Nehéz úgy írni egy filmről, ha már a nézése közben azon gondolkodtam, hogy mikor kapcsolhatom már ki, és az órát lestem folyamatosan… Pedig a japán Előérzet (Yogen) abszolút jó alapötlettel rendelkezik, voltaképpen egy ázsiai Végső állomás, mégsem sikerült  a ziccereket kihasználni a készítőknek, és nemhogy egy közepes, de egy végtelenül unalmas horrort készítettek.

Nehéz úgy írni egy filmről, ha már a nézése közben ezen gondolkodtam és az órát néztem folyamatosan, hogy mikor kapcsolhatom már ki… Pedig a japán Előérzet (Yogen) abszolút jó alapötlettel rendelkezik, voltaképpen egy ázsiai Végső állomás, mégsem sikerült  a ziccereket kihasználni a készítőknek és nem, hogy egy közepes, de egy végtelenül unalmas horrort készítettek.

Hideki Satomi egyetemi tanár családjával utazik az autópályán, de laptopja merülőben van, ezért keresnek egy töltős telefonfülkét, ahol a férfi egy megtépázott újságpapír fecnit talál, melyen saját lány a képét látja a halálozási rovatban, miszerint a kislány tragikus körülmények között halt meg. Hideki ereiben a vér jéggé fagy, nagyon rossz előérzete lesz, mire pedig megfordul az újságban megjósoltak szó szerint megtörténnek. A tragédiába belerokkan a szülő pár, mindkettő új életet akar kezdeni, de mindketten szinte beleőrülnek az ismeretlenbe a rejtélyes újságot követően. Hideki és Ayaka megszállott nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, honnan származik a halálokat megjósló újság és ki készítette.

Az első fél óra kellően nyomasztó, megalapoz a történetnek és izgalomban is tart, csakhogy utána szinte rohamosan zuhan a cselekményvezetés minősége és a fezsültség fenntartása, a félelem szikrája is kiveszik a nézőből. Azzal nincsen gond, ha egy film inkább a hangulattal alapozza meg a rémületet, vagy lassabb folyású a cselekménye, de kellően feszült, hisz Chan wook Park bármely filmjét órákon át tudom nézni, és tőle aztán messze áll a pörgős, jump scare-ekkel teletűzdelt gore horror. Csakhogy az Előérzet esetében még az a minimális atmoszféra is elveszik, az utolsó percekre pedig már bármi történhetne, teljes érdektelenségbe fulladt minden. A színészek korrekten alakítanak, a kivitelezéssel sincs gond, de nem mentik meg a filmet. Természetesen szubjektív a véleményem, és sajnálom is, hogy így le kell húznom a filmet, de persze ez senkit ne tántorítson el a megtekintésétől, hogyha esetleg valaki mégis kedvet kapott, mert lehetséges, hogy másoknak tetszeni fog.Nehéz úgy írni egy filmről, ha már a nézése közben ezen gondolkodtam és az órát néztem folyamatosan, hogy mikor kapcsolhatom már ki… Pedig a japán Előérzet (Yogen) abszolút jó alapötlettel rendelkezik, voltaképpen egy ázsiai Végső állomás, mégsem sikerült  a ziccereket kihasználni a készítőknek és nem, hogy egy közepes, de egy végtelenül unalmas horrort készítettek.

Hideki Satomi egyetemi tanár családjával utazik az autópályán, de laptopja lemerülőben van, ezért keresnek egy töltős telefonfülkét, ahol a férfi egy megtépázott újságpapírfecnit talál, melyen saját lánya képét látja a halálozási rovatban, ahol azt olvassa, a gyerek tragikus körülmények között halt meg. Hideki ereiben a vér jéggé fagy, nagyon rossz előérzete lesz, mire pedig megfordul, az újságban megjósoltak szó szerint megtörténnek. A tragédiába belerokkannak a szülők, mindkettő új életet akar kezdeni, de mindketten szinte beleőrülnek az ismeretlenbe a rejtélyes újságot követően. Hideki és Ayaka megszállott nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, honnan származik a halálokat megjósló újság, és ki készítette.

Az első fél óra kellően nyomasztó, megágyaz a történetnek, és izgalomban is tart, csakhogy utána szinte rohamosan zuhan a cselekményvezetés minősége és a feszültség fenntartása, a félelem szikrája is kiveszik a nézőből. Azzal nincsen gond, ha egy film inkább a hangulattal alapozza meg a rémületet, vagy lassabb folyású a cselekménye, de kellően feszült, hisz Chan-wook Park bármely filmjét órákon át tudom nézni, és tőle aztán messze áll a pörgős, jump scare-ekkel teletűzdelt gore-horror. Csakhogy az Előérzet esetében még az a minimális atmoszféra is elveszik, az utolsó percekre pedig már bármi történhetne, teljes érdektelenségbe fulladt minden.

A színészek korrekten alakítanak, a kivitelezéssel sincs gond, de nem mentik meg a filmet. Természetesen szubjektív a véleményem, és sajnálom is, hogy így le kell húznom a filmet, de persze ez senkit ne tántorítson el a megtekintésétől, hogyha esetleg valaki mégis kedvet kapott, mert lehetséges, hogy másoknak tetszeni fog.

Szerintem: 4/10

IMDb | mafab