Sok olyan jó horrort ismerek, amik barlangokban játszódnak. Többről meg is írtuk már véleményünket ezek közül, ilyen a Beneath, A barlang, és ami legközelebb áll jelenlegi cikkünk alanyához, az As Above, So Below. Annyi mindössze a különbség, hogy amaz remek kikapcsolódást nyújt, emez pedig távolról sem.
Fura mód nem az rontja el a filmet, amire elsőre gondoltam volna. Szóval nem Pink szerepeltetése, mert habár én lepődtem meg legjobban, de korrekt munkát nyújtott. A hiba egész másban keresendő, de haladjunk lépésről lépésre!
Főszereplőnk, Victoria egy szerény, leginkább visszahúzódó nő, akinek szöges ellentéte nővére Carolyn, azaz Pink, aki viszont igazi kicsapongó életet ér, méghozzá Párizsban. Mikor Victoria elutazik hozzá, nővére azonnal be akarja vezetni az ottani éjszakai életbe, de nem elégszenek meg egy sarki lebujjal, esetleg egy közönséges diszkóval, nem-nem. Carolyn egyenesen a város alatt meghúzódó katakomba rendszerbe akar menni szórakozni (As Above, So Below - megmondtam), ahol nem teljesen legális, ámde teltházas bulikat tartanak. Victoria persze ellenkezik először, de Carolyn csak magával rángatja, és itt megismerhetjük ezeknek az alvilági buliknak az atyját, Jean-Michelt, aki „kissé” színpadias keretek között mutatkozik be.
Lényeg a lényeg, csaknem 500 kilométernyi alagút tekereg a város alatt, ahova csaknem 7 millió embert temettek, tehát eltévedni nem lenne szerencsés (vajon mi fog kisülni ebből?). Carolyn és húga nem sokkal később már Jean-Michel és annak belső köre mellett találja magát, akik előszeretettel ijesztgetik az ijedős Victoriát. Ez a sztori egyébként annyira kegyetlenül rossz, hogy már én éreztem rosszul magam. Valami őrült szektáról van szó, akik „felneveltek” egy torz gyereket az antikrisztusnak, és idelent tartották a kazamatákban, és még mindig idelent mászkál, szóval… Pff… Ez nagyon gyenge, na de mindegy.
Victoriának ennyi bőven elég, lelép a többiektől, nővére utánamegy, eltévednek, ahogy kell, aztán megjelenik az előbbi sztoriból megismert torz gyerek, csak azóta felnőtt, és megöli Carolynt. Mondjuk, ha őszinte akarok lenni, ez meglepett. Lényeg a lényeg, Victoria visszajut valahogy a buliba, de épp akkor a rendőrök megrohamozzák a helyet, teljes a fejetlenség, a nő meg valahogy elájul… Bahh, a 40. percnél tartunk pillanatnyilag, de már elásta magát előttem az egész. Végül is csak feleszmél, de a helyet lezárták, a kapuk leláncolva, így nincs mit tenni, vissza kell térnie az ötszáz kilométeres alagútrendszerbe, mert az logikus. Persze nem kell attól félnie, hogy magára marad, a gyilkos továbbra is a környéken garázdálkodik, és a nőre vadászik. Izgalmasan hangzik? Pedig nem az.
Habár most elég hosszan beszéltem a történetről, az egész mégis ott bukott meg nálam, hogy unalmas a film. A helyszín nagyszerű választás, de nem hoznak ki belőle semmit, a gyilkosról szóló mese annyira durva akar lenni, hogy komolyan vehetetlen, és érezhető közelsége nem teremt meg semmiféle hangulatot. Végtelenül untam a történetet, de az igazsághoz tartozik az is, hogy egy második alkalommal is sikerült meglepniük a készítőknek. A vége váratlanul ért, lehet csak azért, mert lemondtam már a teljes alkotásról, de mindenesetre az jó húzás volt.
Nincs túl sok szereplő, de ők jól alakítanak, Pink ide vagy oda, ő is jó formát hozott, de Victoria munkája tetszett legjobban. Azt a karaktert, amit ráhúztak, teljesen hihetően és korrekten adja vissza.
Ez azonban nem tudja megmenteni a filmet. Számomra unalomba fulladt, bizonyos kamera-beállítások kifejezetten idegesítettek, a főgonosz előtörténetéről meg már elmondtam a véleményemet. Egy plusz fél pontot a befejezés miatt megérdemel, de számomra bőven elég volt ebből a filmből, sokkal többet vártam volna tőle.
Értékelés: 3.5/10