Ma egy alig ismert, japán különlegességet hoztam Nektek, a 2003-as 2LDK-t, melyet Yukihiko Tsutsumi rendezett, egyetlen helyszínen, két színésszel, a játékidő pedig csupán 69 perc. A 2LDK cím nem mást takar, mint a kiadó ingatlanok leírását, azaz a helyszínünk egy lakás, melyben 2 hálószoba, nappali, ebédlő és konyha van - de ilyen címmel mégis mit várhatunk egy horrortól?

Két fiatal lány egy éjszakára ugyanazon lakásba kerül, mivel mindketten ugyanannak az ügynökségnek a kliensei, mindketten színésznők szeretnének lenni, és a nagy áttörést jelentő film főszerepére mindketten pályáznak. Míg kiderül, hogy melyikük jut tovább a válogatáson, a rendező lakásában tölthetik az éjszakát. Nozomi (Eiko Koike) visszafogott, szerény teremtés, akinek eddig nem igazán jött össze semmi, sem a magánéletben, sem a karrierben, számára tényleg ez a darab jelentené az áttörést, és végre nem kellene másoktól függnie. Rana (Maho Nonami) már sokkal talpraesettebb, céltudatos, magabiztos nő, aki már túl van apróbb-cseprőbb munkákon, volt már modell, vígjátékszínésznő, de még neki sem sikerült igazán befutnia, és még saját lelkiismeretével is el kell számolnia, hogy miket meg nem tett álma elérésének érdekében. A két lány szemmel láthatóan nincs oda egymásért, személyiségük tűz és víz, de persze a közös cél, illetve az illem miatt nem mondják ki nyíltan véleményüket. Csakhogy miután Rana begyógyszerezi magát, és ráiszik, eldurvul a helyzet, eleinte csak szavakkal bántják egymást, majd elcsattan pár pofon, aztán még egy láncfűrész is előkerül.

Műfajilag hivatalosan horrorvígjáték besorolást kapott, de szerintem ez inkább horror, szarkasztikus, cinikus dialógusokkal, illetve belső monológokkal, hiszen a film feléig inkább a szereplők ellentmondásait hallgathatjuk, hogy mi az, amit hangosan mondanak ki, és mi az, amit csak gondolnak a másikról. Ezek a párbeszédek eléggé szórakoztatóak, mert igazán kiéleződik a két nő közötti féltékenység, irigység és az aljasabbnál aljasabb gondolatok, amik csak saját maguk szórakoztatására cikáznak a fejükben, a másik rovására. Lassanként persze megkezdődik a játszmázás, az övön aluli beszólásaikkal, a film második felében pedig egy nagyon kisarkított, nagyon erőszakos kínzást láthatunk, mivel hőseink úgy gondolják, majd ők maguk eldöntik, ki jut tovább a válogatáson: amelyikük túléli.

A rövid játékidő nem hátrány, mivel a történetbe tényleg ennyi fért bele, és a cselekmény egy éjszakát ölel fel, amiben tényleg minden megtörténik, amit két, szinte már megtébolyodott nő véghez tud vinni egymással szemben. A színészi teljesítmény korrekt, főleg Maho Nonami alakítása. A költségvetésen érződik, hogy nagyon alacsony, de ettől függetlenül nem váltak a jelenetek amatőrré. Összességében egy szórakoztató film a 2LDK, amiben pozitívan csalódtam, és tudom is ajánlani, egy órás agymenés, egy kis öniróniával megfűszerezve.

Egyébként én örülnék, ha készülne egy amerikai remake, két nagyon ismert színésznővel.

Szerintem: 6/10

IMDb | mafab