Vajon hogyan sikerül egy horror, amiben összeeresztenek egy átkot, szellemeket és egy vámpírt, és nem az American Horror Story egyik évadáról van szó? A 2013-as kínai Hullamerevség (Rigor Mortis/Geung si) az előzetesével fogott meg igazán, s bár sokat kellett rá várni, végre meg tudtam nézni, a végeredmény pedig egy igazán érdekes film lett.
Yau (Anthony Chan) színészként kereste a kenyerét, de egy csúnya válást követően elköltözött a családjától, és egy lepusztult bérházban keresett szállást, melynek háziura a tömb aljában kifőzdét vezet. Nem a szállásért jött a házba, hanem azért, hogy öngyilkos lehessen, de mikor éppen kilehelte volna a lelkét, rendkívül furcsa jelenségnek lett tanúja: valami entitás megpróbálta megszállni, melynek következtében hatalmas erőre tett szert, de éppen időben a háziúr megmentette az életét, és elűzte az ártó szellemet.
Az esetet követően Yau szépen lassan elkezdett ismerkedni a ház lakóival, egy furcsa nővel, aki retteg a szobától, melyben a férfi lakik, a nő albínó gyermekével, a ház kedvenc lakójával, Mui nénivel (Hee Ching Paw), aki varrónőként dolgozik, és férjével, a kissé kelekótya biztonsági őrrel, egy fekete mágiában jártas pappal és a kifőzde szakácsával, a háziúrral, akinek felmenői generációkon át vámpírvadászok voltak. Sajnos egy baleset következtében Mui néni férje lezuhan a lépcsőn, és meghal, de mivel felesége nem tudja elereszteni, a fekete mágus segítségét kéri az újjáélesztésben, amihez szükség van a Yau szobájában tanyázó, átok miatt ott ragadt szellem ikerpárra, hollóra és szűz vérre, de a végeredmény következményeire, miszerint egy hihetetlen erős vámpír éled újjá, senki nem volt felkészülve.
Az ismertetőt olvasva gondolom, mindenki egy káosznak tartja a kész filmet, amibe minden misztikus elemet belezsúfoltak, de szerencsére erről szó sincs. Habár sokáig próbáltam elemezgetni, hogy miről szól a film, miközben néztem, feladtam, és vártam, hogy majd a végén remélhetőleg összeáll, és szerencsére így is lett, köszönhetően annak, hogy egy teljesen új vámpírmitológiát ismerhettem meg, melyhez nem a harapás és a vér szükségesek. A kivitelezés tekintetében nagyon hangulatos a horror az első perctől kezdve, hideg színekkel operál, végig rendkívül nyomasztó, s bár a szellemek szerintem túl vannak effektezve, a vámpír látványa tökéletes és félelmetes. Annak ellenére, hogy nem az én általam kedvelt, kifinomult, intelligens, de ijesztő vérszívót mutatták be, hanem az állatias, marcangoló szörnyet, nagyon jó munkát végeztek a készítők. Egyedül egyetlenegy szálat nem bontottak ki, azt, amelyikből a baleset adódott, de mivel annyira kulcsfontosságú szerepe nem volt, nem is akkora baj. Összességében nem egy tökéletes horrort láttam, de atmoszférájában, látványában lenyűgözőt, és témáját tekintve újdonságnak hatott, mindezek fényében pedig mindenkinek tudom ajánlani!
Szerintem: 6/10