny Boyle 40 százaléknyi esélyt adott az új film elkészítésére, egy 2015 januárjában elhangzott nyilatkozat szerint csupán idő kérdése, hogy elkezdődjenek a következő rész munkálatai, amely elviekben a 28 hónappal később nevet viselheti majd, de a sejtelmes hangvételű interjúban egyesek már egy negyedik rész tervbe helyezését is látni vélik.
Értékelés: 8/10
(Absvrd)