Azoknak, akik szeretik a horrort mint műfajt, biztosan ismerősen cseng A légy című film. Sokan viszont nem tudják, hogy az 1986-os film egy régebbi, hazánkban kevésbé ismert '58-as film újragondolása. David Cronenberg fogta az eredeti film alapjait, és az akkora csúcstechnológiával a kor igényeinek megfelelően újraalkotta azt. A siker pedig nem maradt el, mert a bevétel többszöröse volt a forgatási költségnek, és elmondható, hogy egy horroralapmű született. De lássuk, miért is égette bele magát a műfaj kedvelőinek tudatába A légy.
Teleportáció: egy olyan művelet, amely egy adott anyagot atomokra bont, és teret-időt átlépve egy másik helyen újra felépít. Seth Brundle professzor ezen technológia létrehozásán fáradozik. A gépezet kész, a teleportáció sikeresen végrehajtható, viszont ezt sajnos csak szervetlen anyagon képes elvégezni. Ugyanis amennyiben egy szerves, élő anyag kerül a gépezetbe, az nem képes értelmezni azt, és rosszul rakja össze a másik oldalon. Seth ezen probléma áthidalására keresi a megoldást, barátnője, Veronica, az újságíró segítségével, aki mindeközben dokumentálja Seth kutatásait. A tudós végül rájön a megoldásra, és sikerül egy majmot teleportálnia úgy, hogy az nem pusztul el a művelet alatt. Az öröm nagy, a gép most már tökéletesen használható, már csak egy hajszál választja el őket az emberi átviteltől. Veronicát viszont zaklatja régi barátja, ezért elmegy lezárni a múltját. Seth féltékenységi dühbe tör ki, mivel azt hiszi, megcsalják, és igen ittas állapotban úgy dönt, magán próbálja ki a szerkezetet. Viszont hiba csúszik a műveletbe, ugyanis egy légy repül be gépbe, és a teleport a két DNS-t egyesíti. Seth-en először nem látszik semmi, ám később egyre erősebb lesz, reflexei kifinomultabbak lesznek és nagyon sok cukrot fogyaszt. Majd megkezdődik a lassú, szenvedésekkel teli átváltozás, és ezzel a borzalmak is kezdetét veszik.
Bevallom, nehéz értékelni mai szemmel A légy című filmet. A film nem a mai trendeket követi, és technikailag kissé megmosolyogtató. De azt elismerem, hogy annak idején hatalmasat üthetett. Már csak maga a maszkírozás miatt is. Hiszen Seth lassú átalakulása és annak állomásai olyan precízen vannak kidolgozva, hogy azt sok mai film is megirigyelhetné. Nem hiába kapott a maszkírozásra Oscar-díjat a film. Voltak jelenetek, amikor csak ámultam, hogy ilyet mai filmben sem csinálnak meg, nemhogy egy '86-os alkotásban. Hangulatra is érződik a filmen, hogy nem mai alkotás. Nagyon lassan indul be. Már-már azt mondom, túlontúl lassan, hiszen gyakorlatilag az első fél órában mondhatni semmi olyat nem látunk, ami horrorfilmre utalna. Ez mai szemmel furcsa lehet, rohanó világot élünk, ami a filmekre is kihatással van. Manapság a trend az, hogy már az első 10-15 percben történnie kell valaminek, különben a kedves néző elkapcsol máshova, vagy kiveszi a filmet. Ijesztegetős jeleneteket ne is keressünk a filmben, mert A légy nem ezen a területen bontakozik ki. A nyomasztó hangulata és az undor, ami elviszi a filmet a hátán, hiszen ahogy figyelemmel kísérjük szerencsétlen tudósunk lassú és szenvedésekkel teli átváltozását, ahogy nem csak teste, de elméje is lassacskán megváltozik, a néző teljesen átélheti a kilátástalanságot, hogy vajon mi lesz ennek a vége. S mivel a film a világ egyik legocsmányabb teremtményéről, a légyről kapta a címét, így gyomorforgató jelenetekből se lesz éppenséggel kevés a film alatt. Ezek is mind olyan profin vannak kidolgozva, hogy a '80-as évek embereinek, akik akkoriban látták a filmet, nem csodálom, hogy az emlékezetébe vésődött A légy. Nem is értem, hogy manapság miért látunk olyan keveset hasonlóan profin kivitelezett maszkírozásokból, pedig a technológia jóval fejlettebb, így adná magát a dolog. Színészi játék a kor filmjeihez mérten teljesen rendben van, és mindössze a magyar szinkronnal voltam elégedetlen, mert sokszor a szinkronszínészek nem élték át teljesen az adott jelenetet. Persze ezt nem rovom fel a filmnek, hiszen erről nem tehet.
Aki még esetleg nem látta A légy című filmet, bátran javaslom neki, hogy nézze meg, mert egy klasszikusról beszélünk. Bár a történet lassan indul be, és mai szemmel kissé gagyinak hatnak némely jelenetek. Emellett szerintem lehetett volna kissé hosszabb is, mert mire végre beindult volna a sztori, addigra pont vége is lett. Akik pedig nagyon bele akarnak menni mindenféle mögöttes tartalom keresésébe, azok ajánlom Kafka Az átváltozás című művét. Egy szó, mint száz, azt mondom, hogy vétek lenne kihagyni, mert A légy egy horroralapmű.
8/10