Ha október, akkor Halloween, és ha Halloween, akkor egy maszkos úriember is visszatér...

Halloween - A rémület éjszakája (1978)

1963. október 31-e, Haddonfield, Myers-ház. Egy titokzatos alak egy konyhakéssel lép be a takaros kis házikóba. Felmegy az emeletre, ahol megpillant egy csinos, hiányos öltözetű lányt. A kés hirtelen felemelkedik, és a kéz lecsap. Aztán még egyszer. És még egyszer. Majd az alak lesiet a földszintre, kirohan az ajtón, ki a járdára. A kamera vált, elhagyjuk a belső nézetet, és kiderül, kit követtünk eddig: Michael Myerst, egy hatéves kisfiút. A lány a nővére... Volt. Egy kocsi gurul a ház elé, amiből Michael szülei szállnak ki. Nem láttak semmit, de tudják: nagy a baj. A kisfiú katatón állapotban mered a kamerába.

Myerst elmegyógyintézetbe dugják, távol a külvilágtól. Kezelőorvosa, dr. Loomis (Donald Pleasence) nem akarja meggyógyítani. Tudja, hogy Myers maga a megtestesült gonosz. Örökre a négy fal között akarja tartani, de a legjobb lenne inkább kivégezni. Myers azonban nem így gondolkodik: napra pontosan 15 évvel később úgy dönt, hogy megszökik az intézetből. Elköt egy kocsit, amivel visszatér Haddonfieldbe, hogy jól megbüntessen néhány rossz erkölcsű fiatalt...

A Halloween horrortörténeti mérföldkő (még akkor is, ha egyesek szerint nem ez az első slasher: valaki A texasi láncfűrészesre, vagy a Fekete karácsonyra szavaz): a sikolykirálynő vagy éppen a final girl fogalma ekkor került be a horror nagylexikonába, és ha nincs Myers, nem indul be a csöcsös tinilányokat felkoncoló maszkos elmebetegek - Jason, Freddy Krueger, és még sorolhatnám - '80-as évekbeli, szintetizátor-pötyögéssel kísért hulláma. És most visszatérnék bekezdésem első mondatához: a Halloween hivatkozási alap, megkerülhetetlen horror - még akkor is, ha önmagában csak egy mélységesen középszerű cucc.

John Carpenter már a Halloween előtt is készített néhány filmet, de Myersszel robbant be igazán a köztudatba. Független filmről van szó, ami miatt igencsak alacsony volt a költségvetés: mindössze 300 ezer dollár állt a készítők rendelkezésére. Létezik egy örök érvényű mondás, miszerint csinálhatsz filmet olcsón, de a végeredmény ne legyen olcsó. Sajnos Carpenter nem hallotta ezt a mondatot...

Az író-direktor-zeneszerző-atyaúristen emígy gondolkodott: "kevés pénz áll rendelkezésemre, úgyhogy nem a trükkökkel, hanem a hangulatkeltéssel fogom lenyűgözni a nagyérdeműt". És bele is kezd játékába: Myers megérkezik a városba, majd felfigyel pár fiatalra, akik között ott van Laurie, azaz Jamie Lee Curtis, akit azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni (A Sikolykirálynő!). Myers tovább autókázik. Követi őket, néha messzebbről, néha közelebbről. Elbújik egy bokor mellett, majd kilép mögüle. Mintha csak a megszáradt ruhákat szeretné leszedni, megjelenik Laurie-ék kertjében. A lány kipillant az ablakon. Meglátja a mumust. Elnéz, majd visszapillant. Myerst már nem találja ott. A híres szintizene, amelyet a rendező saját kezűleg komponált, elhalkul, hogy egy váratlan pillanatban újra erőre kapjon.

Amennyiben azt hiszed, hogy ez a játék csupán 15-20 percig fog zajlani, akkor először is mosakodj meg, frissítsd fel az elméd, és miután rájöttél, hogy már láttad ezt a filmet, és tudod, mit fogok írni, szégyelld magad. Persze ha még nem volt szerencséd a fimhez, nincsen semmi teendőd, csak olvass tovább. Szóval Carpenter túlhúzza játékát: a felvezetés majdnem 45 perc, és bár kapunk néhány hatásos jelenetet, a film szép lassan egy elnyújtott rétestésztára kezd emlékeztetni: nem látni a végét, és még csak nem is finom. Ha sokáig nem csapod le a labdát, ha nem következik be egy kioltás, akkor cseszheted az egészet - minden értelmét veszti. Érdekes, Carpenter A dologban már megtanulta a leckét, ott nem fordul elő ez a probléma.

A másik baj az, hogy ekkor már jócskán elkalandozik a figyelmed, és elkezdesz agyalni bizonyos mozzanatokon. Hol tanult meg Myers autót vezetni? A diliházban is működik autósiskola? Hogy talált vissza Haddonfieldbe? Hány órája áll dr. Loomis a sövény mögött? De még mielőtt végképp elunnád magad, megtörténik az első gyilkosság. Aztán a második. Felkapod a fejed, nyelsz egyet, és rájössz: ez kissé gagyi, és valószínűleg már 38 éve is az lehetett... De akkor miért őrültek meg érte az emberek?

Megmondom neked, miért: mert új volt, és minden hülyesége ellenére valami emlékezetes. A Shatner-maszkos Michael Myers kímérten, szexin cammogva felborítja az amerikai kertvárosi idillt, és legyilkolja a fiatalokat. Esze ágában sincs futni: úgyis tudja, hogy az üldözött előbb-utóbb hibázik, ő pedig lecsaphat. Haljon meg, mert csak bulizik, szexel és piál - nem gondol a jővőre. A film viszont, ha nem is szántszándékkal, de gondolt: olyan alapanyagot adott, amelyet (szinte) a végtelenségig fel lehet használni, és amellyel jobb filmeket is lehet csinálni. És csináltak is. Szerencsére.

5/10

(Lewis)

IMDb | mafab

Halloween II (1981)

John Carpenter 1978-ban olyan horrorfigurát és műfaji továbbértelmezést adott a világnak (szerintem sem az volt az első slasher...), hogy borítékolható volt, hogy nem állnak meg egy résznél. A Halloween befejezése is annyi kérdést és nyitott kaput hagyott maga után, hogy kellett egy folytatás. Elvégre hogyan lehetséges az, hogy egy ember egy csomó lövést kapott, majd felállt, és szépen eltűnt? Nézzük, sikerült-e a második résznek megválaszolnia-e ezt a kérdést, és felül tudta-e múlni az elődjét.

A történet, egy kis emlékeztető után, ott folytatódik, ahol az első részben abbahagyták. A rendőrség, miután egy Myersre kísértetiesen hasonlító férfit halálra gázoltak, úgy dönt, hogy az ügyet lezárták. Dr. Loomis azonban meg van róla győződve, hogy nem ért véget a rémálom, és mindenáron jóvá akarja tenni a hibáját, és meg akarja védeni Haddonfield lakóit. Nem is téved, hiszen Michael nagyon is életben van, és be akarja fejezni, amit elkezdett. Laurie után megy a kórházba, ahol annak rendje és módja szerint mindenkit kivégez, aki szerencsétlenségére éppen az útjába kerül. Vajon ezúttal sikerül legyőzni Michaelt, vagy Laurie és dr. Loomis elbukik?

Nos, a legtöbben az első részt tartják az abszolút favoritnak. Persze elismerem, hogy ha nem lett volna, akkor Myers sincsen, és a slasherműfajnak is mérföldkő volt, de lássuk be, elég vérszegényre sikeredett a Halloween, és igencsak rosszat tett neki az idő múlása is. Elég vontatott és lassú a történet, igazság szerint nálam az utolsó fél óra menti csak ment a filmet. Ezzel szemben a második rész tényleg jó lett. Itt aztán nem lehet panasz az unalom miatt. Ebben a részben annyi vért és gyilkosságot kapunk, amennyit csak akarunk. Ráadásul nagyon változatosan oldották meg a szerencsétlenek kivégzését. Itt már a feszültségkeltés is jobban sikerült. Igaz, hogy nem ugrottam fel egyszer sem a székemből, miközben néztem, de azért volt egy-két jelenet, ami feljebb emelte a pulzusszámomat. A színészekre sem lehetett panasz. Donald Pleasence dr. Loomisként ebben a részben a legjobb. Nagyon jól hozza az elkeseredett, dühös dokit, akit gyötör a bűntudat a történtek miatt, és szeretne bosszút állni. Jamie Lee Curtis pedig kellően rémült és zavart, teljesen hitelesen szenved, és egyáltalán nem nyomja fullban a kretént. A sztori is rendben van, bár elég egyszerű, de a sok gyilok kellőképpen kitölti a játékidőt. Ami pedig külön plusz pontot ér, hogy újítani akartak, egy nagyobb csavart is tettek a filmbe, és nem arra törekedtek, hogy mindent egy az egyben lemásoljanak.

Viszont semmivel sem jutottunk közelebb a nyitva maradt kérdésekhez, sőt egy kissé öngólt is rúgtak a készítők. Most pedig szokásomtól eltérően muszáj lesz spoliereznem.

{spoiler}Tehát mint kiderül, Michael Laurie testvére. Ez tényleg jó fordulat, csak egy baj van vele: eltűnik a karakter misztikussága. Legalábbis engem nagyon összekavartak, hiszen ha Michael egy hús-vér ember, jókora motivációval az ölésre, akkor miért képes feltámadni a halálból, miért akar mindenkit pusztán ösztönből megölni?{/spoiler}

Teljesen más szintre helyezték így a karaktert, és ezzel halálra is ítélték a folytatásokat. Bár az is igaz, hogy itt már nem gondoltak annyira a többi részre, inkább le akarták zárni a sztorit egy megfelelő magyarázattal. Ha így nézzük, akkor még valahogy elfogadható ez a megoldás, elvégre a flm végére kaptunk egy lezárást. Reméljük, tényleg ez motiválta a készítőket és nem az, hogy túl sokat nézték a Birodalom visszavágot…

Sajnos hatalmas hiba, hogy hozzányúltak a zenéhez. Nem változtattak rajta ugyan sokat, de ez is elég volt. Könyörgöm, ha adtok a világnak egy ennyire jó főcímzenét, ami legalább akkora ikon, mint Myers, akkor soha, semmilyen körülmények között ne piszkáljátok meg, vagy legalábbis ne így. Szerencsére a többi résznél ezzel az eggyel már nem volt gond.

Szóval nem kell nagy durranásra számítani, a Halloween II nem lett egy kiemelkedő klasszikus, viszont a korabeli slasher vonalat nagyon jól hozták benne, feszes a tempó, sokkal több a gyilkosság, a helyszín és a sztori is rendben van. Mindent összevetve sokkal jobban sikerült, mint az első rész. Le tudták kötni a figyelmemet, fent tudták tartani az érdeklődésemet és ugyan a világot nem váltották meg vele, de kellőképpen elszórakoztatott.

Pontszámom: 6/10

(eN.Dé.)

IMDb | mafab**
**