Legújabb vendégszerzőnk, Smaragd Sárkány egy igazi klasszikust, az 1920-ban készült A gólem című filmet választotta kritikájának témájául. Reméljük, sok hasonló érdekességgel lát még el bennünket ő is, valamint mindenkit arra biztatunk, kövesse példáját!

Valószínűleg sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy egy fekete-fehér némafilmnek nem lehet sok köze a horrorhoz. Szerintem tévednek. Egy jól felépített történet, megfelelő gesztusokkal és szereplőkkel, hozzá megfelelő zenével igenis minősülhet horrornak. Paul Wegener filmje több szempontból érdekes és különleges.

A témaválasztása például akár profetikusnak is tekinthető. A 16. századi Prágában Loew rabbi megjósolja, hogy a zsidó népre nagy veszély vár. Ez be is teljesül, hiszen az uralkodó száműzi a zsidókat Prágából, és gettóba záratja őket büntetésként. Ezért Loew rabbi egy ősi varázsige segítségével létrehoz egy agyaggólemet, mely megvédheti népét. Magát a gólemet a rendező, Paul Wegener alakítja. Az egész filmet meghatározza a német expresszionizmus, melyet például a Dr. Caligariban is láthattunk. A díszlet nem csak kezdetleges, hanem eléggé eltúlzott is. Viszont megeleveníti a középkori időket. Aki esetleg némi hasonlóságot vélne felfedezni a történet és egy Mary Shelley-regény között, nos...

Továbbra is tartom, hogy akik igazi horrorrajongók, és nem csak a remake-eket, a kézikamerás álfilmeket, valamint ijesztős belső kamerás filmeket szeretik, hanem a képi világ és a színészi játék is fontos nekik, azoknak legyen ez is az alapfilmek közt.

IMDb | mafab