Alapvetően nem vagyok a remake híve, különösen nem olyankor, amikor szeretem az eredeti filmet. Ettől eltekintve azért meggyőzhető vagyok, még akkoris, ha az eredetiben egy olyan színészek vannak, mint Gregory Peck és Robert Mitchum. Igen, az 1962-es A rettegés fokára van szó, amihez nem akárki, hanem egyenesen a rendezőóriás Martin Scorsese nyúlt hozzá. 1991-ben, vagyis 30 évvel ezelőtt mutatták be a Cape Fear - A rettegés fokát és őszintén mondhatom, ez bizony az egyik, ha nem a legjobb remake evör, ami elhomályosítja az elődjét.

Max Cady egy igazi pszichopata, akit elítéltek és börtönbe került. Ez pedig Sam Bowden, egy kisvárosi védőügyvéd miatt történt. Max 14 évet húzott le a börtönben, ahol semmi más nem éltette csak a bosszú. Értelemszerűen a szabadulását követően Sam Bowden és családja lesz az elsőszámú célpontja és csak az érdekli, hogy az ügyvéd megfizessen azért, amit vele tett.

Nos, mint mondtam, szeretem az 1962-es verziót, de az tény, hogy abban fele annyi feszültség se volt, mint Scorsese verziójában. Először is, a rendező baromi jól árnyalta a képet, itt sem semmi sem fekete és fehér. A gonosz és a jó karaktere között egyáltalán nincsen olyan éles határvonal, mint az eredetiben. Még úgy sem, hogy Max aztán tényleg egy megátalkodott, aljas rohadék. Itt bizony megvan a morális töltet, ami bőven ad gondolkodnivalót. Max, amellett hogy egy gyilkos pszichopata még megszállottan vallásos is, ami pedig ad egy külön élt a történetnek. Az önbíráskodás kerül a történet középpontjában: Sam és Max ugyanazt cselekszik, elvégre a maguk módján ítélkeznek, ez pedig bizony összeköti a vadászt és a vadat.

A karakterek közötti kapcsolati és érzelmi háló is rendkívül bonyolult. Max tényleg a végletekig képes elmenni és a bosszúja kiteljesedéséhez nem fél felhasználni még Sam lányát. Ám ezt nem akárhogyan teszi, ez mutatja meg, micsoda rohadékkal állunk szemben. Egy ilyen film viszont nem tudna működni jó színészek nélkül és bizony ezen a téren is kiemelkedő élményben lehet részünk. Robert De Niro és Nick Nolte párosa briliáns. Nolte itt megint egészen más arcát mutatja és képes elmélyedni a karaktere kettőségében, akit azért csak nem tudunk maradéktalanul szeretni és sajnálni. De Niro meg a csúcson van mellette. Nagyon sajnálom azokat a srácokat, akik a színészt a mostani munkái alapján ismerik (vannak persze üdítő kivételek, mint Az ír vagy a Joker) és ítélik meg. Remélem azért, hogy felfedezik maguknak De Niro-t akkor, amikor tényleg teljesen átlényegül. Nekem az egyik nagy kedvencem, szerintem egy zseni, aki tényleg képes arra, hogy tökéletes alakítást nyújtson és ne őt lássuk, hanem a karakterét. Ahogyan tette ebben a filmben is. Max Cady egy valóságos rohadék, aki igazán aljas és bizony baromi félelmetes. Egy nézésétől megfagy az ereinkben a vér. Érdemes még megemlíteni a fiatal Juliette Lewist is, aki szintén nagyon erős alakítást nyújt és fel tud nőni a két színészóriás mellé úgy, hogy Jessica Lange tényleg csak mellékszereplő lesz mellettük.

Erkölcs, jog, vallás kapcsolata keveredik a filmben, miközben a család is terítékre kerül, de nem csak az elménket dolgoztatják meg. Hitchcock is megnyalná a tíz ujját ettől a suspense élménytől, amit a Cape Fear ad a nézőinek. Rohadt frusztráló és fullasztó az egész. Nagyon aljas és sunyi a cselekmény, ami teljesen magába szippantja a nézőket és nem ereszti őket egyetlen pillanatra sem. A Cape Fear nem egy sima pszichológiai thriller, vagy egy csavaros krimi. Ennek a filmnek van agya és lelke. Nagyon intelligensen, ugyanakkor a zsigerekig hat a nézőire. Ez egy nagyon komplex, elgondolkodtató és igazán feszült alkotás, kiváló színészi játékkal és a filmtörténet egyik legjobb párosával és persze az egyik (ha nem A) legrémisztőbb gonoszával. Rengeteg morális kérdést feszegetnek és nem akarják megmondani a nézőknek, hogy ki mellé álljanak, vagy mit gondoljanak. Ránk bízzák, hogyan ítéljük meg a látottakat. A végjáték is pontosan ezért lett ennyire rohadtul nyomasztó.

Ahogyan Max mondja: "Minden embernek keresztül kell mennie a poklon, hogy elérje a Paradicsomot." Ez a film pontosan erről szól. Nem csupán a karaktereit, hanem velük együtt minket is letaszítanak a pokol legfélelmetesebb, legsötétebb bugyraiba, ahol egy pszichopata a porondmester. Kötelező, időtálló mestermunka.

IMDb | mafab