Ahogy az előző rész cliffhangerében kiderült, nem húzták azzal sokat az időt, hogy Damien tudomására hozzák kilétét. Úgy tűnik, hogy az időhúzás az Antikrisztus szerepének elfogadására fog irányulni, ami az eddig látottak alapján könnyen elképzelhető, hogy kitart az évad végéig.

A történet pontosan ott folytatódott, ahol a második epizód véget ért. Ann Rutledge felfedte Damien számára, hogy miért érdeklődik ennyire iránta, amit Damien elég nehezen fogadott. Mint kiderült, nem csak Annt foglalkoztatja ennyire Damien személye, hanem tagja egy csoportnak, akik szintén figyelemmel kísérik az Antikrisztus életét, és a háttérbe húzódva befolyásolják azt.

Kezd nyilvánvalóvá válni az a tény, hogy nem érdemes túlságosan közel kerülni Damienhez - legyen az baráti vagy ellenséges viszony -, hiszen természetéből kifolyólag rászabadítja a halált közvetlen környezetére, saját akarata ellenére. A heti epizódban a Damien után nyomozó rendőrnek is saját bőrén kellett ezt megtapasztalnia, amikor irodájából hazafele menet találkozott egy rottweilerrel...  Damien nem akarja elfogadni szerepét, még mindig a pozitív tulajdonságok jellemzik leginkább egyéniségét, ami abban is megmutatkozik, hogy az epizódban megment egy metró elé zuhant kisfiút.

Továbbra is azokat a pozitívumokat tudnám kiemelni, amit Levente már leírt az utóbbi két rész kritikájában. A zene határozottan ad egy jellegzetes hangulatot a sorozatnak, ami idézi az 1976-os klasszikust. Barbara Hershey továbbra is zseniálisan alakít, tökéletesen megállja helyét a hátborzongató Ann Rutledge szerepében. Elég valószínűnek látom, hogy Damien az évad végéig nem fogja elfogadni a rá kiszabott Antikrisztus-szerepet, hiszen ahhoz jelentős jellemfejlődésen kellene átesni karakterének, ami véleményem szerint jóval több időt venne igénybe, mint pár epizód cselekménye.

Nagyon remélem, hogy továbbra is tartani fogja ezt a színvonalat, hiszen az eddig látottak alapján azt kell mondjam, van bőven potenciál a sorozatban.