Thomas Harris ikonikus alakokat teremtett meg könyveiben, melyekhez valódi sorozatgyilkosok profiljait használta fel. A kollektív tudatba kerüléshez viszont elengedhetetlenek voltak a remek filmes adaptációk és a színészek felejthetetlen alakításai. Hannibal Lecter karakterét még azok is ismerik, akik nem ismerik a könyveket vagy a filmeket, esetleg a sorozatot. Az egyik legösszetettebb és bizarr mód legszerethetőbb sorozatgyilkos-pszichológus azonnal képes magával ragadni az embert megnyerő modorának, kifinomultságának és intelligenciájának köszönhetően. Két másik sorozatgyilkos kézre kerítésében is segédkezett - bár a maga módján -, s ezek közül az első A vörös sárkányban történt.
A klasszikus könyvtrilógia első részéből két mozis adaptáció is született, egy 1986-ban (Az embervadász (Manhunter)) és egy 2002-ben, a könyvvel azonos címmel, már Anthony Hopkins és Ralph Fiennes főszereplésével. Bár mindkét film ugyanazt a cselekményt dolgozza fel, én jobban szeretem az elsőt, mert sokkal jobban illik A bárányok hallgatnak atmoszférájához. A remake-re pedig azért volt „szükség”, hogy Anthony Hopkins méltán elismert alakításával legyen teljes a trilógia.
Will Graham (William Petersen – 1986 / Edward Norton – 2002), a furcsa tehetséggel megáldott gyilkossági nyomozó, aki olyan gyilkosokat kapott el, mint Garret Jacob Hobbs, már visszavonultan él, családjával. Neki sikerült elfognia az Egyesült Államok legveszélyesebb gyilkosát, a kannibál, pszichológus Hannibal Lectert is. Bár megúszta a találkozást a doktorral, élete végéig tartó sérüléseket szenvedett, nem csak fizikai értelemben, ezért örökre leszámolt hivatásával. Csakhogy Jack Crawford, volt kollégája felkeresi, hogy segítsen újra az FBI-nak, mert egy olyan sorozatgyilkos szedi áldozatait, akinek nyomát sem lelik, és nagyon úgy tűnik, hogy tevékenységének köze van a hold járásához, így nincs sok idejük.
Will vonakodva bár, de elfogadja a munkát, és újra beleveti magát az őrületbe. A gyilkost a sajtó Csorbafogúnak/Fogtündérnek nevezi, mivel áldozatait összeharapdálja. De nem ez az egyetlen ismertetője, tükörszilánkokat helyez áldozatai szemüregébe és szájába, hogy az azokon megcsillanó képmását láthassa, és így áldozatai is láthassák az ő átváltozását a Nagy Vörös Sárkánnyá. Bár Will meg van áldva egy fejlettebb empatikus érzékkel, melynek segítségével sokkal könnyebben beleéli magát a történtekbe, illetve a gyilkos szemszögébe, ebbe az ügybe még az ő foga is belecsorbul, így fel kell keresnie nemezisét, Doktor Lectert (Brian Cox - 1986 / Anthony Hopkins - 2002), hogy segítsen neki megérteni a gyilkost és annak metamorfózisát.
Nem sokban tér el a két film egymástól, illetve a könyvtől, csupán más az ütemezésük és a hangulatuk, illetve a végkimenetelük. Az embervadászban még nem kapott olyan jelentős szerepet Lecter karaktere, ahogyan még a könyvben sem. Anthony Hopkins tette feledhetetlenné a sorozatgyilkost és indította útjára a Lecter-kultuszt. A nagyobb különbség a két adaptáció között a Csorbafogú, azaz az új verzióban már Fogtündér, Francis Dollarhyde (Tom Noonan – 1986 / Ralph Fiennes - 2002). Az embervadászból teljesen kimaradt Dollarhyde gyermekkora és múltja, ami az új változatban lényeges szegmens volt, és árnyalta a karaktert. Talán emiatt is gondolom, hogy az eredeti filmben sokkal ijesztőbb a gyilkos, hisz nem tudunk róla semmit szinte, csupán azt, hogy át akar változni és brutális kegyetlenséggel gyilkol.
Első megjelenése várat magára, de mikor meglátjuk, a vér is megfagyhat bennünk. Vak kolléganőjével, Reba McClane-nel (Joan Allen – 1986 / Emily Watson – 2002) való viszonya is inkább a remake-ben válik hangsúlyossá. Az, hogy a 2002-es filmben ennyire árnyalták a karaktert, szerintem egy kissé elvett a félelmetességéből és bizarrságából, de természetesen a színészi játék kitűnő volt ott is. Hangulatában nyomasztóbb Az embervadász A vörös sárkánynál, kissé sötétebb színeivel és slasherszerű zenéjével inkább hasonlít A bárányok hallgatnakhoz. A vörös sárkány szerintem már kicsit túlságosan is hollywoodi lett, akciódúsabb, míg elődje inkább a lassú folyású őrület híve. Mindkét alkotás remek krimithriller, és lelkesen tudom ajánlani megnézésüket, valamint a könyv elolvasását!
Szerintem: