A mai film tényleg extrém kategóriába sorolható. Kapcsolódó olvasmányként a Deep Webet tudnám ajánlani, valamint a 8 mm-t és talán még az American Mary is hasonló élménnyel szolgálhat, mint A szem rendezőjének 2004-es, kínai filmje, az Ab-normális szépség (Sei mong se jun).

A mai film tényleg extrém kategóriába sorolható, kapcsolódó olvasmányként a Deep Webet tudnám ajánlani, valamint a 8 mm-ert és talán még az American Mary is hasonló élménnyel szolgálhat, mint a Szem rendezőjének 2004-es, kínai filmje, az Ab-normális szépség (Sei mong se jun).

Jiney (Race Wong) barátnőjével él együtt, tanulmányait pedig egy művészeti iskolában folytatja, díjat díjra halmoz festményeivel, ő még sincs megelégedve. Nem csak fest, hanem fotóz is, de valahogy nem tudja elkapni azt a bizonyos pillanatot, ami szerinte igazán művészi lenne, voltaképpen nem is tudja, melyik pillanat lehet ez. Az ihlet akkor szállja meg, mikor szemtanúja lesz egy autóbalesetnek és hirtelen felindulásból lefotózza a károsultak holttestét. Az eset után nincs megállás, Jiney folyamatosan morbid látomásokat vetít rá a való világra, keresi a vért és a halált, először csak állatokét, majd emberekét is, míg nem ő maga akarja előállítani a tökéletes helyszínt, hogy megörökítse a halál művészetét. Csakhogy túl messzire megy el, ez pedig valakinek feltűnik, Jiney pedig óriási veszélybe kerül.

Nagyon érdekes és bizarr maga a téma, amit a cselekmény megpróbál feldolgozni, viszont amilyen szokatlan, hátborzongató és baljós, olyan felszínesen merenk csak hozzányúlni. Igazából én arra vártam, hogy vagy a túlzásba vitt plasztikai sebészetről fog szólni, vagy a főhős beleőrül a látomásaiba és maga kezdi el „gyártani” a modelljeit és jeleneteit a halálpornó (snuff) filmjeihez. Viszont teljesen más végkicsengése lett a filmnek, ami nem feltétlenül rossz, mert egy furcsa, kifordított Szépség és a szörny vonulat fedezhető fel benne, mégsem gondolom odaillőnek. Szerencsére semmiféle természetfeletti momentum nincs a cselekményben

A főhős gyerekkori traumájának momentuma szerintem kissé érthetetlen, legalábbis a fő cselekmény szempontjából, de nem zavaró, ám a film közepe felé, az ebből kifolyó lelki boncolgatás kissé unalmassá teszi a filmet. A színészek jól játszanak, viszont a karakterek megjelenése nagyon hasonló, és ez számomra okozott némi gondot, mikor gondolkodni kellett, hogy most, akkor kivel is történik, amit látok. Összességében nem rossz film az Ab-normális szépség, a téma jó, a kivitelezéssel sincs gond, csupán jobban belemehettek volna, vagy a végkimenetelt változathatták volna meg.A mai film tényleg extrém kategóriába sorolható, kapcsolódó olvasmányként a Deep Webet tudnám ajánlani, valamint a 8 mm-ert és talán még az American Mary is hasonló élménnyel szolgálhat, mint a Szem rendezőjének 2004-es, kínai filmje, az Ab-normális szépség (Sei mong se jun).

Jiney (Race Wong) barátnőjével él együtt, tanulmányait pedig egy művészeti iskolában folytatja. Díjat díjra halmoz festményeivel, ő még sincs megelégedve. Nem csak fest, hanem fotóz is, de valahogy nem tudja elkapni azt a bizonyos pillanatot, ami szerinte igazán művészi lenne, voltaképpen nem is tudja, melyik pillanat lehet ez. Az ihlet akkor szállja meg, amikor szemtanúja lesz egy autóbalesetnek, és hirtelen felindulásból lefotózza a károsultak holttestét. Az eset után nincs megállás, Jiney folyamatosan morbid látomásokat vetít rá a való világra, keresi a vért és a halált, először csak állatokét, majd emberekét is, mígnem ő maga akarja előállítani a tökéletes helyszínt, hogy megörökítse a halál művészetét. Csakhogy túl messzire megy el, ez pedig valakinek feltűnik, Jiney pedig óriási veszélybe kerül.

Nagyon érdekes és bizarr maga a téma, amit a cselekmény megpróbál feldolgozni, viszont amilyen szokatlan, hátborzongató és baljós, olyan felszínesen mernek csak hozzányúlni. Igazából én arra vártam, hogy vagy a túlzásba vitt plasztikai sebészetről fog szólni, vagy a főhős beleőrül a látomásaiba, és maga kezdi el „gyártani” a modelljeit és jeleneteit a halálpornó (snuff) filmjeihez. Viszont teljesen más végkicsengése lett a filmnek, ami nem feltétlenül rossz, mert egy furcsa, kifordított Szépség és a szörny-vonulat fedezhető fel benne, mégsem gondolom odaillőnek. Szerencsére semmiféle természetfeletti momentum nincs a cselekményben.

A főhős gyerekkori traumájának momentuma szerintem kissé érthetetlen, legalábbis a fő cselekmény szempontjából, de nem zavaró, ám a film közepe felé az ebből kifolyó lelki boncolgatás kissé unalmassá teszi a filmet. A színészek jól játszanak, viszont a karakterek megjelenése nagyon hasonló, és ez számomra okozott némi gondot, amikor gondolkodni kellett, hogy most akkor kivel is történik, amit látok. Összességében nem rossz film az Ab-normális szépség, a téma jó, a kivitelezéssel sincs gond, csupán jobban belemehettek volna, vagy a végkimenetelt változathatták volna meg.

Szerintem: 6/10

IMDb | mafab