Soha nem fogom feladni a reményt, hogy egyszer valaki vászonra viszi Alice Csodaországban történetét, mint horrormesét, ahogy American McGee is kifordította a szürrealista álmot és létrehozta az igazi rémálmot. Kívánságom félig-meddig teljesül a ***2011-es Alyce (Segítő kéz/Alyce Kills)***-szel, de Csodaország csak szimbolikusan jelenik meg.

Soha nem fogom feladni a reményt, hogy egyszer valaki vászonra viszi Alice Csodaországban történetét, mint horror-mesét, ahogy American McGee is kifordította a szürrealista álmot és létrehozta az igazi rémálmot. Kívánságom félig-meddig teljesül a 2011-es Alyce-szel, de Csodaország csak szimbolikusan jelenik meg.

Alyce (Jane Dornfeld) és Carol (Lewis Carroll utalás természetesen) elválaszthatatlan barátnők. Míg előbbi kissé antiszociális, barátnője sokkal szabadabban éli az életét, nyitott és nagyszájú, mintha a lány önfeledt énje lenne. Egy átivott és drogozott éjszaka után Carol leesik a tetőről és összetöri magát. Alyce kálváriája és útja a rémálmokba pedig ezen a ponton veszi kezdetét, és még sem áll egészen az őrületig.

Számomra egyértelmű volt az Alice Csodaországban analógia, szinte az összes karakter felbukkan, csak szimbolikusan, sejtetve, de egyértelműen. Csodaországot átültették a valóságba, az alkohol és drogok világába. Alyce nem tudja feldolgozni a tragédiát, amit lehetséges, hogy ő okozott (American Mcgee utalás) ezért követni kezdi a Fehér Nyulat, ami nem más, mint a kokain és más drogok, hogy elmeneküljön a bűntudat elől és beleessen a „nyúl” legsötétebb üregébe.

Munkájában sem teljesít jól az egyre inkább magába és őrületébe zárkózó nő, ezen bizarr látomásai sem segítenek. Carol kísérti álmaiban és ébren is, minden félelmét és bűntudatát megtestesíti, ő a Szív Királynő. Alyce a drogokban keresi a megoldást, de pénz hiányában testi szolgáltatásait kell felajánlania Rex-nek, a dílernek. A drogbarlang a tea-parti analógiájára épült, a díler maga a Bolond Kalapos, két oldalán pedig Április Bolondja és a narkolepsziás (!) Egérke megfelelője is feltűnik. A nő egyre jobban süllyed a nyúl üregébe és a tébolyba, lassan már a gyilkosság sem áll tőle messze…

Miközben néztem a filmet egyre inkább biztos voltam benne, hogy igen, ez egy olyan Alice Csodaországban feldolgozás, amire igazán vágytam, annak ellenére, hogy Csodaország nem, mint grandiózus látványvilág jelenik meg, arra még várnom kell. A képi világ igazán nyomasztó, a színek és képsorok rémálomszerűvé teszik a filmet, és könnyen megjelenítik Alyce tébolyát. A rendező, Jay Lee igazi trash filmekért volt felelős, mint a Zombi sztriptíz. Ebben az esetben szerintem minőségi munkát végzett, egy abszurd, groteszk horrort készített, ami szerintem igazán szórakoztató és ajánlani tudom mindenkinek, főleg Csodaország rajongóinak.Soha nem fogom feladni a reményt, hogy egyszer valaki vászonra viszi Alice Csodaországban történetét, mint horror-mesét, ahogy American McGee is kifordította a szürrealista álmot és létrehozta az igazi rémálmot. Kívánságom félig-meddig teljesül a ***2011-es Alyce (Segítő kéz/Alyce Kills)***-szel, de Csodaország csak szimbolikusan jelenik meg.

Alyce (Jane Dornfeld) és Carol (Lewis Carroll-utalás természetesen) elválaszthatatlan barátnők. Míg előbbi kissé antiszociális, barátnője sokkal szabadabban éli az életét, nyitott és nagyszájú, mintha a lány önfeledt énje lenne. Egy átivott és drogozott éjszaka után Carol leesik a tetőről és összetöri magát. Alyce kálváriája és útja a rémálmokba pedig ezen a ponton veszi kezdetét, és még sem áll egészen az őrületig.

Számomra egyértelmű volt az Alice Csodaországban-analógia, szinte az összes karakter felbukkan, csak szimbolikusan, sejtetve, de egyértelműen. Csodaországot átültették a valóságba, az alkohol és drogok világába. Alyce nem tudja feldolgozni a tragédiát, amit lehetséges, hogy ő okozott (American McGee-utalás), ezért követni kezdi a Fehér Nyulat, ami nem más, mint a kokain és más drogok, hogy elmeneküljön a bűntudat elől és beleessen a „nyúl” legsötétebb üregébe. Munkájában sem teljesít jól az egyre inkább magába és őrületébe zárkózó nő, ezen bizarr látomásai sem segítenek. Carol kísérti álmaiban és ébren is, minden félelmét és bűntudatát megtestesíti, ő a Szív Királynő. Alyce a drogokban keresi a megoldást, de pénz hiányában testi szolgáltatásait kell felajánlania Rexnek, a dílernek. A drogbarlang a teaparti analógiájára épült, a díler maga a Bolond Kalapos, két oldalán pedig Április Bolondja és a narkolepsziás (!) Egérke megfelelője is feltűnik. A nő egyre jobban süllyed a nyúl üregébe és a tébolyba, lassan már a gyilkosság sem áll tőle messze…

Miközben néztem a filmet, egyre inkább biztos voltam benne, hogy igen, ez egy olyan Alice Csodaországban-feldolgozás, amire igazán vágytam, annak ellenére, hogy Csodaország nem mint grandiózus látványvilág jelenik meg - arra még várnom kell. A képi világ igazán nyomasztó, a színek és képsorok rémálomszerűvé teszik a filmet, és könnyen megjelenítik Alyce tébolyát. A rendező, Jay Lee igazi trashfilmekért volt felelős, mint a Zombisztriptíz. Ebben az esetben szerintem minőségi munkát végzett, egy abszurd, groteszk horrort készített, ami szerintem igazán szórakoztató, és ajánlani tudom mindenkinek, főleg Csodaország rajongóinak.

Szerintem: 8/10

IMDb | mafab