Köztudott, mennyire szeretem a viktoriánus London látképét, s mikor megjelent Szász Attila új filmjének, a Félvilágnak (Demimonde – 2015) előzetese, majdhogynem nyomasztóbb látvány tárult elém a békebeli Budapest képében. Rendkívüli izgalommal fogott el, mikor megtudtam, magyar film készül, egy bizonyos Mágnás Elza-gyilkosságról, és mikor ezt ismerőseimnek elújságoltam, rávágták: „Az utazókosárban Dunába dobott kurtizánról?” Így egyre jobban kezdtem várni a filmet.

Köztudott, mennyire szeretem a viktoriánus London látképét, s mikor megjelent Szász Attila új filmjének, a Félvilágnak (Demimonde – 2015) előzetese, majdhogynem nyomasztóbb látvány tárult elém, a békebeli Budapest képében. Rendkívüli izgalommal fogott el, mikor megtudtam, magyar film készül, egy bizonyos Mágnás Elza-gyilkosságról és, mikor ezt ismerőseimnek elújságoltam, rávágták: „Az utazókosárban, Dunába dobott kurtizánról?”, egyre jobban kezdtem várni a filmet.

1914. január 10-én, két kocsis a Duna-parton, a Margit-híd és a Lánchíd között egy utazóládát talált, melyet, mikor felnyitottak, szörnyű tett tárult a szemük elé: a kosárban, egy, csupán alsóruhát viselő, gyönyörű, szőke nő holtteste volt. A kiérkező helyszínelők lefényképezték az ismeretlen nőt, kinek arcképe másnap a címoldalakon köszönt vissza, s bár eleinte az azonosítás nehézkes volt, kiderült, hogy Turcsányi Emília, vagy, ahogyan a városban ismerték, Mágnás Elza holttestét találták meg. A nyomozás innentől kezdve felgyorsult, kiderítették, hogy Elza Budán lakott, és mostohaöccse szerint rendkívül sok pénzt takarított meg. A házkutatás során, miután átfésülték a fényűző lakást, nem találták meg a nő vagyont érő ékszereit, ezért a gyanú a házvezetőnőre, Kóbori Rózsára terelődött. Eleinte úgy hitték, hogy a házvezetőnőnek két bűntársai is volt, a szeretője Láng Márton, valamint a péksegéd Nick Gusztáv. Rózsa vallomása szerint, a két férfi fojtotta meg úrnőjét, míg őt leküldték cigarettáért, de Nick ezt nem erősítette meg, sőt vallomása felmentette Lángot. Bebizonyosodott, hogy Rózsi és Nick követték el a gyilkosságot, melyet egy héttel előre kiterveltek, a holttestet, az utazóládában pedig az éjszaka leple alatt csempészték ki. Mindkettejüket életfogytiglan börtönbüntetésre ítélték, de Nick harmadolással szabadult és visszatért a polgári életbe.

Turcsányi Emília tót parasztlányként született, majd büféslányként – virslit, vizet, újságot árulva – belépett a fővárosi éjszakai életbe. Későbbiekben prostitúcióba kezdett, innen pedig egyenes út vezetett a Fővárosi Orfeumba, mint szórakoztató kisasszony, ahol megismerkedett Schmidt Miksával. Miksa apjától örökölte meg bútorgyárát, és hatalmas vagyonra tett szert, neki köszönhetjük például az Esterházy-kastélyok berendezését is. A férfi pártfogásába fogadta Elzát, mint szeretőjét, akit haláláig kitartott, biztosítva ezzel fényűző életmódját, az akkorra már „vendégszórakoztató hölggyé” avanzsáló nőnek.

Ezt az izgalmas, és beszélgetési alapot nyújtó témát dolgozta fel idén Szász Attila, Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Kulka János és Döbrösi Laura közreműködésével. Végeredményként pedig nem csak, hogy egy lebilincselő thriller, hanem egy rendkívüli magyar film készült.

Már a nyitójelenet megalapozza a másfél órán át végig kitartó atmoszférát; kicsit koszos, nyirkos, macskaköves, hűvös, ködös Budapest, ahol kiemelnek a Dunából egy ládát, benne egy női holttesttel. Négy nappal előre ugrunk, félvilági közvetítőnk, Kató (Döbrösi Laura) csönget be egy budai lakásba, Kóbor Rózsi (Gryllus Dorka) nyit ajtót, a komorna. Katónak nincs ajánlólevele, mégis megkapja a cselédlányi állást, mivel a konyhán szükség van a dolgos kezekre. Úrnőjét még nem látta, de a lakás berendezése, és a vacsora pompássága, kifinomult ízlésű, jómódú nőről árulkodik. Az első estén megpillantja az úrnőt, Mágnás Elzát (Kovács Patrícia), aki olyan nő, ki, mikor egy terembe lép, az összes szem rászegeződik, finom modorával, humorával, szépségével és önbizalmával azonnal az ujja köré csavar mindenkit, legyen férfi, vagy nő. Nem gonosz, csupán, mint nő sikerre vágyik, törtető és céltudatos, azt pedig, hogy ehhez testét használja, nem csupán egy eszköznek, hanem belépőnek tekinti.

Elza a vacsorán eldönti, itt az ideje, és talán utolsó lehetősége, hogy végre beteljesítse álmát, végre igazán megbecsült nő legyen és a mozgókép világát is meghódítsa. Ehhez a tervéhez szüksége van pénzre, amit majd mecénása, Max (Kulka János) biztosít, rendezőre, producerre és, hogy fiatalságát is megőrizze, az új szobalányt is szárnya alá veszi, akiben lehetőséget lát, egy újabb orfeumi csillag kinevelésére. Ennek csak egyvalaki nem örül: a prűd, feszült komorna, Rózsi.

Nem tudunk semmit szinte a három nőről, négy nap alatt bontakozik ki egy elképesztően összetett, érdeki viszony Rózsi és Elza között, ami Katón keresztül bontakozik ki, akinek köszönhetően beléphetünk a cselédvilágba és a szórakoztató iparba is. Naiv, álmokkal teli lány, akit hidegzuhanyként ér úrnője életvitele, és, mint sokan mások csodálójává válik. Nem úgy a komorna, akinek jelenléte, szúrós pillantása, még akkor is érződik, mikor éppen nincs a szobában, mégis úgy érzi a néző, hogy fürkésző tekintete bárhol ott lehet, egy lépcsőfeljárónál, egy kulcslyuknál, vagy az ajtó nyílásánál. Mint egy sötét árny, úgy telepedik rá az egész házra, és végig érezzük a közte és úrnője közötti feszültséget. Nagyon jól játszanak a színésznők a magyar nyelvvel is, mert már az elején tudjuk – egy-két, mintegy véletlen elszólás következtében, ami külsősnek fel sem tűnik – hogy kapcsolatuk sokkal összetettebb, mint egy főnök, beosztott viszony. Párbeszédekből ismerjük meg a nők múltját, ami döbbenetes, köszönhetően a magyar nyelvnek, amit, mint mérhetetlen fájdalom okozóját használnak.

Egy olyan filmnél, ahol ismerjük a végkimenetelt, sőt már az első percekben látjuk is, nagy sansz van arra, hogy unalmassá válik a cselekmény, de nem a Félvilág esetében. A négy napos betekintés, míg eljutunk a komorna döntéséig elképesztően lebilincselő és izgalmas, maga a döntés pedig vérfagyasztó, és katartikus.

Rendkívüli film készült, melyben világszínvonalú a fényképezés, a díszletek, a jelmezek, és természetesen a színészi játék, Kovács Patícia igazi femme fatale, Gryllus Dorka hihetetlen ijesztő házvezetőnő, Kulka János félelmetes és nagyhatalmú mágnás, Döbrös Laura karaktere pedig azonnal szerethető, mint a szerencsét próbáló cselédlány. Egy dolgot sajnálok csupán, hogy nem láthattam mindezt nagyvásznon.Köztudott, mennyire szeretem a viktoriánus London látképét, s mikor megjelent Szász Attila új filmjének, a Félvilágnak (Demimonde – 2015) előzetese, majdhogynem nyomasztóbb látvány tárult elém, a békebeli Budapest képében. Rendkívüli izgalommal fogott el, mikor megtudtam, magyar film készül, egy bizonyos Mágnás Elza-gyilkosságról és, mikor ezt ismerőseimnek elújságoltam, rávágták: „Az utazókosárban, Dunába dobott kurtizánról?”, egyre jobban kezdtem várni a filmet.

1914. január 10-én két kocsis a Duna-parton, a Margit-híd és a Lánchíd között egy utazóládát talált, melyet mikor felnyitottak, szörnyű látvány tárult a szemük elé: a kosárban egy csupán alsóruhát viselő, gyönyörű, szőke nő holtteste volt. A kiérkező helyszínelők lefényképezték az ismeretlen nőt, kinek arcképe másnap a címoldalakon köszönt vissza, s bár eleinte az azonosítás nehézkes volt, kiderült, hogy Turcsányi Emília, vagy ahogyan a városban ismerték, Mágnás Elza holttestét találták meg. A nyomozás innentől kezdve felgyorsult, kiderítették, hogy Elza Budán lakott, és mostohaöccse szerint rendkívül sok pénzt takarított meg. A házkutatás során, miután átfésülték a fényűző lakást, nem találták meg a nő vagyont érő ékszereit, ezért a gyanú a házvezetőnőre, Kóbori Rózsára terelődött. Eleinte úgy hitték, hogy a házvezetőnőnek két bűntársa is volt, a szeretője, Láng Márton, valamint a péksegéd Nick Gusztáv. Rózsa vallomása szerint a két férfi fojtotta meg úrnőjét, míg őt leküldték cigarettáért, de Nick ezt nem erősítette meg, sőt vallomása felmentette Lángot. Bebizonyosodott, hogy Rózsi és Nick követték el a gyilkosságot, melyet egy héttel előre kiterveltek, a holttestet az utazóládában pedig az éjszaka leple alatt csempészték ki. Mindkettejüket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de Nick harmadolással szabadult, és visszatért a polgári életbe.

Turcsányi Emília tót parasztlányként született, majd büféslányként – virslit, vizet, újságot árulva – belépett a fővárosi éjszakai életbe. Későbbiekben prostitúcióba kezdett, innen pedig egyenes út vezetett a Fővárosi Orfeumba, szórakoztató kisasszony lett. Ott ismerkedett meg Schmidt Miksával. Miksa apjától örökölte meg bútorgyárát, és hatalmas vagyonra tett szert, neki köszönhetjük például az Esterházy-kastélyok berendezését is. A férfi pártfogásába fogadta Elzát mint szeretőjét, akit haláláig kitartott, biztosítva ezzel fényűző életmódját az akkorra már „vendégszórakoztató hölggyé” avanzsáló nőnek.

Ezt az izgalmas és máig beszélgetési alapot nyújtó témát dolgozta fel idén Szász Attila, Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Kulka János és Döbrösi Laura közreműködésével. Végeredményként pedig nem csak hogy egy lebilincselő thriller, hanem egy rendkívüli magyar film készült.

Már a nyitójelenet megalapozza a másfél órán át végig kitartó atmoszférát: kicsit koszos, nyirkos, macskaköves, hűvös, ködös Budapest, ahol kiemelnek a Dunából egy ládát, benne egy női holttesttel. Négy nappal előre ugrunk, félvilági közvetítőnk, Kató (Döbrösi Laura) csönget be egy budai lakásba. Kóbor Rózsi (Gryllus Dorka) nyit ajtót, a komorna. Katónak nincs ajánlólevele, mégis megkapja a cselédlányi állást, mivel a konyhán szükség van a dolgos kezekre. Úrnőjét még nem látta, de a lakás berendezése és a vacsora pompássága, kifinomult ízlésű, jómódú nőről árulkodik. Az első estén megpillantja az úrnőt, Mágnás Elzát (Kovács Patrícia), aki olyan nő, ki mikor egy terembe lép, az összes szem rászegeződik, finom modorával, humorával, szépségével és önbizalmával azonnal az ujja köré csavar mindenkit, legyen férfi vagy nő. Nem gonosz, csupán mint nő sikerre vágyik, törtető és céltudatos, azt pedig, hogy ehhez testét használja, nem csupán egy eszköznek, hanem belépőnek tekinti. Elza a vacsorán eldönti, itt az ideje, és talán utolsó lehetősége, hogy végre beteljesítse álmát, végre igazán megbecsült nő legyen, és a mozgókép világát is meghódítsa. Ehhez a tervéhez szüksége van pénzre, amit majd mecénása, Max (Kulka János) biztosít, rendezőre, producerre és hogy fiatalságát is megőrizze, az új szobalányt is szárnya alá veszi, akiben lehetőséget lát egy újabb orfeumi csillag kinevelésére. Ennek csak egyvalaki nem örül: a prűd, feszült komorna, Rózsi.

Nem tudunk semmit szinte a három nőről, négy nap alatt jelenik meg egy elképesztően összetett, érdeki viszony Rózsi és Elza között, ami Katón keresztül bontakozik ki, akinek köszönhetően beléphetünk a cselédvilágba és a szórakoztatóiparba is. Naiv, álmokkal teli lány, akit hidegzuhanyként ér úrnője életvitele, és mint sokan mások, csodálójává válik. Nem úgy a komorna, akinek jelenléte, szúrós pillantása még akkor is érződik, mikor éppen nincs a szobában, mégis úgy érzi a néző, hogy fürkésző tekintete bárhol ott lehet, egy lépcsőfeljárónál, egy kulcslyuknál, vagy az ajtó nyílásánál. Mint egy sötét árny, úgy telepedik rá az egész házra, és végig érezzük a közte és úrnője közötti feszültséget. Nagyon jól játszanak a színésznők a magyar nyelvvel is, mert már az elején tudjuk – egy-két, mintegy véletlen elszólás következtében, ami külsősnek fel sem tűnik –, hogy kapcsolatuk sokkal összetettebb, mint egy főnök-beosztott viszony. Párbeszédekből ismerjük meg a nők múltját, ami döbbenetes, köszönhetően a magyar nyelvnek, amit mint mérhetetlen fájdalom okozóját használnak.

Egy olyan filmnél, ahol ismerjük a végkimenetelt, sőt már az első percekben látjuk is, nagy sansz van arra, hogy unalmassá válik a cselekmény, de nem a Félvilág esetében. A négynapos betekintés, míg eljutunk a komorna döntéséig, elképesztően lebilincselő és izgalmas, maga a döntés pedig vérfagyasztó és katartikus. Rendkívüli film készült, melyben világszínvonalú a fényképezés, a díszletek, a jelmezek, és természetesen a színészi játék. Kovács Patícia igazi szenvedélyes femme fatale, Gryllus Dorka hihetetlen ijesztő házvezetőnő, Kulka János félelmetes és nagyhatalmú mágnás, Döbrös Laura karaktere pedig azonnal szerethető, mint a szerencsét próbáló cselédlány. Egy dolgot sajnálok csupán, hogy nem láthattam mindezt nagyvásznon.

Szerintem: 10/10

IMDb | mafab

A film hivatalos Facebook-oldalát itt találjátok, magát a művet pedig a készítőknek köszönhetően, a TV-premier után most pár napig online is megtekinthetitek, ezen a linken.