Hideo Nakata megreformálta a japán, de valahol az egész horror műfaját, a mára már abszolút kultuszfilmjének számító Ringujával, megteremtve a horrorikonná nőtt fekete hajú kislányt, aki a TV-ből mászik ki, Sadakot/Samarát. Viszont nem csak A kör megálmodása köthető a nevéhez, hanem a 2002-es Sötét víz (Dark Water/Honogurai mizu no soko kara) is, melyből szintén készült egy amerikai változat, 2005-ben. A filmet, annak ellenére, hogy nem egy tökéletes alkotás, hihetetlenül ijesztővé teszi a tény, hogy 11 évvel a megjelenése után történt egy szinte pontról pontra a látottakkal megegyező haláleset, eltűnés, ami máig az egyik legrejtélyesebb esetek között van számon tartva. Elisa Lam vérfagyasztó esetét podcast adásban tárgyaltuk ki.

Hideo Nakata megreformálta a japán, de valahol az egész horror műfaját, mára már abszolút kultuszfilmjének számító Ringujával, megteremtve a horror ikonná nőtt fekete hajú kislányt, aki a TV-ből mászik ki, Sadakot/Samarát. Viszont nem csak a Kör megálmodása köthető a nevéhez, hanem a 2002-es Sötét víz (Dark Water/Honogurai mizu no soko kara), melyből szintén készült 2005-ben egy amerikai változat. A film, annak ellenére, hogy nem egy tökéeltes alkotás, hihetetlenül ijesztővé teszi a tény, hogy 11 évvel a megjelenése után történt egy szinte pontról pontra a látottakkal megegyező haláleset, eltűnés, ami máig az egyik legrejtélyesebb esetek között van számon tartva. Elisa Lam vérfagyasztó esetét podcast adásban tárgyaltuk ki.

Yoshimi Matsubara (Hitomi Kuroki) válását követően, 6 éves kislányával, Ikukoval új otthon után néz, meg is lelik, bár nem éppen a legideálisabb képben; egy lerobbant társasházban vásárolnak meg egy lakást, ami igencsak felújításra szorul. Hogy eltarthassa magát és lányát, új munkát is szereznie kell Yoshiminek, ex férje feltünedezése pedig nem segíti az új élet megkezdésében. Egyre stresszesebb lesz, amit Ikuko is észrevesz, de őt jobban leköti új képzeletbeli barátja, és a ház is izgalmakat rejt számára. Ha nem lenne elég gondjuk, lakásuk is folyamatosan beázik, a felettük lévő lakásból pedig állandó trappolás hallatszódik le, viszont a háziúr szerint senki nem bérli a felettük lévő lakást. Viszont akkor honnan jön az a rengeteg, rossz ízű, büdös, sötét víz?

A történet érdekes, és ötletes, szerencsére a rendező nem teljes mértékben nyúl önmagától, eleinte nem lehet biztos a néző abban, hogy kísértethistóriát néz, vagy egy drámát, ahol az egyedülálló anya lassanként beleroppan a teherbe. Ijesztgetések nem igazán vannak, nem a klasszikus értelembe véve, azért lesz félelmetes a film, mert a hangulat kimondottan nyomasztó és fullasztó, melyet a liftkamera felvételek, és a rendszerességgel előtűnő víz csak fokoz. Az Elisa Lam esetével vonható párhuzam viszont elképesztően hátborzongató, van jelenet, ami szinte majdnem pontos mása, a lányról fent maradt utolsó felvételnek, egynél pedig a főszereplőn ugyan olyan ruha van, mint, amiben Elisát látták utoljára. Valószínűleg véletlen egybeesés, de azért az ember gyomra összerándul.

A színészi teljesítmény korrekt, a kislány sem irritáló, sőt, lehet érte és édesanyjáért aggódni, a történet végkifejlete pedig ázsiaiakhoz méltóan keserédes, kissé szomorkás, ezt pedig én kimondottan szeretem. Viszont vannak logikai buktatók, a csavar leleplezésének tálalása szerintem nem sikerült a legjobban és a lezárás is felvet több kérdést. Összességében úgy gondolom érdemes minden ázsiai horror, kísértethistória kedvelőnek megnéznie, nem fog csalódni ebben a nyugtalanító, nyomasztó horrorban.Hideo Nakata megreformálta a japán, de valahol az egész horror műfaját, mára már abszolút kultuszfilmjének számító Ringujával, megteremtve a horror ikonná nőtt fekete hajú kislányt, aki a TV-ből mászik ki, Sadakot/Samarát. Viszont nem csak a Kör megálmodása köthető a nevéhez, hanem a 2002-es Sötét víz (Dark Water/Honogurai mizu no soko kara), melyből szintén készült 2005-ben egy amerikai változat. A film, annak ellenére, hogy nem egy tökéeltes alkotás, hihetetlenül ijesztővé teszi a tény, hogy 11 évvel a megjelenése után történt egy szinte pontról pontra a látottakkal megegyező haláleset, eltűnés, ami máig az egyik legrejtélyesebb esetek között van számon tartva. Elisa Lam vérfagyasztó esetét podcast adásban tárgyaltuk ki.

Yoshimi Matsubara (Hitomi Kuroki) válását követően 6 éves kislányával, Ikukóval új otthon után néz. Meg is lelik, bár nem éppen a legideálisabb: egy lerobbant társasházban vásárolnak meg egy lakást, ami igencsak felújításra szorul. Hogy eltarthassa magát és lányát, új munkát is szereznie kell Yoshiminek, emellett exférje feltünedezése sem segíti az új élet megkezdésében. Egyre stresszesebb lesz, amit Ikuko is észrevesz, de őt jobban leköti új képzeletbeli barátja, és a ház is izgalmakat rejt számára. Ha nem lenne elég gondjuk, lakásuk is folyamatosan beázik, a felettük lévő lakásból pedig állandó trappolás hallatszódik le, viszont a háziúr szerint annak nincs bérlője. Akkor viszont honnan jön az a rengeteg rossz ízű, büdös, sötét víz?

A történet érdekes és ötletes, szerencsére a rendező nem teljes mértékben nyúl önmagától. Eleinte nem lehet biztos a néző abban, hogy kísértethistóriát néz, vagy egy drámát, ahol az egyedülálló anya lassanként beleroppan a teherbe. Ijesztgetések nem igazán vannak, mármint a klasszikus értelemben véve. Azért lesz félelmetes a film, mert a hangulat kimondottan nyomasztó és fullasztó, melyet a liftkamera-felvételek és a rendszerességgel előtűnő víz csak fokoz. Az Elisa Lam esetével vonható párhuzam viszont elképesztően hátborzongató, van jelenet, ami szinte majdnem pontos mása a lányról fennmaradt utolsó felvételnek, egynél pedig a főszereplőn ugyanolyan ruha van, mint amiben Elisát látták utoljára. Valószínűleg véletlen egybeesés, de azért az ember gyomra összerándul.

A színészi teljesítmény korrekt, a kislány sem irritáló, sőt lehet érte és édesanyjáért aggódni, a történet végkifejlete pedig ázsiaiakhoz méltóan keserédes, kissé szomorkás, ezt pedig én kimondottan szeretem. Viszont vannak logikai buktatók, a csavar leleplezésének tálalása szerintem nem sikerült a legjobban, és a lezárás is felvet több kérdést. Összességében úgy gondolom, érdemes az ázsiai horrorok és a kísértethistóriák kedvelőnek megnéznie, nem fognak csalódni ebben a nyugtalanító, nyomasztó horrorban.

Szerintem: 7/10

IMDb | mafab