Folytatjuk Jegroth-ess novelláját (köszönet ezért a részért is), a szerző elmondása szerint "néhány szenzációs valós dokumentum is került bele, valós személyekkel, valamint személyes tapasztalat is!" De nemcsak emiatt érdekes a mostani epizód, ugyanis egy izgalmas cliffhangerrel zárul majd. (Korábbi részek: 1., 2., 3.)

Ha Martin mindig is szót fogadott volna, nem venne levegőt többé.

Türelmetlenül szorongatta az összegyűrt papirost a kezében, s a megfelelő alkalomra várt. Egyedül volt a cellájában, társát épp egy fertályóra múlva kísérték ki a Koponyataposók, fel egyenesen a Nagy Eldricht irodájába. A nő súlyos agykárosodási tünetekkel rendelkezett, s ezt nem átallott a világ tudtára adni, ocsmány perverziók kíséretében. Naná, hogy a főorvos úr irodájában a helye. Martin nem akarta tudni, hogy a nő miket fogyaszt el szabadidejében, amik nemrég még a hátsó fertályából türemkedtek ki, inkább közelebb ment a rácsos ablakhoz. A kintről pislákoló holdfény vékony sugara alig volt elég, hogy kibogarássza a betűket, ezért nagyon meg kellett erőltetnie vérágas szemeit.

Bár Nagy Eldricht szigorúan kikötötte, hogy csak akkor olvassa el, ha már elment innen, de ez most mit számít. Egyedül van, és ez az utolsó napja itt, s ilyenkor minden megengedett.

Kiderült, hogy két papír volt egymásba gyűrve. Martin attól rettegett, hogy a saját kivégzéses rendeletét tartja a kezében, de félelme hamar eloszlott. Az egyik papíron egy lakcím állt: MareTown, Sir William "Salamander" Sandman, Piercing a Peacemakerbe utca 666. Munkát ajánl, koszt s kvártély egy életen át, a korrekt szolgáltatás fejében.

Szép. Miféle alak lakhat egy ilyen hülye címen, s miféle szolgáltatást kér eme fejedelmi fizetség fejében? Martin úgy képzelte, hogy először hazatér, s meglátogatja szüleit, elvégre régóta nem járt náluk. Bár azon is gondolkozott, hogy azután mit fog ott kezdeni a faluban, ilyen hírnévvel, hogy frissen szabadult a diliházból, ráadásul ha ennek okán még édes szülei is lemondtak róla?

Eme gondolatokat félresöpörve vette elő a másik papírt is, melyen már hivatalosan nyomtatott betűk voltak, s úgy tűnt, hogy egy könyvből vagy valami mappából tépték ki. "Csonkításos, kasztrációs álmok és ezek elemzése", ez állt a lap tetején. Úgy. Szóval Eldricht mégis hülyének néz, és azt hiszi, álmodtam az egészet. Martin tovább olvasta a lapot.

Gyermek neve: Norbert W.
Kora: 7
Családi állapot: zavaros, nem harmonikus. A házasság boldogtalan, az apa barátnőt tart, s éjszakánként gyakran kimarad. Az anya nem akar válni, féltékenység környékezi, ezt a fiún keresztül mutatja be. A lakásban meztelenül járkál az apa előtt.
Tünetek: a fiút rémálmok gyötrik, beszámolójában egy szörnyről beszél, aki őt üldözi, s az ollóival ártani akar neki. Az anya minden éjjel a gyermek sikítására ébred, gyakran találja a sarokban, s könyörög, hogy "ne vágj, ne vágj!" Negyedóra szükségeltetik a gyermek lenyugtatására.
Diagnózis és annak kezelése: negatív családi háttér, a súlyos trauma elkerülése érdekében sürgős változtatás szükséges.

Gyermek neve: Barbara K.
Kora: 5
Családi állapot: látszólag harmonikus.
Tünetek: A kislány egy mesebeli hercegről álmodik, a beszámoló alapján az álmodónak ismerős a személy. Az idilli képet egy árnyék rontja meg, aki egy ollóval levágja a herceg lábát, és vérrel fröcsköli tele a palota termét. A királyfi ezután cipővé változik(?).
Diagnózis és annak kezelése: női álombéli szimbólumok, jelképek, motívumok. A gyermek kinövi.

Gyermek neve: Márton W.
Kora: 4
Családi állapot: átlagos. Gyakori veszekedések éjszaka a szülők közt.
Tünetek: A fiút rémálmok gyötrik, reggelenként bevizel, izzadt, a szíve vadul kalapál. Álmában a szüleit látja holtan, s egy fekete rém, az elbeszélése nyomán csontváz vagy kabát(?), rendszeresen, súlyosan bántalmazza. A fejét veri a falba, dobálja őt, veri őt. A rém közben vékony, visító hangon ordít vele. A fiú meg van győződve arról, hogy a rém olyan ruháknak parancsol, amelyek életre kelnek, s szintén az életére törnek. A bántalmazások során a fiú gyakran szédül, és iszonyú fájdalmat érez a gerincében. Márton a rémet olykor valamilyen királynak titulálja.
Diagnózis és annak kezelése: egyszerű, kora gyerekkori rémálmok, konzultálás szükségeltetik egy gyerekpszichológussal.

Az egyik beteg hangosan felhorkant. Martin összerezzent, fülelt. Miután visszaállt a csend, gyorsabb tempóban olvasta a lapot. Négyéves, rémálmok, levágta. Ötéves, rémálmok, ollóval levágta. Kilencéves, rémálmok, levágta. Huszonnyolc éves asszony, rémálmok, elvetélt. Álmában egy kalapos szellemet látott, s ollókra jellemző hangokat hallott. Harminchárom éves asszony, elvetélt, álmában valami a gyomrában matatott. Tízéves, rémálom, az anyja szobájából fura hangokat hallott, beszámolója alapján "csámcsogást, mint amikor a disznó fogyasztja a moslékot". Ismeretlen korú anyuka, öngyilkosságot követett el. A testén mély vágásokat találni, az eredmények alapján saját magát vagdalta szét egy olyan eszközzel, melyet a Rendfenntartók s a Hullaöltöztetők nem találtak a helyszínen. Kiderült, hogy a nő napokkal ezelőtt vesztette el kisbabáját.

Martin elméjében valami ismerős érzés kezdett eluralkodni. Valami, amit már rég érzett. Valami, ami régen volt... A lap alján lévő, immár kézzel írt szöveg Nagy Eldricht kézírásának benyomását keltette:

"Állítsd meg!"