Nem vagyok otthon a klasszikus ufótémájú filmekben. A téma maga természetesen mindig is foglalkoztatott, ahogy az emberek többségét, de a róluk szóló filmek annyira nem vonzottak, kivéve egy-két darabot, melyek közül Az asztronauta (The Astronaut's Wife - 1999) abszolút kedvencem.

Nem vagyok otthon a klasszikus ufó-témájú filmekben, a téma maga természetesen mindig is foglalkoztatott, ahogy az emberek többségét, de a róluk szóló filmek annyira nem vonzottak, kivéve egy-két darabot, melyek közül Az asztronauta abszolút kedvencem. Rand Ravich filmje mind anyagilag, mind kritikailag megbukott, a legtöbben nincsenek oda ezért a sci-fi horrorért, aminek az okát én soha nem fogom megérteni.

Spencer Armacost (Johnny Depp) és barátja, Alex Streck a NASA tapasztalt űrhajósai. Egyik útjuk során meg kell javítaniuk egy műholdat, ami felrobban, a NASA pedig elveszti a két férfival két teljes percre a kapcsolatot. Miután a kapcsolat helyreállt az űrhajósok sikeresen visszatérnek a Földre és kisebb orvosi vizsgálatok után hazatérhetnek.

Spencer miután üzleti ajánlatot kap, feleségével Jillian-nel (Charlize Theron) New Yorkba költözik és leszerel. A búcsúztató bulijuk viszont tragédiába torkollik, az űrhajós Alex meghal, melyet agyvérzéssel magyaráznak, felesége pedig a halotti toron öngyilkos lesz.

Jilliant természetesen foglalkoztatja, mi történhetett férjével és barátjával az űrben, miközben elvesztették a kapcsolatot a Földdel. Spencer nem árul el semmit, szóba sem hozza, mintha meg sem történt volna, de alapvetően megváltozott. Feleségéhez való hozzáállása is furcsa lett, szexuális étvágya és verbális-nonverbális agressziója is megnőtt. Miután Jillian megtudja, hogy terhes, ráadásul ikrekkel a filmből egy tulajdonképpeni sci-fi Rosemary gyermeke lesz.

Talán sokan épp emiatt nem szeretik, bár ezt sem értem, hisz a megközelítése az ufó témának igazán eredeti. Szerintem az angol cím, az Asztronauta felesége birtokos-birtok viszonya is a Rosemary gyermeke címére utal. Charlize Theron megjelenése és játéka is nagyon sok ponton egyezik Mia Farrow-éval. Én zseniálisnak tartom, hogy ebben a filmben sem egyértelmű semmi (egészen a végéig), simán lehetne, hogy egy anyaság előtt álló nő depressziós kálváriáját látjuk. Már a fogantatás sem szerelmi aktusként van ábrázolva, szinte erőszak eredménye a terhesség. Jillianban felmerül minden kérdés, ami egy aggódó, sőt rettegő kismamában felmerülhet. Gyermekei apja valóban az a férfi, akibe szerelmes? Mi van, ha születendő gyermeke egy kis (ördög) földönkívüli?

Én nagyon szeretem ezt a filmet, a horrorisztikus elemek mellett drámaian közelíti meg a témát, a feszültséget pedig végig fönt tudja tartani. A színészek hozzák az elvártat, Johnny Depp még karrierje csúcsán volt, Charlize Theron pedig még most is zseniális színésznő. Érdekes, figyelmet fent tartó film, én csak ajánlani tudom!Nem vagyok otthon a klasszikus ufó-témájú filmekben, a téma maga természetesen mindig is foglalkoztatott, ahogy az emberek többségét, de a róluk szóló filmek annyira nem vonzottak, kivéve egy-két darabot, melyek közül Az asztronauta (The Astronaut's Wife - 1999) abszolút kedvencem.

Rand Ravich filmje mind anyagilag, mind kritikailag megbukott, a legtöbben nincsenek oda ezért a sci-fi-horrorért, aminek az okát én soha nem fogom megérteni.

Spencer Armacost (Johnny Depp) és barátja, Alex Streck a NASA tapasztalt űrhajósai. Egyik útjuk során meg kell javítaniuk egy műholdat, ami felrobban, a NASA pedig elveszti a két férfival két teljes percre a kapcsolatot. Miután a kapcsolat helyreállt, az űrhajósok sikeresen visszatérnek a Földre, és kisebb orvosi vizsgálatok után hazamehetnek.

Spencer, miután üzleti ajánlatot kap, feleségével, Jilliannel (Charlize Theron) New Yorkba költözik és leszerel. A búcsúztató bulijuk viszont tragédiába torkollik, az űrhajós Alex meghal, melyet agyvérzéssel magyaráznak, felesége pedig a halotti toron öngyilkos lesz.

Jilliant természetesen foglalkoztatja, mi történhetett férjével és barátjával az űrben, miközben elvesztették a kapcsolatot a Földdel. Spencer nem árul el semmit, szóba sem hozza, mintha meg sem történt volna, de alapvetően megváltozott. Feleségéhez való hozzáállása is furcsa lett, szexuális étvágya és verbális-nonverbális agressziója is megnőtt. Miután Jillian megtudja, hogy terhes, ráadásul ikrekkel, a filmből egy tulajdonképpeni sci-fi Rosemary gyermeke lesz. Talán sokan épp emiatt nem szeretik, bár ezt sem értem, hisz a megközelítése az ufótémának igazán eredeti. Szerintem az angol cím, Az asztronauta felesége birtokos-birtok viszonya is a Rosemary gyermeke címére utal. Charlize Theron megjelenése és játéka is nagyon sok ponton egyezik Mia Farrow-éval. Én zseniálisnak tartom, hogy ebben a filmben sem egyértelmű semmi (egészen a végéig), simán lehetne, hogy egy anyaság előtt álló nő depressziós kálváriáját látjuk. Már a fogantatás sem szerelmi aktusként van ábrázolva, szinte erőszak eredménye a terhesség. Jillianban felmerül minden kérdés, ami egy aggódó, sőt, rettegő kismamában felmerülhet. Gyermekei apja valóban az a férfi, akibe szerelmes? Mi van, ha születendő gyermeke egy kis (ördög) földönkívüli?

Én nagyon szeretem ezt a filmet, a horrorisztikus elemek mellett drámaian közelíti meg a témát, a feszültséget pedig végig fönt tudja tartani. A színészek hozzák az elvártat, Johnny Depp még karrierje csúcsán volt, Charlize Theron pedig még most is zseniális színésznő. Érdekes, figyelmet fenntartó film, én csak ajánlani tudom!

Szerintem: 8/10

IMDb | mafab