Manapság már nehéz igazán eredetit alkotni. Elcsépelt frázis, ám mégis van benne igazságtartalom. A mozgókép létezése óta, több, mint száz év folyamán, számtalan történetet meséltek már el nekünk, sokat többször is, más köntösben. Ennyi idő után az ismétlődés, és az egyfajta telítettség még logikusnak is tűnik. Pláne, ha figyelembe vesszük azt, hogy számtalan történet már jóval a film megjelenése előtt is létezett, és ebben a hosszú megelőző időszakban is számtalanszor újra lett mesélve. A horror műfajában is kialakultak a jól ismert történet fajták (csúnyább esetekben klisék), amiket számtalanszor elismételtek már nekünk, ám ezzel nincs is semmi baj, ha a jól ismert receptet kicsit máshogy és újszerűen tudják előadni nekünk, úgy, hogy az ne is rontson a történet alap lényegén. Mindezek fényében azért nem csoda, ha nagy érdeklődés övez egy olyan produkciót, ami tényleg egyedinek tűnik, és sehova sem lehet elsőre bekategorizálni. Az ilyen új jövevényeket mindig nagy érdeklődéssel figyelem, és ezen tulajdonságai miatt figyeltem fel Tilman Singer új filmjére, a Cuckoo című horrorra. A külföldi kritikák elég megosztónak festették le, és az előzetesek sem nagyon tudták pontosan felvázolni, hogy miféle film lehet ez, de érződött belőle valami különös elvontság, ami biztosan nem egy hétköznapi pláza horrort feltételezett. Nos, ez a feltételezés helytállónak is bizonyult, de ez jelentheti is azt, hogy a Cuckoo egy jó film?

A 17 éves Gretchen (Hunter Schafer) akarata ellenére apja, Luis (Marton Csokas), mostohaanyja, Beth (Jessica Henwick) és féltestvére, a kis Alma (Mila Lieu) társaságában a németországi Alpokba költözik egy üdülő létesítményhez. A hely vezetője, Herr König (Dan Stevens), aki egyben Luis és Beth régi ismerőse, örömmel látja a családot, és mindent biztosít a számukra. Még Gretchen-nek is szerez munkát, hogy a lázadó lány tudjon mit kezdeni magával ezen a sivár helyen. Gretchen viszont szívből gyűlöli ezt a helyet és az egész szituációt, és nincs más célja, mint, hogy minél hamarabb leléphessen, és hazamehessen anyja házába az Államokba. Ám, ha mindez nem lenne elég, a lány hamarosan igen különös jelenségekre, és egy ijesztő idegen nőre lesz figyelmes a környéken, aki egy este meg is támadja őt. Egyre biztosabbá válik, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel a hellyel, és Herr König többet tud annál, mint amit elárul.

A Cuckoo minden, de nem egy szokványos horrorfilm. A filmet író és rendező Tilman Singer egy valóban eredeti sztorival állt elő, koncepció szintjén legalább is mindenképp. Spoiler veszély miatt ennél többet nem is szeretnék erről írni, de annyit elmondhatok, hogy a film címe eléggé sokatmondó. Viszont ugye ez csak a sztori mögötti nagy csattanó, de hogy épül fel maga a cselekmény? Viszonylag itt is egy lassabban építkező sztorival van dolgunk, ami kezdetben főleg a karakterekre, és a köztük lévő drámára fekteti a fő hangsúlyt. Sőt, egy jó darabig a Cuckoo tényleg viszonylag jól működik drámaként. Főszereplőnk Gretchen egy olyan lány, akinek a tragédiája teljesen átérezhető, még ha kezdetben eléggé irritálónak is tűnhet a karaktere. Ezt viszont a játékidő előrehaladtával jól sikerül árnyalni, így ez a kellemetlen attitűdje is lassan eloszlik. Alapjáraton egy lázadó tini karakterről van szó, akinek megvannak az ehhez illő tipikus szeszéjei, viszont ez számára meg van spékelve egy olyan helyzettel is, amit a háta közepére sem kíván, nem beszélve a saját tragédiájáról. Egy ilyen hátterű főszereplőt muszáj jól megírni, de még inkább jól eljátszani, különben az egész film iránti érdeklődésünket áshatja alá egy olyan karakter, akinek semennyire sem érdekel a sorsa, de itt szerencsére nem erről van szó. Gretchen egy jól felépített karakter, akinek a jellemét folyamatosan ismerjük meg és értjük meg a játékidő alatt, és végül igazán tudunk szorítani érte. Hunter Schafer pedig kiválóan formálja meg ezt a figurát. Minden rezdülése, fájdalma, haragja, és az a néhány örömteli pillanata is teljesen hiteles és átélhető. Tehát a jó főszereplő pipa, de mi a helyzet a többiekkel? Nos, ott már nem ennyire erős a felhozatal. Gretchen apja és mostohaanyja eléggé papírmasé figurák lettek, akiknek a szerepe szinte annyiban ki is merülnek, hogy ott vannak és kész. Pedig legalább az apa karakterét jobban ki lehetett volna dolgozni, hiszen a Gretchennel való kapcsolata, és az ő közös tragédiájukra való reflektálása elengedhetetlen lett volna. A család legkisebb tagja a kis Alma egy nagyon aranyos és szerethető jelenség, de lényegében ő is inkább katalizátorként van jelen.

Szóval ezzel a szereplőgárdával és drámai helyzettel indulunk. Ehhez adódik még hozzá a fantasztikusan megválasztott környezet. A német erdős hegyvidék egyszerre gyönyörű és nyomasztó. Végtelen szépségével egyszerűen lehetetlen betelni, viszont ehhez társul egy sötét kettősség is. Egyrészt az egész hely teljesen el van szigetelve minden civilizációtól, a családdal érintkező emberek egyedül a környéken dolgozók (Herr König maroknyi alkalmazottja) és az üdülő néhány vendége. Az egész olyan, mint egy szép kis börtön vagy kalitka, ahonnan sehova sem lehet menni. Mindenhonnan, amerre az ember csak ellát, a környéket hatalmas hegyek, és sűrű erdőségek veszik körül. Ez az erdőség pedig az idilli természet mellett az ősi sötét vadon szerepével is szolgál, ugyanis ezen fák között valódi veszély ólálkodik az emberekre, még nehezebbé téve a hely elhagyását. Ez a környezet nagyon jó alapként szolgál a lassan kibontakozó paranoiának, és az ismeretlen rettenet beemelésének. Mivel jó sokáig tényleg nem tudjuk pontosan, hogy mivel állunk szemben, az ismeretlentől és a felfoghatatlantól való félelem is működik egy darabig. Még úgy is, hogy ez az ismeretlen arcot kap a fentebb említett ijesztő nő képében, aki viszont önmagában elég félelmetes jelenség, és mivel jó sokáig nem is tudjuk meg, hogy pontosan mi is ő, és mi a célja (az hamar egyértelmű lesz, hogy valószínűleg nem ember) ez a fenyegető alak szinte végig működőképes is marad.

Persze ezen a szinte tökéletesen elvont, hátborzongató recepten is keletkeznek repedések. Az egyik ilyen első dolog, az maga Herr König karaktere. Dan Stevens egy fantasztikus színész, és az utóbbi években jól láthatóan kezdett elmélyedni a negatívabb szerepekben is, és itt is remek munkát végez, viszont Herr König karaktere szinte fájdalmasan sztereotipikus. Már a legelső megjelenésénél is minden gesztusából, minden megmozdulásából árad, hogy ő itt a főgonosz, a megátalkodott őrült, akinek sötét hátsó szándékai vannak. És végig ezt nyújtja, minden jelenetében. Nem hiszem el, hogy ettől a fickótól Gretchenen kívül senkinek nincs hidegrázása és, hogy van, aki megbízik benne. Ez a csávó önmagában egy kétlábon járó red flag, ráadásul már szinte rajzfilmesen. Épp ezért Herr König jelenléte inkább egy kis komolytalanságot kölcsönöz a filmnek, semmit baljós hangulatot, mert gondolom ez lett volna a cél vele eredetileg. Ezen kívül a filmet önmagában sem tudom őszintén ijesztőnek nevezni. Van pár eléggé hatásos és kellemesen paráztató jelenet benne, de rémálmokat nem fog okozni. És a korábban említett paranoid, nyomasztó terror is lassan elkezd felhígulni, ahogy minél többet megtudunk a fenyegetés forrásáról, és, hogy mi is zajlik itt a háttérben. Maga az ötlet, amiről szó van, az tényleg elég frappáns és eredeti, viszont ezt az aspektust is jobban ki lehetett volna még bontani. És bár a végére már kevésbé lesz félelmetes, viszont a történet továbbra is fenn tudja tartani az érdeklődésünket. Ez pedig mindenképpen egy elismerendő dolog, hiszen miután már a nagyobb leleplezések is megvannak, a karakterek és a sztori még így is tud minket annyira érdekelni, hogy kitartsunk a filmmel a végéig.

A Cuckoo egy nagyon fura film. Mind a sztoriját, mind a megvalósítását tekintve. Emiatt lehet sokaknak nem is fog bejönni. A film első fele még lazán lemegy bárki torkán, de utána nem biztos, hogy sokan maradnak majd a második felére is. Akik meg végig nézik, még azokban is lehet valamennyi elégedetlenség. Ám ez a film így is egy egyedi és különleges élmény, amiből elég keveset kaptunk az utóbbi időben. Épp ezért bűn lenne hanyagolni az idei felhozatalból, és biztos vagyok benne, hogy meg fogja találni a maga közönségét.

IMDb