Őszintén bevallom, kicsit kezdek belefásulni a rovatba. Mivel megpróbálom tényleg szűrni a filmeket és jókat ajánlani, van, hogy végig sem tudok egyes darabokat nézni, és van, hogy így is becsúszik egy-egy középszerű, de hogy év végéig is kitartson, saját érdeklődésemet is vissza kellett nyernem az ázsiai filmek iránt, ehhez pedig újra a bosszúfilmek között kellett kutakodnom. Nehéz lenne megmondani, hogy Ji-woon Kim melyik alkotása számít az igazi mesterművének, az elképesztően gyönyörű és misztikus Két nővér vagy a hihetetlen kegyetlen I Saw The Devil, mindenesetre a 2005-ös Keserédes élettől (Bittersweet Life/Dalkomhan insaeng) hasonló élményt vártam.

Őszintén bevallom, kicsit kezdek belefásulni a rovatba, mivel megpróbálom tényleg szűrni a filmeket és jókat ajánlani, van, hogy végig sem tudok egyes darabokat nézni, és van, hogy így is becsúszik egy-egy középszerű, de, hogy év végéig is kitartson saját érdeklődésemet is vissza kellett nyernem az ázsiai filmek iránt, ehhez pedig újra a bosszúfilmek között kellett kutakodnom. Nehéz lenne megmondani, hogy Ji-woon Kim melyik filmje számít az igazi mesterművének, az elképesztően gyönyörű és misztikus Két nővér vagy a hihetetlen kegyetlen I Saw The Devil, a 2005-ös Keserédes élettől (Bittersweet Life/Dalkomhan insaeng) hasonló élményt vártam.

Kim Sun-woo (Byung-hun Lee) egy hotelben dolgozik, voltaképpen testőr és bizalmasa a hotel elnökének, az egyik legismertebb maffiacsalád fejének, Baek-nek. Hét éve áll a férfi szolgálatában, magánélete abszolút nincs, a munkának él, magabiztos, eltökélt és kegyetlen, mindenki csak profizmusáról ismeri, Baek pedig legszemélyesebb titkaiba is beavatja. Így kerül sor Sun-woo legújabb feladatára, miszerint, míg ura távol lesz, szemmel kell tartania a férfi fiatal szeretőjét, ha pedig hűtlenségen kapja, vagy végezze ki a másik féllel együtt, vagy azonnal értesítse urát. Sun-woo megismerkedik a fiatal lánnyal, és furcsa érzések kerítik hatalmába, mikor pedig meg kell lépnie a rábízott feladatot, inkább nem teljesíti, ezzel viszont Baek és több maffiacsalád haragját is magáénak tudhatja. Azt viszont megbízói sem feltételezték volna, hogy mire képes a fiatal testőr, ha az életéről és igazságérzetéről van szó.

Tiszta és egyszerű bosszúfilm a Keserédes élet, kevesebb csavarral, mint az I Saw The Devil és inkább a maffialétre koncentrál, bemutatva hogyan zuhanhat valaki az első számú bizalmi pozícióból üldözötté és megvetetté. Érdekes, hogy szerintem mennyivel vérfagyasztóbb az ázsiai alvilág, mint a világ más pontjain, ezt talán Lewis is alá tudja támasztani az Ichi,the killerrel, melyre ebben a filmben is utalnak.

Byung-hun Lee ezúttal sem okozott csalódást, alakítása több mint korrekt, szerencsére az óta már nemzetközi sikerre is szert tett és több amerikai filmben is láthattuk. A Keserédes életben minden megvan, ami engem igazán megfog az ázsiai filmekben, a letaglózó képsoroktól kezdve az eszelősen szép filmzenék és hidegvérű kegyetlen jelenetek paradoxonáig. Nem annyira karizmatikus a film, mint a rendező bevezetőben említett filmjei, de teli van erőteljes jelenettel és természetesen moralizálással, miszerint milyen is az igazi élet, az erkölcsi fontossági sorrend miként alakul. A tempó lassú, és kell nyitottság a témához is, de szerintem abszolút érdemes vele próbát tennie minden bosszúfilm rajongónak.Őszintén bevallom, kicsit kezdek belefásulni a rovatba, mivel megpróbálom tényleg szűrni a filmeket és jókat ajánlani, van, hogy végig sem tudok egyes darabokat nézni, és van, hogy így is becsúszik egy-egy középszerű, de, hogy év végéig is kitartson saját érdeklődésemet is vissza kellett nyernem az ázsiai filmek iránt, ehhez pedig újra a bosszúfilmek között kellett kutakodnom. Nehéz lenne megmondani, hogy Ji-woon Kim melyik filmje számít az igazi mesterművének, az elképesztően gyönyörű és misztikus Két nővér vagy a hihetetlen kegyetlen I Saw The Devil, a 2005-ös Keserédes élettől (Bittersweet Life/Dalkomhan insaeng) hasonló élményt vártam.

Kim Sun-woo (Byung-hun Lee) egy hotelben dolgozik, voltaképpen testőre és bizalmasa a hotel elnökének, az egyik legismertebb maffiacsalád fejének, Baeknek. Hét éve áll a férfi szolgálatában, magánélete abszolút nincs, a munkának él, magabiztos, eltökélt és kegyetlen, mindenki csak profizmusáról ismeri, Baek pedig legszemélyesebb titkaiba is beavatja. Így kerül sor Sun-woo legújabb feladatára, miszerint míg ura távol lesz, szemmel kell tartania a férfi fiatal szeretőjét, ha pedig hűtlenségen kapja, vagy végezze ki a másik féllel együtt, vagy azonnal értesítse urát. Sun-woo megismerkedik a fiatal lánnyal, és furcsa érzések kerítik hatalmába, mikor pedig meg kell lépnie a rábízott feladatot, inkább nem teljesíti, ezzel viszont Baek és több maffiacsalád haragját is magáénak tudhatja. Azt viszont megbízói sem feltételezték volna, hogy mire képes a fiatal testőr, ha az életéről és igazságérzetéről van szó.

Tiszta és egyszerű bosszúfilm a Keserédes élet, kevesebb csavarral, mint az I Saw The Devil, és inkább a maffialétre koncentrál, bemutatva, hogyan zuhanhat valaki az első számú bizalmi pozícióból üldözötté és megvetetté. Érdekes, hogy szerintem mennyivel vérfagyasztóbb az ázsiai alvilág, mint a világ más pontjain, ezt talán Lewis is alá tudja támasztani az Ichi the Killerrel, melyre ebben a filmben is utalnak. Byung-hun Lee ezúttal sem okozott csalódást, alakítása több mint korrekt, szerencsére azóta már nemzetközi sikerre is szert tett, és több amerikai filmben is láthattuk.

A Keserédes életben minden megvan, ami engem igazán megfog az ázsiai filmekben, a letaglózó képsoroktól kezdve az eszelősen szép filmzenék és hidegvérű kegyetlen jelenetek paradoxonáig. Nem annyira karizmatikus, mint a rendező bevezetőben említett filmjei, de teli van erőteljes jelenetekkel és természetesen moralizálással, miszerint milyen is az igazi élet, az erkölcsi fontossági sorrend miként alakul. A tempó lassú, és kell nyitottság a témához is, de szerintem abszolút érdemes vele próbát tennie minden bosszúfilmrajongónak.

Szerintem: 8/10

IMDb | mafab