Mátranovák sűrűjében él egy titokzatos lény, a fanyűvő (sőt már becézik is: nyűvi). Mivel a környék tele van lezárt bányákkal, barlangokkal, és 80%-a erdő, ezért ideális egy mumusnak. Az emberszerű, fehér szőrzetű lényt nagyjából 2 méter magasnak és nagyon soványnak tartják. Végtagjai a testéhez képest meglehetősen hosszúak és vékonyak, az arca emberi, majomszerű vonásokkal. A legtöbb szemtanú szerint két lábon mozog, de volt, aki négykézláb vagy a fák tetején látta. Hangja farkaséhoz hasonlít, más leírás szerint magas női sikolyra emlékeztet, amely átmegy egy halálhörgésszerű hangba. Mindenevő, de jobban szereti a húst, több helyen állati maradványokat találtak. Barlangokban húzza meg magát nappalra, mivel éjszaka aktív. Nem szereti a zseblámpa fényét, retteg tőle.

A 80-as években a bányászok kezdtek el beszélni róla. Miután elterjedt a történet, már ezzel ijesztgették a gyerekeket. Egy mátranováki férfi saját bevallása szerint négyszer is találkozott nyűvivel... Jani bá (mert mindenki így hívja) kezdetben szkeptikus volt a lénnyel kapcsolatban. Egy napon épp a munkából tartott haza, amikor egy madárijesztőre hasonlító alakot látott elsuhanni a fák között. Miután nyugdíjba vonult, leköltözött Mátranovákra, és innentől fogva többször is találkozott a teremtménnyel. Egy este épp favágásból ment hazafelé, mikor Jani bá elé ugrott az a fanyűvő. A férfi a fejszéje tompábbik végével odasózott a teremtménynek, mire az felsikoltott, majd elrohant. A lény válla megsérült.

Másnap reggel Jani bá a nyomába eredt. Annak a fának az ágai között, ahonnan a teremtmény leugrott, állati maradványokat látott. Követte a lény által hagyott vérnyomokat. Egy dombhoz ért, ahol egy gödör volt, tele csontokkal, és undorító bűz áradt belőle. De Jani bá archívumában nem ez a legérdekesebb história. 1995-ben egy este a férfi kutyája ugatni kezdett, mire ő kirohant, kezében a bicskájával. Az eléje táruló látvány nem mindennapi volt. A bácsi kaukázusi medveölő kutyája elkapta a fanyűvő csuklóját, és megpróbálta a lényt a földre teperni. A férfi szedte le a teremtményről a Berci nevű kutyát, közben pedig a különös vendég eliszkolt. Az öreg nagyon sokat tud a lényről, például, hogy fél a fénytől, és hogy szereti a gombát.

Bátonyterenyén egy iskolai csoport látta 1998-ban. Szorospatakon a helyi ifjúsági táborban pár fiatal figyelmes lett arra, hogy egy vékony, emberszerű alak mászik át a tábort körülvevő kerítésen. Másnap reggel a felügyelő tanárok arra panaszkodtak, hogy valami mozgást hallottak a tábor udvarán, pár szék fel volt borítva, és néhány ruhát elloptak a szárítóról. 2001-ben sátorozók észlelték egy éjszakai túra során. Miután rávilágítottak, elfutott. 2007-ben Heréd közelében sétálgatott egy kukoricás mellett, majd ugyanitt egy évvel később egy fültanú a hangját hallotta, később pedig egy emlős félig elfogyasztott tetemét is megtalálta. Mint az lenni szokott, a fanyűvőé az érdem. 2008-ban Pécel közelében látták. Pécel valószínűleg a kedvelt helyei közé tartozik, ugyanis 2011-ben kétszer is felbukkant a közelében. Egyik alkalommal egy fasor szélén sétálgatott, a másodiknál két fiatal észlelte, de mindkét alkalommal rémülten elfutott a fehér majom.

Hárman - egy apa, a fia és a fiú barátja - a Mátraterenye melletti erdőben kempingeztek. Hajnali négy felé zajt hallottak kintről, fél öt felé pedig az a valami megpróbált bejutni a sátorba. Az egyik fiú kinézett a sátorból, és egy emberszerű kreatúrát vett észre. A gyerek azonnal felkiáltott, mire az apa kiugrott a sátorból, majd megragadta hátulról, és arrébb rántotta a fanyűvőt. Az állat hátraesett. A két srác elkezdte dobálni a lényt. A teremtmény megrémült, berohant az erdőbe. A tanúk leírása szerint a támadó 180 centiméter magas lehetett. A szőre piszkosfehér, a testarányai nyurgák, az ujjai pedig hosszúak. Az arca egy majoméra hasonlított.

A feltevések száma gyarapodik, de sajna természetfelettire nemigen gondolnak.

• Emberelőd: a jégkorszakból maradt fenn, hosszú szőre elrejtette a hóban, és megvédte a hidegtől, a hosszú végtagjai pedig segítik a közlekedést. Mivel a hótakaró olvadni kezdett, a lénynek vándorolnia kellett a magasabb, hidegebb pontok felé, de a 20. századi tátrai erdőirtások miatt elvesztette a fő élőhelyeit, és délebbre szorult, a Mátrába.
• Egzotikus majom: az állatkertből szökött meg, vagy egy reptéri hiba miatt itt ragadt. Viszont mivel a különleges majmócák nem szeretik a hideget, nehéz elképzelni, hogy ennyire alkalmazkodott volna, azt meg végképp kizárnám, hogy a hazai celebek egy 2 méteres kiskedvencet csempésztek be.
• Vándorló: eddig ismeretlen emberszerű főemlős, aki Ázsiából halad Európa felé. Megállja a helyét, mert Ázsiában is többen látták (aztán lehet, csak irigyek voltak a mi jetinkre).
• Száműzött: különleges genetikai betegségben szenvedő gyermek volt, de a sok bántalmazás miatt kivitték az erdőbe meghalni. Ő viszont nem adta fel. Az emlékei miatt retteg az emberektől.
• A kedvencem: sokak szerint csak kitaláció, hazugság az egész :-)